Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01315/2014
Első irat érkezett: 07/21/2014
.
Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.I.20.969/2013/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/22/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Kiss László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.I.20.969/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadja, hogy javára a földhivatal a perbeli ingatlan vonatkozásában tulajdonjogot jegyzett be, mivel a földkiadási eljárás lezárult, és a vonatkozó jogszabály értelmében az ingatlan a települési önkormányzat tulajdonába kerül. A tárgybani ingatlanra korábban a Gyáli Vagyonkezelő Szövetkezet (felperes) földhasználati joga volt bejegyezve. A felperes ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránt pert indított. Az elsőfokú bíróság elrendelte a az indítványozó javára bejegyzett tulajdonjog törlését és felperes földhaszálati jogának visszajegyzését. A másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. A Kúria a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és helybenhagyta az elsőfokú ítéletet azzal a pontosítással, hogy a felperes javára a földhasználati jog visszaállítását érvénytelenség címén rendeli el.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel - álláspontja szerint - a Kúria önkényesen alkalmazta az Inytv. bizonyos szakaszait, és indítványozónak nem adott lehetőséget, hogy kifejtse álláspontját. Sérült továbbá az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való joga is, ugyanis a Kúria az Inytv. 62-63. §-t úgy értelmezte, hogy azok lehetőséget biztosítanak valamennyi, tehát nem csak a jognyilatkozati érvénytelenség felülvizsgálatára is, így a Kúria szerint a jogalkotó hatáskört biztosított a bíróságoknak arra, hogy a hatósági határozatot a polgári bíróság akkor is felülvizsgálja, ha nincs mögötte polgári jogi jognyilatkozat, és ezzel az indítványozó tulajdonhoz való jogának közjogi korlátozása korlátlan. Mindezzel sérült az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elve is. Az indtíványozó szerint a Kúria ítélete megfosztotta tulajdonától, amely következtében elvonta a köztulajdont, így az Alaptörvény 32. cikk (6), és 38. cikk (1) bekezdésében előírt közfeladatai ellátását szolgáló tulajdonosi rendelkezést sem tudja teljesíteni..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Pfv.I.20.969/2013/5. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
28. cikk
32. cikk (1) bekezdés e) pont
32. cikk (6) bekezdés
38. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1315_0_2014_inditvany.pdfIV_1315_0_2014_inditvany.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3269/2014. (XI. 4.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/2713
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §)
    .
    A döntés kelte: Budapest, 10/27/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.10.27 15:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.20.969/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó önkormányzat az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a Kúria Pfv.I.20.969/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
      [2] Az indítványozó Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata javára a földhivatal a perbeli ingatlan vonatkozásában tulajdonjogot jegyzett be, mivel a földkiadási eljárás lezárult, és a vonatkozó jogszabály értelmében az ingatlan a települési önkormányzat tulajdonába kerül. A tárgybani ingatlanra korábban a Gyáli Vagyonkezelő Szövetkezet földhasználati joga volt bejegyezve. A Gyáli Vagyonkezelő Szövetkezet mint felperes ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránt pert indított. A Budapest XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság mint elsőfokú bíróság a 16.G.XXIII.21.512/2011/17. számú ítéletével elrendelte az indítványozó javára bejegyzett tulajdonjog törlését és felperes földhasználati jogának visszajegyzését érvénytelenség jogcímén. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság az 1.Gf.75.634/2012/5. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. A jogerős másodfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Pfv.I.20.969/2013/5. számú ítéletében a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és helybenhagyta az elsőfokú ítéletet azzal a pontosítással, hogy a felperes javára a földhasználati jog visszaállítását érvénytelenség címén rendelte el. A Kúria ítéletében rámutatott arra, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés érvénytelensége – tekintettel arra is, hogy a bejegyzés alapjául nem csak jogügylet szolgálhat – nem azonos a Ptk. kötelmi jogi szabályainál említett érvénytelenséggel; a bejegyzés érvénytelensége akkor állapítható meg, ha a bejegyzett jog szerzésének alapjául szolgáló jogcím olyan hibában vagy hiányosságban szenved, amely miatt a jog bejegyzése sérelmessé válik.
      [3] Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel – álláspontja szerint – a Kúria önkényesen alkalmazta az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 62–63. §-ait, és indítványozónak nem adott lehetőséget, hogy kifejtse álláspontját. Sérült továbbá az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való joga is, ugyanis a Kúria az Inytv. 62–63. §-ait úgy értelmezte, hogy azok lehetőséget biztosítanak valamennyi, tehát nem csak a jognyilatkozati érvénytelenség felülvizsgálatára is, így a Kúria szerint a jogalkotó hatáskört biztosított a bíróságoknak arra, hogy a hatósági határozatot a polgári bíróság akkor is felülvizsgálja, ha nincs mögötte polgári jogi jognyilatkozat, és ezzel az indítványozó tulajdonhoz való jogának közjogi korlátozása korlátlan. Mindezzel sérült az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elve is. Az indítványozó szerint a Kúria ítélete megfosztotta tulajdonától, amely következtében elvonta a köztulajdont, így az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában biztosított joga sérült, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (6) bekezdésében és 38. cikk (1) bekezdésében előírt közfeladatai ellátását szolgáló tulajdonosi rendelkezést sem tudja teljesíteni.
      [4] Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria Pfv.I.20.969/2013/5. számú ítéletének megállapításai tévesek, és jogértelmezési álláspontja önkényes, nem alkalmas arra, hogy ellenőrizhető legyen, ezért nem felel meg a jogállami követelményeknek.

      [5] 2. Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
      [6] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. Az Abtv. 56. § (3) bekezdése értelmében a befogadás visszautasítása esetén az Alkotmánybíróság rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

      [7] 2.1. Az Alkotmánybíróság elsőként az alkotmányjogi panasz formai megfelelőségét vizsgálta és megállapította, hogy az indítványozó az Abtv. 27. §-a és az 51. § (1) bekezdése szerinti jogosultnak tekinthető, az indítványozó az egyedi ügyben érintett szervezet.

      [8] 2.2. Az Alkotmánybíróság ezt követően az alkotmányjogi panasz Abtv. 27. §-ában, illetve 29–31. §-aiban foglalt tartami befogadhatósági feltételeknek való megfelelőségét vizsgálta.
      [9] Az Abtv. 27. §-a úgy rendelkezik, hogy az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet akkor fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó önkormányzat egyedi ügyben érintett szervezetként fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel az indítványozó álláspontja szerint alkotmányos jogai sérültek. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó érintett és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségét kimerítette.
      [10] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó – a tértivevény tanúsága szerint – a támadott ítéletet 2014. május 13-án vette át, míg alkotmányjogi panaszát – a bíróság tájékoztatása szerint – 2014. július 11-én nyújtotta be személyesen, így az alkotmányjogi panasz határidőben érkezett.
      [11] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasznak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az alkotmányjogi panasz tartalmazza azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza [Abtv. 52. § (1b) bekezdés a) pont]; az Alaptörvényben biztosított jog – indítványozó által vélt – sérelmének lényegét [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont]; az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírói döntést [Abtv. 52. § (1b) bekezdés c) pont]; az Alaptörvény megsértettnek állított rendelkezéseit [Abtv. 52. § (1b) bekezdés d) pont]; rövid indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezések miért ellentétesek az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]; valamint kifejezett kérelmet a bírói döntés megsemmisítésére [Abtv. 52. § (1b) bekezdés f) pont].
      [12] Alkotmányjogi panaszt csak Alaptörvényben biztosított jog sérelmére lehet alapítani, ezért az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontja alapján az indítványban meg kell jelölni az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét. Az Alaptörvény 28. cikkének címzettjei a bíróságok, e rendelkezés nem fogalmaz meg olyan jogot, amelyre alkotmányjogi panaszt önállóan lehetne alapítani. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a „jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel nem orvosolható” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}.
      [13] Azt indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának sérelmét is állította. Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az Alkotmánybíróságnak kizárólag a bírói döntés alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van jogköre, amelynek célja a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése. Az indítványozó által felvetett jogértelmezési és joggyakorlati aggályok azonban nem alkotmányossági kérdések. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz e részben nem felel meg az Abtv. 29. §-ban foglalt feltételnek, mivel az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével kapcsolatosan sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, sem bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet nem vetett fel, ezért az alkotmányjogi panasz nem befogadható.
      [14] Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontja és (6) bekezdése, továbbá a 38. cikk (1) bekezdése sérelme vonatkozásában az indítvány alkotmányjogilag értékelhető érvelést, indokolást nem tartalmaz [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont].
      [15] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Kúria támadott ítélete vonatkozásában alkotmányjogilag értékelhető kifejtés mellőzésével hivatkozott az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz való jogának és ehhez kapcsolódóan az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében meghatározott jogállamiságból eredő jogbiztonság sérelmére is.

      [16] 3. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatósági vizsgálatának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz a fentiek alapján nem felel meg a befogadhatóság feltételeinek. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági akadály miatt az Alkotmánybíróság ügyrendje 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, visszautasította.


        Dr. Kiss László s. k.,
        tanácsvezető,
        előadó alkotmánybíró
        .
        Dr. Balsai István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Paczolay Péter s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Juhász Imre s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Sulyok Tamás s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        07/21/2014
        .
        Number of the Decision:
        .
        3269/2014. (XI. 4.)
        Date of the decision:
        .
        10/27/2014
        .
        .