Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az 27. §-a alapján - a Fővárosi Törvényszék 105.K.701.377/2022/2. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az ügy alapját képező tényállás szerint egy budapesti kerület polgármestere hivatalos közösségi oldalán közleményt tett közzé, amihez kapcsolódó indítványozói hozzászólást töröltek a polgármester közösségi oldaláról és lehetetlenné tették az indítványozó számára, hogy ott kifejezze véleményét. Az indítványozó ezért kérelmet nyújtott be az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Egyenlő Bánásmódért Felelős jogelődjéhez, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (a továbbiakban: alperes), azzal hogy a polgármester részéről közvetlen hátrányos megkülönböztetés érte - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 8. § j) pontjában szereplő - politikai vagy más véleménye miatt. Az alperes elutasította az indítványozó kérelmét; megállapította, hogy indítványozó rendelkezett védett tulajdonsággal, és hátrány is érte őt, azonban a hátrány az indítványozót nem a személyisége lényegi vonását jelentő baloldali politikai vagy más véleménye miatt érte, hanem egy adott, konkrét kérdésben kifejtett véleménye okán. Az indítványozó a határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetlevelet terjesztett elő; véleménye szerint az alperes elmulasztotta az osztott bizonyítási terhet alkalmazni és vitatta azt is, miszerint a védett tulajdonsága és az őt ért hátrány között nem állapítható meg okozati összefüggés. A bíróság 105.K.701.777/2021/9. számú ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette és új eljárásra kötelezte az alperest. Az alperes felülvizsgálati kérelme nyomán eljárt Kúria hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet és az ügyben eljáró bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A Kúria rámutatott, hogy a vonatkozó jogszabályok együttes értelmezéséből az következik, hogy ha már a kérelem és az ahhoz csatolt iratok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a diszkrimináció tényállás egyik tényállási eleme, az okozati összefüggés hiányzik, akkor szükségtelen a kimentési bizonyítást alkalmazni az Ebktv. 19. § (2) bekezdése alapján. A megismételt eljárásban hozott ítéletében a bíróság az indítványozó keresetét - a Kúria iránymutatása alapján - elutasította. A bíróság megállapította, hogy az indítványozó ugyan a kérelmében valószínűsítette az Ebktv. szerinti védett tulajdonságát, és azt, hogy őt hátrány érte, ugyanakkor a kérelemből egyértelműen megállapítható volt az is, hogy a hátrány nem a politikai véleménye, hanem egy építési projekttel kapcsolatban kifejtette véleménye miatt érte; az alperes határozta ezért megfelelő indokolást tartalmazott.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság alaptörvény-ellenesen értelmezte és alkalmazta az Ebktv. szerinti bizonyítási szabályokat, ami által az egyenlő bánásmódhoz való joga, a diszkrimináció-tilalom követelménye, valamint a jogorvoslathoz való joga sérült. .
. |