English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02135/2020
Első irat érkezett: 12/29/2020
.
Az ügy tárgya: A Szekszárdi Törvényszék 13.Pf.20.241/2020/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (közös költség tartozás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/31/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Handó Tünde Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Szekszárdi Törvényszék 13.Pf.20.241/2020/6. számú ítélete és a Pécsi Járásbíróság 14.P.21.914/2019/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Kéri a jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztését.
Az indítványozó - alperes - előadása szerint az általa lakott társasházban 1999-ben új közös képviselőt választottak, aki hitelfelvételt kényszerített a társasházra, amelynek következtében a lakók közös költsége 60 %-al lett magasabb. Problémának véli, hogy nincsen olyan szerv amely elszámoltatná a közös képviselőket. A társasház által kezdeményezett perben az indítványozót kötelezték a közös költség tartozás és késedelmi kamatai valamint perköltség megfizetésére. A másodfokú bíróság a járásbíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint többek között a tisztességes eljáráshoz, a jogorvoslathoz és a tulajdonhoz való alapjogát sértik a bírósági döntések. .
.
Támadott jogi aktus:
    a Szekszárdi Törvényszék 13.Pf.20.241/2020//6. számú ítélete és a Pécsi Járásbíróság 14.P.21.914/2019/11. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk (1) bekezdés
V. cikk
VI. cikk (2) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XV. cikk (5) bekezdés
XXII. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (2) bekezdés
XXV. cikk
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2135_3_2020_indkieg.anonim.pdfIV_2135_3_2020_indkieg.anonim.pdfIV_2135_0_2020_indítvány.anonim.pdfIV_2135_0_2020_indítvány.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3220/2021. (V. 28.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 05/11/2021
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2021.05.11 9:30:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3220_2021 AB végzés.pdf3220_2021 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság 13.Pf.20.241/2020/6. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján 2020. december 14-én postára adott, az első fokon eljáró bírósághoz 2020. december 16-án érkezett alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, amelyben kérte a Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2020. október 15-én átvett 13.Pf.20.241/2020/6. számú ítélete, valamint a Pécsi Járásbíróság 14.P.21.914/2019/11. számon meghozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság főtitkárának felhívására kiegészített és módosított alkotmányjogi panasz szerint a bírói döntések az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését sértik. Az Alkotmánybíróság a kiegészített és módosított alkotmányjogi panaszt a tartalma szerint vette figyelembe.

      [2] 1.1. Az indítványra okot adó ügyben az indítványozó egy társasházi lakás tulajdonosaként, valamint egy közös tulajdonban álló, de díjfizetés ellenében a kizárólagos használatában álló helyiség használójaként I. rendű alperes volt abban a perben, amelyet vele szemben a társasház közös képviselője közös költség és járulékai meg­fizetése iránt 2015-ben indított. Az eljárásban – melyet a bíróság felfüggesztett közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben hozott másodfokú jogerős ítéletig, vagyis 2016. május 3-ig – az első fokon eljáró bíróság a keresetet alaposnak találta, az indítványozót 474 986 forint és ennek 2014. július 1-jétől járó késedelmi kamata, valamint perköltség fizetésére kötelezte. A törvényszék a járásbíróságnak a megismételt eljárásban hozott ítéletét helybenhagyta.
      [3] A beadvány részletes ismertetést tartalmaz az eljárásról, értelmezi a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) és a társasház Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SzMSz) rendelkezéseit, a bírói döntéseket, a Ttv. szerinti felújítási alap mibenlétét, a közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért való kezességet, a felvett hitel törlesztőrészletének közös költségbe építése lehetőségét, a kirendelt igazságügyi könyvszakértő eljárását, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) alkalmazását, az első fokon eljáró bíró kizárására irányuló kérelme mikénti elbírálását.

      [4] 1.2. A panaszban az indítványozó Alaptörvényben biztosított jog sérelmével kapcsolatban előadta, hogy „sem az elsőfokú, sem a megismételt elsőfokú tárgyaláson” nem hallgatták meg, és a törvényszék döntése előtt sem, így nem volt lehetősége álláspontjának szóbeli kifejtésére; az általa beadott fellebbezésekben, észrevételekben és bizonyítékokban írtaknak sem elsőfokú, sem másodfokú bíróság nem adott helyt, így a törvényszéki döntést megelőzően „egyik bíróság sem törekedett a tényállás helyes felderítésére, ez viszont sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát”. A panasz szerint a törvényszék döntése a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jogot azért sérti, mert „a járásbíróság a megismételt eljárásban sem biztosította” a részére a meghallgatást, és a törvényszék sem. A panasz azzal érvel, hogy a megismételt eljárásban a bizonyítási eljárást nem folytatta le bíróság, a felperes újabb okirati bizonyítékokat nem csatolt, az ismételten beadott táblázatok összegeit a felperes okiratokkal, bizonyítékokkal nem támasztotta alá, az ítéleti marasztalási összeg számszakilag nem helyes, a követelés megalapozottsága jogilag nincs indokolva. Sem a járásbíróság, sem a törvényszék nem törekedett a tényállás helyes, teljes körű felderítésére, és ez sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, ami az Alaptörvényben biztosított jog. A Pécsi Járásbíróság mindkét ítélete megalapozatlan, a marasztalási összegek megegyeznek (szó ­szerinti ítéletek) és a bíróság csak a felperes beadványait vette figyelembe.
      [5] A panasz tartalmazza azt is, hogy az alperes olyan súllyal vitatta a felperes követelését észrevételeiben, a rendelkezésére álló dokumentumokkal alátámasztva, hogy joggal hihette, ezeket a törvényszék döntése figyelembe veszi, ami itt sem történt meg; a felperesnek van bizonyítási kötelezettsége, ő rendelkezik azokkal az iratokkal, melyek a követelés jogosságát alátámasztják, de nem állt érdekében csatolni, és a bíróságok sem követelték meg tőle. A törvényszék döntése a felperes által hiányosan beadott, bizonyításra alkalmatlan iratokat viszont figyelembe vette az ítélethozatalkor, csupán a felperes oldalán vizsgálta a követelést, ezzel megsértve az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogát.
      [6] A panasz szerint a tisztességes tárgyaláshoz való jogot sérti, ha a bíróság nem biztosítja az eljárás során a peres félnek a fegyverek egyenlőségéhez való jogot. A fegyverek egyenlőségének az elve két alapvető alkotmányos követelmény betartását írja elő: a tájékoztatási kötelezettség és a perbeli iratok megismerhetőségének és birtoklásának elveit. Mindkét alapvető alkotmányos követelmény sérült. A pártatlan ítélkezéshez és ez által a tisztességes eljáráshoz való jogát sérti kérelmezőnek a járásbíróság megismételt elsőfokú eljárásban beadott bíró kizárási kérelmének elutasítása is.

      [7] 2. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e.
      [8] Az Abtv. 27. §-a szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó a sérelmezett törvényszéki ítélettel zárult ügyben alperes volt, s a perben a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette [Abtv. 27. § (2) bekezdés a) pontja]. A természetes személy ekként alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik, érintettsége fennáll.
      [9] Az indítványozó az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidőn belül benyújtott panaszában a törvényszék jogerős, az ügy érdemében hozott, rendes jogorvoslattal nem támadható ítéletét támadta, a járásbíróság ítéletére is kiterjedően.

      [10] 2.1. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának törvényi feltétele [Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pont], hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított jog sérelmére hivatkozzon. Az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjával összefüggésben következetes az Alkotmánybíróság gyakorlata a tekintetben, hogy alkotmányjogi panasz csak az Alaptörvényben biztosított alapjog sérelmének valószínűsítésére alapítható. A jelen indítvány e feltételnek eleget tesz. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény XXVIIII. cikk (1) bekezdése sérelmét állította, melynek megsértésére hivatkozva alkotmányjogi panasz terjeszthető elő.

      [11] 2.2. Az Abtv. 52. §-a kifejezetten rögzíti a határozott kérelem követelményét, amelynek részét képezi az indokolás előterjesztésének a kötelezettsége is [52. § (1b) bekezdés b) és e) pont]. Az Alkotmánybíróság főtitkárának felhívására kiegészített indítvány e követelménynek formálisan eleget tesz. Az indítványozó a perbeli észrevételeinek, indítványainak, bizonyítékainak figyelmen kívül hagyását, nem megfelelő vizsgálatát, illetve elbírálását, valamint a kizárási kérelme számára kedvezőtlen elintézését állítva hivatkozott az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése sérelmére.

      [12] 2.3. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az – egyéb törvényi feltételeknek megfelelő – alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {ld. pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének a vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
      [13] Az indítványozó a támadott ítéletekkel kapcsolatban az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése által garantált jogai sérelmét mindenekelőtt a Ttv. és az SzMSz, valamint a Pp. értelmezése, a per­beli észrevételeinek, indít­ványainak, bizonyítékainak nem megfelelő vizsgálata, figyelmen kívül hagyása, a bíróságoknak a bizonyítás módját érintő tevékenysége, valamint az eljárási szabályok indítványozó által állított megsértése miatt kérte megállapítani.
      [14] Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben is hivatkozik arra, hogy az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági eljárást befejező döntések alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van hatásköre. A bírói döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem tekinthető a további jogorvoslattal nem támadható bírói döntések általános felülvizsgálati eszközének, mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvény és az abban biztosított jogok védelmére hivatott {3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]}. Az Alkotmánybíróság rámutatott már arra, hogy „[a] bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú vizsgálata tartozik a testület hatáskörébe”. „Önmagukban […] a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasznak. Egyébként az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna […].” {Ld. először: 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]} Az Alaptörvénynek az indítványozó által felhívott XXVIII. cikk (1) bekezdése nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el. A konkrét ügyben az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének a sérelmére történő hivatkozás nem vet fel olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, amely az indítvány befogadását és érdemi vizsgálatát indokolná.

      [15] 3. Mivel a fent kifejtettek szerint az alkotmányjogi panasz nem tett eleget az Abtv. 29. §-ában előírt feltételének, az Alkotmánybíróság azt az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, visszautasította.
          Dr. Handó Tünde s. k.,
          tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Pokol Béla

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Szalay Péter

          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Schanda Balázs

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Szívós Mária

          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          12/29/2020
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the judgement No. 13.Pf.20.241/2020/6 of the Szekszárd Regional Court (arrears of shared expenses)
          Number of the Decision:
          .
          3220/2021. (V. 28.)
          Date of the decision:
          .
          05/11/2021
          .
          .