Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. § (1) bekezdése alapján - az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2020. évi LXI. törvény 1. számú melléklet 2. cikke, 4. cikke (1) bekezdésének, 7. cikk (b) pontja, valamint a Kúria Pfv.I.21.094/2020/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó franciaországi székhelyű gazdasági társaság, mely magyarországi beruházását az adótörvények módosítása következtében nem tudta folytatni és keresetlevelével kezdeményezte az ICSID beruházásvédelmi választottbírósági eljárását a Washingtoni Egyezmény 25. cikke és a Francia-Magyar beruházásvédelmi egyezmény (BIT) 9. cikk 2. pontja alapján. A választottbíróság 2019. január 28. napján meghozott ítéletében megállapította, hogy Magyarország az indítványozó beruházását a Francia-Magyar BIT 5. cikk (2) bekezdés szerint tilalmazott módon kisajátította, a kisajátítási intézkedéseket nem közérdekből, hanem diszkriminatívan és kártalanítás nélkül hozta meg, ezért kötelezte Magyarországot kártérítés megfizetésére. Az ítélet ellen Magyarország fellebbezést, és az előzetes végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet terjesztett elő. A jogorvoslati eljárás során eljáró ICSID ad hoc Bizottság az ítélet végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet elutasította, az ICSID ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó ezt követően az ICSID ítélet elismerése és végrehajtása iránt kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéknél. A törvényszék végzésével a végrehajtási tanúsítvány kiállítása iránti kérelmet visszautasította, a végrehajtással kapcsolatos kérelmeket visszautasította illetve elutasította.
Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla másodfokú végzésében az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A Fővárosi Törvényszék megismételt eljárásban hozott 0100-32.Vh.400.043/2020/6. számú végzésével az indítványozó kérelmét ismételten visszautasította illetve elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla 2201-3.Pkf.25.414/2020/4. számú végzésével az elsőfokú végzést - eltérő indokolással - helybenhagyta. Az indokolás szerint azért nem volt lehetőség az ICSID ítélet elismerésére, mert az Európai Unió tagállamai között kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről szóló Magállapodás kihirdetéséről szóló 2020. évi LXI. törvény 6. §-a 2020. január 24. napján hatályon kívül helyezte a Francia-Magyar BIT-et kihirdető 59/1987. (XI. 29.) MT rendeletet. Ezáltal az ICSID eljárását megalapozó választottbírósági kikötés is hatályát vesztette.
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzésével a végrehajtási tanúsítvány kiállítása iránti kérelem visszautasítását a kérelmet elutasító döntésnek tekintette, és a jogerős végzést hatályában fenntartotta; az átutalási végzés meghozatalának és a végrehajtási lap kiállításának megtagadását illetően a felülvizsgálati kérelmet visszautasította. A Kúria rögzítette, hogy az Európai Unió Bíróságának Achmea-ügyben hozott ítéletének normatív ereje következtében a választottbírósági eljárásra vonatkozó rendelkezések ellentétesek az uniós Szerződésekkel, ezért nem alkalmazhatók. A Kúria azt is kiemelte, hogy döntése tehát nem a Megállapodást kihirdető törvényen alapul.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria végzése sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, mert nem tartalmaz indokolást arra nézve, miért hagyta figyelmen kívül a Washingtoni Egyezmény 53. és 54. cikkeit, döntését nem létező normára alapította, jogszabályi felhatalmazás nélkül feloldotta a jogerő intézményét, és az Achmea ítéletet tévesen és kiterjesztően alkalmazta. Az indítványozó előadja, hogy az ügyére nem vonatkozik az Achmea ügyben hozott ítélet, többek között azért, mert a Francia-Magyar BIT alapján az ICSID választottbíróság nem alkalmaz uniós jogot. Nézete szerint a végzés sérti a tulajdonhoz való jogot, mert az ICSID ítélet elismerésének megtagadása révén megfosztotta az indítványozót az ICSID ítéletben foglalt joga gyakorlásától, ami végső soron kisajátításnak tekinthető, mellyel kapcsolatban a közérdekűségi teszt feltételei nem teljesülnek.
Az indítványozó szerint a Megállapodást kihirdető törvény sérelmezett rendelkezései sértik a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát, a tulajdonhoz való jogot és a tisztességes eljáráshoz való jogot..
. |