A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.VI.39.597/2020/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A Változást Akarók Nemzedéke közéleti egyesület (képviseli: dr. Szigeti József elnök; a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselője (dr. Asztalos Dóra ügyvéd, Dr. Asztalos Dóra Ügyvédi Iroda) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványában a Kúria Kvk.VI.39.597/2020/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és – a Baranya Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 6/2020. (VIII. 14.) számú TVB határozatára, valamint Mohács Város Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: elsőfokú választási bizottság vagy HVB) 15/2020. (VIII. 11.) számú HVB határozatára is kiterjedő – megsemmisítését kérte.
[2] Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria végzése, valamint a választási bizottságok határozatai az Alaptörvény több rendelkezését, így a XXIV. cikk (1) bekezdését, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését, valamint a XV. cikk (1) és (2) bekezdését sértik.
[3] Az alkotmányjogi panasz előzményei – a bíróság végzésében megállapított tényállás és az indítványozó előadása alapján – a következőképpen foglalhatók össze.
[4] A HVB az 5/2020. (VIII. 4.) számú HVB határozatával az indítványozót (az alapul fekvő eljárás kérelmezőjét) jelölő szervezetként nyilvántartásba vette, azonban az indítványozó neve a számítógépes rendszerben hibásan került rögzítésre. Az indítványozó képviselője 2020. augusztus 8-án átvette az ajánlóíveket, majd ugyanezen a napon jelezte, hogy a jelölő szervezet neve elírást tartalmaz, a „Változást” szó helyett „Választást” szó szerepel a névírásban. A helyi választási iroda vezetője tájékoztatta az indítványozót, hogy javításra kerül az elírás, azzal, hogy az így összegyűjtött aláírások befogadásra kerülnek és azokat úgy tekinti, mint amiket az egyesület jelöltjeire adtak a választópolgárok. 2020. augusztus 10. napján az informatikai rendszerben a névelírás javítása megtörtént. Időközben 2020. augusztus 14-én az indítványozó a javított aláíróíveket átvette.
[5] 2020. augusztus 8-án, valamint augusztus 10. napján a kérelmező kifogásokat terjesztett elő a HVB-nál. A HVB a 15/2020. (VIII. 11.) számú HVB határozatával (a továbbiakban: HVB határozat vagy elsőfokú választási bizottság határozata) az indítványozó kifogásait – részben hatásköre hiányára hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül – elutasította.
[6] Az indítványozó fellebbezése folytán eljáró TVB a 6/2020. (VIII. 14.) számú TVB határozatával (a továbbiakban: TVB határozat) az elsőfokú választási bizottság határozatát helybenhagyta.
[7] Az indítványozó TVB határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmét a Kúria alaptalannak találta, és a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
[8] A Kúria indokolásában hangsúlyozta, hogy a Ve. 228. § (2) bekezdése értelmében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) szabályai csak a Ve. által nem szabályozott kérdésekben alkalmazhatók, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján a választási eljárásra az Ákr. hatálya nem terjed ki.
[9] A Kúria alaptalannak találta az indítványozó TVB határozatképtelenségére vonatkozó érveit is, kiemelve, hogy az indítványozó által sem vitatottan két tag jelen volt a határozat meghozatalakor, azaz a Ve. 41. § (1) bekezdése, illetőleg a 14. § (4) bekezdése alapján a TVB a határozata meghozatalakor határozatképes volt.
[10] A Kúria megállapította – többek között – azt is, hogy tény, hogy az indítványozó neve az ajánlóíveken helytelenül került feltüntetésre, ez azonban nem vonja maga után a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértését. Az indítványozónak az alapelvi sérelemhez azt kellett volna bizonyítania, hogy a névelírás a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget megsértette. Helytálló azonban ezzel kapcsolatban a TVB határozatban foglalt álláspont, melynek megfelelően a választási iroda a hiba tudomására jutásától kezdve azonnal intézkedéseket tett a hiba kijavítása érdekében, és tájékoztatta arról is a kérelmezőt, hogy el fogja fogadni a már átadott ajánlóívek benyújtását. Ezért a hatnapos késedelem (augusztus hó 8. és 14. között), amíg az indítványozó az elírást nem tartalmazó ajánlóívek birtokába jutott, tényleges és jogaiban őt jelentősen korlátozó jogsérelmet nem okozott az aláírásgyűjtésben, a kampányban való részvételből már nem volt kizárt, az időszaki akadályoztatás az alapelv sérelmének megállapítását nem indokolta.
[11] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Kúria Kvk.VI.39.597/2020/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és – a választási bizottságok határozataira is kiterjedő – megsemmisítését kérte, mert ellentétesnek tartja az Alaptörvény XV. cikk (1)–(2) bekezdésével, XXIV. cikk (1) bekezdésével, valamint XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésével.
[12] 2.1. Az indítványozó a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz való jogai sérelmét abban látja, hogy esetében a Ve. 41. § (1) bekezdése követelményét nem teljesítő TVB hozott döntést, mivel szerinte két fő nem hozhatott volna határozatot, azaz a TVB nem volt határozatképes. Mivel valós jogorvoslati fórum nem állt rendelkezésére, az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése követelménye is sérül. Az indítványozó hivatkozik arra is, hogy a Ve. 41. § (1) bekezdése nem tesz különbséget tag és póttag között, a rendelkezés kizárólag az eskü vagy fogadalomtétel megtörténte szerint tesz különbséget. Álláspontja szerint a kétfős bizottság nem testület, így bizottságként nem értelmezhető, szerinte a határozatképesség meghatározásakor valamennyi esküt vagy fogadalmat tett tagot figyelembe kell venni. A két fő esetén nemcsak a határozatképesség nem áll fenn, hanem a bizottsági minőség sem. Álláspontja szerint legalább háromtagú bizottságnak kellett volna döntést hoznia a fellebbezése alapján. Ennek, vagyis a törvényben biztosított jogorvoslati fórumnak a hiánya sérti a tisztességes eljárás követelményét és a jogorvoslathoz való jogát is.
[13] 2.2. Az indítványozó szerint a tisztességes eljáráshoz való Alaptörvényben biztosított jogait sérti az is, hogy a TVB nem vizsgálta érdemben a kifogásait, és azokat (nevezetesen tartalmilag négy kifogásából hármat) érdemi vizsgálat nélkül, hatáskör hiányára hivatkozva elutasított. A Kúriának az indítványozó szerint ezzel összefüggésben azt kellett volna vizsgálnia, hogy a fennállt-e a törvényben meghatározott hatáskör vagy sem, illetve jogszerű volt-e az érdemi vizsgálat nélküli visszautasítás vagy sem. A Kúria azonban nem így járt el, ami önmagában a tisztességes eljárás elvét sérti az indítványozó szerint.
[14] 2.3. Az indítványozó a tényállás megállapításával összefüggésben további aggályokat is felvet az alábbiak szerint.
[15] Álláspontja szerint az eljárás során a tényállás megállapítására megalapozatlanul, bizonyíték nélkül került sor, valamint a tényállás egyes elemeit sem a választási bizottság, sem a bíróság nem értékelte (így például a szerinte fennálló személyi ellentétet a választási iroda vezetője és az indítványozó polgármester-jelöltje között).
[16] Az indítványozó vitatja a Kúria végzésében szereplő azon állítást is, melyet a névelírás kijavításával kapcsolatban fogalmaz meg a bíróság, egyetértve a választási bizottság határozatában foglaltakkal. Az indítványozó szerint a végzésben foglaltaknak hiányzik a ténybeli alapja, és a végzés iratellenes. Az indítványozó szerint tárgyi tévedést tartalmaz a támadott végzés arra vonatkozóan is, hogy melyik választási irodánál került sor a névelírásra, a végzés ugyanis tévesen a Nemzeti Választási Irodát jelöli meg.
[17] Az indítványozó szerint a Ve. 231. § (5) bekezdése speciális szabályként határozza meg a Kúria lehetséges döntéseinek körét. Az indítványozó szerint a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kúriának lehetősége lett volna a választási bizottság határozatának a megsemmisítésre is, ezt azonban a Kúria – az indítványozó szerint tévesen – „nem akarta alkalmazni”.
[18] 2.4. A fentieken túl az indítványozó szerint az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdése is sérül. Álláspontja szerint mivel a névelírás folytán más jelölő szervezetekhez képest később kapta meg az ajánlóíveit, ezáltal később tudott aláírások gyűjtésébe kezdeni, ami az esélyegyenlőség sérelmét önmagában igazolja. Álláspontja szerint esetében az 50 napos kampány több mint 10%-át meghaladó időtartam veszett el: érvelése szerint mivel az ajánlóíveket 2020. augusztus 25. napján le kell adni, az augusztus 8. napjához képesti eredetileg 17 napos időtartam augusztus 14. napjához képesti 11 napra rövidítése külön magyarázat nélkül is hátrányt jelent számára.
[19] Az indítványozó szerint a Kúria végzésében ezzel összefüggésben kifejtettek aggályokat vetnek fel, hiszen szerinte éppen a hatnapos késedelem okozza a többi jelölő szervezethez képest a jogsérelmet, hiszen az aláírásgyűjtést nem tudta a többi szervezettel egyidőben megkezdeni. Álláspontja szerint nemcsak rövidebb idő állt rendelkezésére az aláírásgyűjtésre, „de elvesztette a verseny azon köztudott lehetőségeit, mint az ajánlóívek elsőként való leadása híre, vagy éppen civil szervezetként a kampány elejére lekötött erőforrásokat át kellett egy héttel csoportosítania jelentős anyagi és humán ráfordítási felesleget eredményezve”.
[20] 3. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv.-ben foglalt, a panaszok befogadhatóságára vonatkozó kritériumoknak.
[21] 3.1. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek között a 26–27. § szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát. Az Abtv. 29. §-a értelmében az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {például: 3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]; illetve 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}.
[22] A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság a Ve. alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.
[23] 3.2. Az Alkotmánybíróság vizsgálata eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a határidőben érkezett alkotmányjogi panasz az alábbiak szerint nem fogadható be.
[24] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt jelen ügyben is hangsúlyozza, hogy az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A (2) bekezdés d) pontja értelmében alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. Az Alkotmánybíróság a bírói döntéssel szemben benyújtott alkotmányjogi panasz esetén is kizárólag az Alaptörvényben elismert jogokat oltalmazza {lásd: 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság tartózkodik attól, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon {elsőként lásd: 3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]; ezt követően megerősítette: 3065/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [5]; 3391/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [25]; 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]; 3294/2014. (XI. 11.) AB végzés, Indokolás [24]}.
[25] A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem tekinthető tehát a további jogorvoslattal nem támadható bírósági döntések általános felülvizsgálata eszközének, mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt és az abban biztosított jogokat védi {3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]}. „Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga […] nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti szuperbíróság szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [15]}.
[26] Ennek kapcsán – ahogyan azt az Alkotmánybíróság a 3099/2018. (III. 26.) AB végzésében is hangsúlyozta – fontos kiemelni, hogy az alkotmánybírósági gyakorlat következetes abban, hogy az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság tartózkodik attól, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon {hasonlóan: 3143/2014. (V. 9.) AB végzés, Indokolás [19]}.
[27] 3.3. Az Alkotmánybíróság az ismertetett gyakorlatát a konkrét ügyre vonatkozóan is irányadónak tekintette, és megállapította, hogy az indítványozónak a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jogai, valamint a jogorvoslathoz való joga sérelmével összefüggésben előadottak nem felelnek meg az Abtv. 29. §-ában foglalt feltételeknek, az alábbiak szerint.
[28] Az indítványozó a tisztességes eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jogai vélt sérelmével összefüggésben a választási bizottságok és a Kúria tényállásmegállapítási, bizonyítékértékelési tevékenységét tartotta sérelmesnek, továbbá a TVB létszámára, és ezen keresztül határozatképességére vonatkozóan fogalmazta meg aggályait. A fentieken túl alaptörvény-ellenesnek tartotta azt is, hogy az érdemi vizsgálat nélkül elutasított kifogásait sem a TVB, sem a Kúria nem tartotta vizsgálhatónak, vagyis nem foglalt állást a hatáskör hiányára vagy meglétére vonatkozóan.
[29] Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria az indítványozó által felvetett aggályokat megválaszolta, így kitért a TVB határozatképességére a Ve. vonatkozó rendelkezéseinek ismertetése mellett, valamint részletesen indokolta azt is, hogy a Kp. és az Ákr. miért nem alkalmazható választási ügyben.
[30] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésének sérelmével összefüggésben kizárólag a Ve.-nek a választási bizottságok és a Kúria támadott határozataiban megjelenő értelmezését, valamint a tényállásmegállapítási és bizonyítékértékelési tevékenységet sérelmezte.
[31] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt emlékeztet állandó gyakorlatára, melynek megfelelően „[a] tényállás megállapítása és az ehhez vezető bizonyítékok felvétele és értékelése, valamint a jogszabályok értelmezése a bíróságok, ezen belül is elsősorban a Kúria, nem pedig az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó kérdés” {3092/2019. (V. 7.) AB végzés, Indokolás [13]}.
[32] Az Alkotmánybíróság eljárása során nem vizsgálja, hogy a bírói döntés indokolásában megjelenő érvek megalapozottak-e, valamint azt sem, hogy a bíróságok jogértelmezése helyesen illeszkedik-e a jogági dogmatika elfogadott szabályaihoz. A jogszabályok önálló, a konkrét tényállásra vonatkoztatott értelmezése a rendes bíróságok feladata (iura novit curia) {legutóbb lásd: 3227/2020. (VI. 19.) AB végzés, Indokolás [20]}. Az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben ugyan nem zárta ki, hogy a contra legem jogalkalmazás kivételes esetben, a bírói jogértelmezés kirívó – alapjogi relevanciát elérő – hibája miatt a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmének a megállapíthatóságára vezessen, mindazonáltal az esetlegesen contra legem jogértelmezés és jogalkalmazás önmagában nem alapozza meg az alkotmányellenességet. A pusztán a bírói jogértelmezés állított hibájára alapított alkotmányjogi panaszt – a tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal összefüggésben – az Alkotmánybíróság érdemben nem vizsgálja {20/2017. (VII. 18.) AB határozat, Indokolás [21]–[29]; 3295/2019. (XI. 18.) AB végzés, Indokolás [37]–[40]}.
[33] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jelen ügyben az alkotmányjogi panasz végső soron nem irányul egyébre, mint a választási bizottságok és a bíróság ténymegállapításainak, valamint jogértelmezésének a megváltoztatására.
[34] Az Alkotmánybíróság vizsgálata során megállapította, hogy az eljáró bíróságok reagáltak az indítványozó által előadott jogi (és nem jogi) érvekre, és értelmezték a hivatkozott és alkalmazott jogforrásokat.
[35] 3.4. Az indítványozó az Alaptörvény XV. cikk (1)–(2) bekezdése sérelmét is állította: álláspontja szerint ugyanis a hibás névírás folytán a helyes adattartalommal kiállított ajánlóíveken csak később tudta megkezdeni az aláírásgyűjtést, ami számára nyilvánvaló hátrányt jelentett a többi jelölő szervezethez képest.
[36] Az Alkotmánybíróság rámutat a következőkre. Az indítványozó a helyes névírást tartalmazó ajánlóíveken nem vitásan csak hat nappal később tudta megkezdeni az aláírások gyűjtését. A Kúria támadott végzésében ezzel összefüggésben megállapította, hogy a hatnapos késedelem (augusztus hó 8. és 14. között), amíg az indítványozó az elírást nem tartalmazó ajánlóívek birtokába jutott, számára tényleges és jogaiban őt jelentősen korlátozó jogsérelmet nem okozott az aláírásgyűjtésben, a kampányban való részvételből nem volt kizárt, az időszaki akadályoztatás az alapelv sérelmének megállapítását nem indokolta (lásd: Kúria végzése [19] bekezdés).
[37] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az elsőfokú választási bizottság határozatában kiemelten hangsúlyosan szerepelt, hogy a már kiadott, sorszámozott ajánlóíveken a javítás szabályai szerint javításra kerül a jelölő szervezet nevében az elírás azzal, hogy az így összegyűjtött aláírások befogadásra kerülnek, és azokat a helyi választási iroda úgy tekinti, mint amely ajánlásokat a Változást Akarók Nemzedéke közéleti egyesület jelöltjeire adtak a választópolgárok. A fentieket mind a TVB, mind a Kúria is megerősítette döntésében. A TVB határozata indokolásában kifejezetten kiemelte, hogy a jelölő szervezet civil szervezetek névjegyzékében szereplő nevét a javítás szabályai szerint kijavított módon tartalmazó ajánlóívek érvényesek, azokon a Ve. szabályai szerint ajánlások gyűjthetők (lásd: TVB határozat [24] bekezdés).
[38] Az indítványozó ezzel szemben csak állította, hogy a hibátlan adattartalmú ajánlóívek tekintetében késedelmesen tudta csak megkezdeni az aláírásgyűjtést, így hátrányt szenvedett más jelölő szervezetekhez képest. Az indítványozó azonban nem igazolta, hogy a névelírást tartalmazó, ámde (a választási bizottsági határozatokban foglaltak szerint) javított ajánlóíveket felhasználta-e, azokon az aláírásgyűjtést megkezdte-e, hiszen arra a választási bizottságok határozataiban foglaltaknak megfelelően lehetősége volt; illetőleg, hogy az ajánlóíveket a választási iroda – az előzetesen adott tájékoztatásnak megfelelően – befogadta-e vagy sem. Ebből következően az indítványozó által állított jogsérelem hipotetikus, így nem veti fel az alaptörvény-ellenesség kételyét.
[39] Az Alkotmánybíróság megjegyzi továbbá azt is, hogy a kampányidőszakban a jelölő szervezeteknek nem kizárólag egyetlen eszköz áll rendelkezésére a választói akarat befolyásolására, így önmagában az aláírásgyűjtés késedelmes megkezdése nem okozza az egyenlőség sérelmét. A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. Ahogy azt a TVB határozat is kimondta, a kampánytevékenység fogalmi eleme a választói akarat befolyásolása vagy annak megkísérlése, melybe beletartozhat az ajánlásgyűjtés is, azonban ez nem jelent kizárólagos és egyetlen lehetőséget, e tevékenység mellett a kampányeszközök széles köre áll a jelölő szervezetek rendelkezésére. Így nem megalapozott az az érvelés, hogy az aláírásgyűjtés – indítványozó által állított – késedelmes megkezdése az Alaptörvény XV. cikk (1)–(2) bekezdés sérelmének kételyét vetné fel.
[40] 4. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz – sem az Alaptörvény XV. cikk (1)–(2) bekezdése, sem a XXIV. cikk (1) bekezdése, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése tekintetében – nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt követelményeknek, ezért befogadására nincsen mód. Az Alkotmánybíróság erre tekintettel az alkotmányjogi panaszt, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, visszautasította.
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Handó Tünde
alkotmánybíró helyett
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Schanda Balázs
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Pokol Béla
alkotmánybíró helyett
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Szívós Mária
előadó alkotmánybíró helyett
. |
. |