A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.V.39.307/2022/2. számú végzése tárgyában benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó a Kúria Kvk.V.39.307/2022/2. számú végzése tárgyában alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.
[2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának előzménye, hogy a képviselőjelöltként nyilvántartásba vett indítványozó tevékenységével kapcsolatban egy másik jelölt ismételt kifogást terjesztett elő, amelyet a Bács-Kiskun Megyei 03. számú Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 27/2022. (III. 7.) számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasított. Az indítványozó fellebbezést nyújtott be az OEVB határozatával szemben, fellebbezését a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 163/2022. számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az elutasítás alapja a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (1) bekezdés d) pontja volt: az indítványozó a fellebbezésében nem jelölt meg jogszabálysértést, így a fellebbezés kötelező tartalmi elemének hiánya miatt a fellebbezés nem volt érdemben elbírálható. Az indítványozó az NVB határozatával szemben felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.
[3] 1.2. A Kúria az indítványozó mint kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A kérelem vonatkozásában a Kúria megállapította, hogy a kérelmező azt az NVB határozatának jogorvoslati záradékában foglalt kioktatás ellenére ügyvédi képviselet nélkül nyújtotta be. A kérelmező a saját ügyében való eljárás feltételeit sem igazolta. A kötelező jogi képviselet hiánya miatt a Ve. 224. § (5) bekezdésében foglalt feltételnek meg nem felelő felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el, ezért utasította el a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján. Ezen túlmenően utalt a Kúria arra is, hogy a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazta a jogszabálysértés megjelölését sem, amely a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja, 224. § (3) bekezdés a) pontja alapján, és amelynek hiánya önálló elutasítási ok a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint.
[4] 1.3. Az indítványozó a Kúria döntésére hivatkozással ezt követően 2022. március 19-én az Alkotmánybírósághoz fordult a választási eljárásban általa tapasztalt alkotmányossági problémával kapcsolatban. Álláspontja szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 72. § (2) bekezdése alapján a járásbíróság előtti ügyekben a jogi képviselet nem kötelező; érvelése szerint a választási bizottsági határozat valójában közigazgatási határozat. A jogorvoslati határidő rövidsége, a választási eljárásra szakosodott ügyvédek korlátozott elérhetősége és a négy napos ünnep a beadványa szerint akadályozták abban, hogy felülvizsgálati kérelmét a jogszabályok szerinti módon nyújtsa be. Álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó korlátozások az ügy súlyához képest indokolatlanok. Ezért úgy gondolja, hogy az eljárás során sérült az Alaptörvény B) cikk (3) és (4) bekezdése; a VII. cikk (5) bekezdése, mivel egyéb szervezet sem képviselheti jelen esetben; a XV. cikk (2) bekezdése, mivel a választási eljárásra tekintettel súlyos kötelezettséget ró a jelöltekre; a XXIII. cikk (1) bekezdése, a jelöltség nehezítése miatt; valamint a XXIV. cikk (1) bekezdése, mivel a jogérvényesítést indokolatlanul nehezíti. Indítványozó az alkotmányjogi panaszát azzal zárta, hogy beadványát a rendelkezésére álló három napon belül kiegészíti.
[5] 1.4. Az indítványozó 2022. március 21-én a Kúria útján kiegészítést nyújtott be alkotmányjogi panaszához.
[6] 2. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv.-ben foglalt, a panaszok befogadhatóságára vonatkozó kritériumoknak.
[7] 2.1. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek között a 26–27. § szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
[8] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az (1b) bekezdés szerint az alkotmányjogi panasz vonatkozásában a kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli a) azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza; b) az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét; c) az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést, továbbá; d) az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit; e) az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével, valamint; f) a kifejezett kérelmet a jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy a bírói döntés megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára.
[9] A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság a Ve. alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A (3) bekezdés szerint a Ve. alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárás során az Abtv. több, tételesen hivatkozott rendelkezése – köztük a hiánypótlási felhívásról szóló 55. § (3) bekezdése és 58. § (1) bekezdése – nem alkalmazható.
[10] 2.2. A Kúria a végzését 2022. március 16-án küldte meg az indítványozónak, aki a panaszt az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint 2022. március 19-én, reggel 7 óra 8 perckor, a Ve. szerinti határidőben nyújtotta be.
[11] Az indítvány kiegészítését azonban az indítványozó a sérelmezett döntés közlésétől számított ötödik napon, tehát a Ve. 233. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn túl, elkésetten nyújtotta be, ezért annak tartalmát az Alkotmánybíróság nem vette figyelembe az eljárása során.
[12] Az Alkotmánybíróság ezt követő vizsgálata eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a határidőben érkezett eredeti alkotmányjogi panasz beadvány az Abtv. 52. § (1b) bekezdése a), b), c), e) és f) pontjában rögzített feltételeknek sem felel meg, mivel nem jelöli meg azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely az indítványozó jogosultságát megalapozza; nem teszi egyértelművé, hogy a hivatkozott bírói döntés vagy valamely konkrétan meg nem nevezett jogszabályi rendelkezés vizsgálatát célozza; nem fogalmaz meg kifejezett kérelmet sem a bírói döntés, sem bármely jogszabályi rendelkezés megsemmisítésére; továbbá, nem tartalmaz részletes, alkotmányjogilag értékelhető indokolást arra nézve, hogy akár a bírói döntés, akár valamely jogszabályi rendelkezés miért lenne ellentétes az Alaptörvénynek az indítványban megjelölt rendelkezéseivel, s hogyan függ össze az alapügyben tapasztalt problémája az Alaptörvényben biztosított jogai sérelmének lényegével.
[13] Mivel az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az indítvány a határozott kérelem törvényi feltételeinek nem felel meg, azonban a végzés 2.1. pontjában (Indokolás [7] és köv.) kifejtettek értelmében Ve. 233. §-a szerinti alkotmányjogi panaszok esetében a főtitkári és az előadó alkotmánybírói hiánypótlási felhívásnak nincs helye, ezért az indítvány érdemi vizsgálatára nem kerülhetett sor.
[14] 3. Mindezekre tekintettel az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó
alkotmánybíró helyett
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Szabó Marcel
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Salamon László
alkotmánybíró helyett
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Szalay Péter
előadó alkotmánybíró helyett
. |
. |