Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01338/2017
Első irat érkezett: 06/23/2017
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 14.Bf.157/2016/19. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (külföldi fogvatartás beszámítása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/13/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Fővárosi Ítélőtábla 14.Bf.157/2016/19. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 5.B.39/2015/165. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozót - büntetőper egyik vádlottját - a bíróság jogerősen bűnösnek mondta ki csalás bűntettében. A tényállás szerint az indítványozó és társai létrehoztak egy szövetkezetet, amelynek létrehozásához szükséges alaptőkét részben ismeretlen személyek biztosították. A szövetkezet létrehozásának célja az volt, hogy pénzt gyűjtsenek azt a látszatot keltve, hogy a szövetkezet különböző ingatlanbefektetéseket fog eszközölni, amelyből a befektetőknek jelentős hozamot ígért. Az indítványozó a jogerős döntés ellen perújítási indítványt terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a perújítási indítványát elutasította, a másodfokú bíróság az elsőfokú döntést az indítványozó vonatkozásában helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint sérült az Alaptörvény IV. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt alapjoga, mivel a jogerősen kiszabott börtönbüntetésébe nem számították bele a külföldi fogvatartásának az idejét..
.
Támadott jogi aktus:
    Fővárosi Ítélőtábla 14.Bf.157/2016/19. számú végzése
    Fővárosi Törvényszék 5.B.39/2015/165. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
IV. cikk (1) bekezdés
IV. cikk (2) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1338_0_2017_indítvány_anonimizált.pdfIV_1338_0_2017_indítvány_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3008/2018. (I. 22.) AB végzés
    .
    Az ABH 2018 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §)
    .
    A döntés kelte: Budapest, 01/16/2018
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2018.01.16 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3008_2018 AB végzés.pdf3008_2018 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 14.Bf.157/2016/19. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Fővárosi Ítélőtábla 14.Bf.157/2016/19. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.
      [2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó és társa ellen csalás bűntette miatt volt folyamatban eljárás. A Fővárosi Bíróság 2009. május 25. napján kelt 9.B.1044/2005/357. számú ítéletében az indítványozót 6 év börtönbüntetésre ítélte, melyet a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az 1.Bf.157/2016/19. számú ítéletével helybenhagyott. Az ügyben elrendelt perújítási eljárásban a Fővárosi Törvényszék 5.B.39/2014/165. számú ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 14.Bf.157/2016/19. számú végzésével helybenhagyta. Ezen jogerős döntés alapján a Fővárosi Törvényszék Büntetésvégrehajtási csoport 1.Szv.2033/2017/3. sorszámú felhívásával a szabadságvesztés megkezdésére hívta fel az indítványozót, megállapítva, hogy 1 év 40 hónap (helyesen 4 hónap) 20 nap börtön fokozatú büntetése megkezdésének időpontja 2017. június 18. napja.
      [3] Az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróságok nem vették figyelembe a külföldi fogva tartásának időtartamát, így részben olyan büntetést kell letöltenie, melyet külföldön már letöltött. Az indítványozó előadta, hogy az eljárás során számos alkalommal terjesztett elő beszámítás iránti indítványt, valamint a beszámítás érdekében kérelemmel fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz, amely – szerinte iratellenesen – azt rögzítette, hogy a kérdéses időszakban nem kiadatási, hanem idegenrendészeti őrizetben volt külföldön.
      [4] Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett végzés sérti az Alaptörvény IV. cikk (1) és (2) bekezdését, ezért alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, amelyben kérte az Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a Fővárosi Ítélőtábla 14.Bf.157/2016/19. számú végzésével helybenhagyott Fővárosi Törvényszék 5.B39/2015/165. számú ítéletének az indítványozóra (II. rendű vádlottra) vonatkozó rendelkező részének alaptörvény-ellenességét, és azt semmisítse meg.
      [5] Az indítványozó kezdeményezte a bíróságnál a szabadságvesztés végrehajtásának az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig történő felfüggesztését. A Fővárosi Törvényszék az erre irányuló indítványt elutasította.

      [6] 2. Az Alkotmánybíróság elsőként megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadásának törvényi feltételeit.
      [7] Az Abtv. 30. §-a értelmében alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. A Fővárosi Ítélőtábla végzését az indítványozó jogi képviselője 2017. május hó 17. napján vette át. Az alkotmányjogi panaszt 2017. június 9. napján – a törvényes határidőn belül – érkeztették az első fokon eljárt bíróságon.
      [8] Az indítványozó az alapügyben II. rendű terheltként vett részt, rá nézve a sérelmezett végzés rendelkezést tartalmaz, az egyedi ügyben érintettsége fennáll. Jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, az ügyben rendkívüli jogorvoslati eljárás nincs folyamatban.
      [9] Az indítványozó megjelölte az Abtv. 27. § a) pontját, mint az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó jogszabályi rendelkezést, valamint az Alaptörvény IV. cikk (1) és (2) bekezdését. Az alaptörvény-ellenességet állítva annak indokait is előadta az indítványozó, és egyértelműen megjelölte, hogy mely bírósági végzés tekintetében kéri az alkotmánybírósági eljárás lefolytatását. Az indítvány az Abtv. 52. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek tehát e tekintetben megfelel.
      [10] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, az Abtv. 29. §-a szerint pedig az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
      [11] Alkotmányjogi panaszában az indítványozó az Alaptörvény IV. cikk (1) és (2) bekezdésének sérelmére hivatkozott. Álláspontja szerint a külföldön fogvatartásban töltött időt nem vették figyelembe az eljáró bíróságok. Az alkotmányjogi panasszal támadott bírósági döntés azonban – az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Osztályának 2015. november 19-én kelt tájékoztatásával egybehangzóan – egyértelműen rögzítette az indítványozó által sérelmezett időszak vonatkozásában, hogy az határrendészeti őrizetnek minősült, majd az indítványozó átadási letartóztatásban volt, csak ezt követően – Magyarországra történő hazaérkezésekor – kezdte meg jogerős szabadságvesztés büntetésének letöltését.
      [12] A rendelkezésre álló iratokból (alkotmányjogi panasz beadvány, bírósági döntések) az Alkotmánybíróság arra a megállapításra jutott, hogy az indítványozó nem a jogerős bírósági végzés alaptörvény-ellenességét sérelmezte, hanem a letöltendő szabadságvesztés mértékére vonatkozóan, az abba beszámítandó időszakok minősítését kifogásolta. Végső soron azt kívánta elérni, hogy a külföldön kényszerintézkedés hatálya alatt töltött időtartamot a perújítás során eljáró bíróságok a jogerős szabadságvesztésből már letöltött időtartamnak tekintsék. Ez azonban olyan a büntetéskiszabás körébe tartozó szakjogi kérdés, mely az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése, valamint az Abtv. 27. §-a alapján az Alkotmánybíróságnak nem tartozik a feladatkörébe. Az Alkotmánybíróságnak kizárólag arra van hatásköre, hogy alkotmányossági szempontból vizsgálja felül az eléje tárt bírói döntést, és amennyiben azt érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet észlel, az alapjogi sérelmet orvosolja. Az indítványozó azonban alkotmányjogi panaszában nem tárt fel olyan alaptörvény-ellenességet, mely a bírói döntés alkotmányossági szempontból történő vizsgálatát indokolná {3315/2014. (XI. 21.) AB végzés, Indokolás [16]; 3014/2015. (I. 27.) AB végzés, Indokolás [14]; 3029/2013. (II. 12.) AB végzés, Indokolás [16]; 3027/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [20]; 3168/2013. (IX. 17.) AB végzés, Indokolás [13]; 3091/2013. (IV. 19.) AB végzés, Indokolás [12]}.

      [13] 3. Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ában foglalt feltételeknek nem felel meg, így annak befogadását, figyelemmel az 56. § (2) és (3) bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés a) pontjára visszautasította.
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Horváth Attila s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          06/23/2017
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. 14.Bf.157/2016/19 of the Budapest-Capital Regional Court of Appeal (deduction of detention carried out abroad) (IV/1338/2017.)
          Number of the Decision:
          .
          3008/2018. (I. 22.)
          Date of the decision:
          .
          01/16/2018
          .
          .