Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03276/2015
Első irat érkezett: 11/23/2015
.
Az ügy tárgya: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.33.702/2013/8. számú ítélete és a Kúria Kfv.III.35.348/2014/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/18/2016
.
Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.33.702/2013/8. számú ítélete és a Kúria Kfv.III.35.348/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó az aktív korúak ellátására való jogosultságát és ellátását megszüntető közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyában hozott bírói döntések alaptörvény-ellenességére hivatkozik. Állítása szerint sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes tárgyaláshoz való joga azáltal, hogy a bíróság tárgyalás megtartása nélikül hozott ítéletet, valamint a hatósággal szembeni beszámítási kifogásait nem érvényesíthette..
.
Támadott jogi aktus:
    a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.33.702/2013/8. számú ítélete és a Kúria Kfv.III.35.348/2014/6. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_3276_5_2015_ind_kieg_anonim.pdfIV_3276_5_2015_ind_kieg_anonim.pdfIV_3276_0_2015_inditvany_anonim.pdfIV_3276_0_2015_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3122/2016. (VI. 21.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 06/14/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.05.17 15:00:00 2. öttagú tanács
    2016.06.14 15:00:00 2. öttagú tanács

    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3122_2016 AB végzés.pdf3122_2016 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában indult eljárásban meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.33.702/2013/8. sorszámú ítélete és a Kúria Kfv.III.35.348/2014/6. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 2015. október 20-án benyújtott, az Alkotmánybírósághoz a Kúriától 2015. november 23. napján érkezett indítványában az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.33.702/2013/8. sorszámú ítélete és a Kúria Kfv.III.35.348/2014/6. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását kérte. Beadványában az Alaptörvény XVIII. cikk (1) bekezdése sérelmét állította. Az indítványozó a Kúria Kfv.III.35.348/2014/6. sorszámú ítéletét 2015. július 22-én vette át. Az indítványozó 2016. március 29-én igazolási kérelmet terjesztett elő, az Alkotmánybíróság a IV/3276-7/2015. sorszámú végzésben az igazolási kérelmet elfogadta.

      [2] 2. A Kúria a 2016. március 22-én érkezett levelében – végzése megküldése mellett –tájékoztatta az Alkotmánybíróságot arról, hogy a Kfv.IV.35.718/2015. szám alatt folyamatban lévő felülvizsgálati eljárását az Alkotmánybíróságnak a IV/3276/2015. szám alatt folyamatban lévő eljárásában hozandó döntéséig felfüggesztette; az Abtv. 25. §-a szerinti indítványt nem terjesztett elő. A végzés szerint a felülvizsgálati kérelem a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.34.416/2014/5. sorszámú ítélete ellen irányul.

      [3] 3. A panasz – amelyet az Alkotmánybíróság a tartalma szerint bírál el – azt kifogásolja, hogy jóllehet a panasszal támadott bírói döntésekben szereplő ügyben érintett I. fokú hatóság más és a panasz szerint jogerős határozat alapján köteles volt a panaszos részére foglalkoztatást helyettesítő támogatást fizetni, ennek a kötelezettségének a hatóság nem tett eleget, és a panaszosnak nem volt lehetősége arra sem, hogy a neki járó támogatási összeget a számára adósságcsökkentési támogatás megfizetése címén előírt fizetési kötelezettségbe beszámítsa. A panasz szerint az ügyben a közigazgatási bíróság a kérelme ellenére még a tárgyalást sem volt hajlandó megtartani. A panasz szerint „tehát nem az történt, hogy a beszámítási kárkérelmemben foglaltak elbírálásra kerültek és alaptalannak találtattak, hanem egyszerűen figyelmen kívül” hagyták azokat. Az indítvány szerint a támadott bírósági döntések súlyosan ellentétesek az Alaptörvényben foglalt tisztességes tárgyaláshoz való joggal, mivel kérelem ellenére megtagadták a tárgyalás megtartását.

      [4] 4. Az Abtv. 56. § értelmében az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
      [5] Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
      [6] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a kifogásolt bírói döntésekben foglalt jogértelmezés alaptörvény-ellenességét állította, azzal érvelt, hogy a bíróságok a határozatok meghozatala során nem tárták fel kellő körültekintéssel a tényállást, a bizonyítási eljárás lefolytatását követően a bizonyítékokat nem megfelelően értékelték, illetve az alkalmazandó jogszabályt tévesen értelmezték. A Kúria kifejtette, hogy a Pp. 338. § (1) bekez­dése szerint a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. A 338. § (2) bekezdése értelmében tárgyalás tartását az ügyfél – a (8) bekezdés b) pontját ide nem értve a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A Kúria hangsúlyozta, a tárgyalás tartása iránti kérelemnek konkrétnak és határozottnak kell lennie, a felperes ilyen tartalmú kérelmet a keresetlevelében nem terjesztett elő. A Kúria szerint „a keresetlevélben szereplő azon mondat, hogy »kéri a tárgyalás esetleges távollétében történő megtartását« nem minősül konkrét tárgyalás tartása iránti kérelemnek, ezért az elsőfokú bíróság nem sértette meg a Pp. 338. § (1) és (2) bekezdését, amikor a pert tárgyaláson kívül bírálta el.” Az indítványozó – a panasz tartalma alapján – valójában a bírósági ítéletek felülmérlegelését kívánja elérni. A tényállás feltárása, a bizonyítékok, a nyilatkozatok mérlegelése és ennek alapján a következtetések levonása a rendes bíróságok feladata, amely önmagában alkotmányossági kérdést nem vet fel.
      [7] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza állandó gyakorlatát, mely szerint „[a]z Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A (2) bekezdés d) pontja fogalmazza meg, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. A bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú vizsgálata tartozik a testület hatáskörébe. […] A bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz azonban nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem eszközének. Miként az Alaptörvény és az Abtv. fent idézett rendelkezéseiből is kitűnik, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt, az abban biztosított jogokat védi. Önmagukban azonban a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasznak.” {3198/2013. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [22]; megerősítette: 3114/2015. (VI. 23.) AB végzés, Indokolás [19]}
      [8] Tekintettel tehát arra, hogy az indítványozó nem fejtett ki olyan indokokat, amelyek a bírói döntések alaptörvény-ellenességét vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetnének fel, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Szívós Mária s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Stumpf István s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          11/23/2015
          .
          Number of the Decision:
          .
          3122/2016. (VI. 21.)
          Date of the decision:
          .
          06/14/2016
          .
          .