A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 249. § (1) bekezdés b) pontja, 250. § (2) bekezdése és 253. § (1)–(2) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV Szj. tv.) 249. § (1) bekezdés b) pontja, 250. § (2) bekezdése és 253. § (1)–(2) bekezdései ellen. Alkotmányjogi panaszában kérte a rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
[2] 1.1. Az indítványozó (felperes) az alperes Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományában főnyomozó munkakörben teljesített szolgálatot pénzügyőr százados rendfokozatban.
[3] A NAV Szj. tv. 2. § (1) bekezdése a) pontja kimondta, hogy a NAV személyi állománya egyebek között adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) álló tisztviselői státuszú foglalkoztatottakból és pénzügyőri státuszú foglalkoztatottakból áll.
[4] A NAV Szj. tv. 249. (1) bekezdés b) pontja szerint 2021. január 1-jével a NAV-nál 2020. december 31-én foglalkoztatott pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonya az e törvény szerinti, pénzügyőri státuszú szolgálati jogviszonnyá, a hivatásos szolgálati jogviszony 2021. január 1-jétől adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonnyá alakul át.
[5] A 250. § (2) bekezdése előírta, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója 2021. január 20-ig megállapítja a foglalkoztatott 2021. január 1-jétől hatályos munkakörét, a munkakör besorolási osztályát és besorolási kategóriáját, továbbá a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott rendfokozatát.
[6] A 253. § a jogviszony átalakulásához kapcsolódó jogorvoslat, jogkövetkezmények körében tartalmaz rendelkezéseket; az (1) bekezdés szerint a 249–251. § szerinti munkáltatói intézkedés nem minősül a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony egyoldalú módosításának, illetve átszervezésnek. A (2) bekezdés arról szól, milyen eljárást kell követni, ha a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott részére a 250. § (1) és (2) bekezdése alapján tisztviselői munkakört állapítanak meg.
[7] 1.2. Az indítványozó 2020. december 14-én kérte, hogy az alperes a hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel szüntesse meg a 2020. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti átszervezésre tekintettel, mert a pénzügyőri státuszú adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyváltásba nem egyezik bele. A 2020. december 17-én tartott személyes meghallgatáson az alperes tájékoztatta a felperest arról, hogy helytelenül értelmezi a jogszabályt, beosztása nem szűnt meg, és kérelmére a jogviszonya felmentéssel történő megszüntetéséről nem tud rendelkezni. Az alperes 2020. december 21-én írásban ismét tájékoztatta a felperest a meghallgatáson elhangzottakról, és felhívta a figyelmét arra, hogy ha 2021. január 4-én munkavégzés céljából szolgálati helyén nem jelenik meg, távolléte igazolatlannak minősül és a szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegése miatt fegyelmi eljárást kell indítani ellene. A munkáltató 2020. december 31-én kelt értesítéssel tájékoztatta az indítványozót arról, hogy a hivatásos szolgálati jogviszonya 2021. január 1-jén hatályba lépő NAV Szj. tv. 2. §-a alapján adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonnyá alakul át; tájékoztatta 2021. január 1. napjától betöltött munkaköréről, a munkavégzési helyről, a munkáltatói jogkör gyakorlójáról továbbá arról, hogy az értesítés előzetes tájékoztatás, nem minősül munkáltatói intézkedésnek, ellene jogorvoslatra nincs lehetőség; az alperes 2021. január 20-ig a jogviszony átalakulásáról szóló kinevezési okmányt állít ki.
[8] Az indítványozó 2021. január 4-én (első munkanapján) munkahelyén munkavégzés céljából nem jelent meg, majd január 15-én szolgálati panaszt terjesztett elő. Az alperes 2021. január 20-án kézbesített kinevezési okmánnyal az indítványozót (felperest) 2021. január 1-jén kinevezte nyomozó I. pénzügyőri munkakörbe, meghatározta munkavégzési helyét, rendfokozatát, besorolási osztályát és kategóriáját. A munkáltatói intézkedés tartalmazta egyebek mellett azt is, hogy a munkáltatói intézkedés nem minősül a hivatásos szolgálati jogviszony egyoldalú módosításának, illetve átszervezésnek. Az alperes 2021. január 21-én tájékoztatta az indítványozót a fegyelmi eljárás elrendeléséről.
[9] Az indítványozó keresetében a kinevezés hatályon kívül helyezését, illetve megsemmisítését, a fegyelmi eljárás megindításáról szóló intézkedés hatályon kívül helyezését és megsemmisítését, valamint a fegyelmi eljárás megszüntetését kérte; kérte annak megállapítását, hogy a hivatásos szolgálati jogviszonya nem alakult át, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonya nem szűnt meg, valamint azt, hogy a munkáltatója elmulasztott eleget tenni az átszervezés miatti felmentési kötelezettségének. Kérte az alperes kötelezését a felmentés jogkövetkezményeként távolléti díj, felmentési időre járó távolléti díj és végkielégítés, valamint 12 havi távolléti díjnak megfelelő sérelemdíj megfizetésére.
[10] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A Kúria mint másodfokú bíróság a Miskolci Törvényszék 103.K.700.186/2021/28. számú ítéletét helybenhagyta (Kf.VII.40.572/2021/6.).
[11] 1.3. Az alkotmányjogi panasz szerint a törvény 249. § (1) bekezdés b) pontja ellentétes az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésével, (jogállamiság és az abból levezetett jogbiztonság elve, kellő felkészülési idő sérelme), II. cikkével (emberi méltóság sérthetetlensége), XII. cikk (1) bekezdésével (munkához való jog) és XIII. cikk (1) bekezdésével (tulajdonhoz való jog).
[12] A NAV Szj. tv. 250. § (2) bekezdése ellentétes az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésével (jogállamiság és az abbóI levezetett jogbiztonság elve) és II. cikkével (emberi méltóság sérthetetlensége).
[13] A NAV Szj. tv. 253. § (1) bekezdése ellentétes az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésével (jogállamiság és az abból levezetett jogbiztonság elve), XII. cikk (1) bekezdésével (munkához való jog) és XIII. cikk (1) bekezdésével (tulajdonhoz való jog).
[14] A NAV Szj. tv. 253. § (2) bekezdése ellentétes az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdéseivel (diszkrimináció tilalma).
[15] Az alkotmányjogi panasz érdemi indokolásának lényege szerint „[j]elen esetben alkalmazandó NAV Szj. tv. előzőekben megjelölt, alaptörvény-ellenes rendelkezései sértik a visszaható hatályú jogalkalmazás, a kellő felkészülési idő, a jogállamiság és az abból levezetett jogbiztonság követelményét; az emberi méltósághoz való jogot; továbbá a diszkrimináció tilalmába ütköznek; egyúttal sértik a tulajdonhoz való jogot és a munkához való jogot is”.
[16] Az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseit értelmező, számos alkotmánybírósági határozatot, továbbá az Emberi Jogok Európai Bíróságának kapcsolódó gyakorlatát idézi fel.
[17] A tulajdonhoz való jog sérelme körében ezeket a panasz szerint úgy kell alkalmazni a NAV Szj. tv. 249. § (1) bekezdés b) pontjára és 253. § (1) bekezdésére, mint a végkielégítés elvonására, hogy ha a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos szolgálati jogviszonya 2020. december 31-vel felmentéssel került volna megszüntetésre, úgy jogosult lett volna több, mint húsz év hivatásos szolgálati jogviszonyban eltöltött idő után nyolchavi illetménynek megfelelő összegű végkielégítésre. A panasz a NAV Szj. tv. még azt, a Hszt.-ben szereplő további, korlátozó rendelkezéseket sem kell alkalmazni, amelyek szerint átszervezés esetén a rendvédelmi szerv köteles a hivatásos állomány tagja állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő másik szolgálati beosztást, ennek hiányában másik, az állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő nem hivatásos munkakört felajánlani. Ezen kívül a hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha a hivatásos állomány átszervezés miatt megszűnt szolgálati beosztást betöltő tagja a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más szolgálati beosztást méltányolható okból nem fogadta el. A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztást vagy a nem hivatásos munkakört nem méltányolható okból nem fogadja el. Ugyanakkor a NAV Szj. tv. 2020. december 31-én hatályos 17. §-a alapján átszervezés esetén még utóbbi korlátozó rendelkezéseket sem kellett alkalmazni, így amennyiben átszervezés esetén a pénzügyőr a részre felajánlott más szolgálati beosztást nem fogadta el, úgy szolgálati viszonyát felmentéssel meg kellett szüntetni.
[18] A NAV Szj. tv. az új jogviszonyba belekényszeríti a foglalkoztatottakat azáltal, hogy lehetőséget sem teremt arra, hogy a foglalkoztatott az új jogviszony hatálya alá kerülését elkerülje. Az indítványozó szerint jelen esetben azzal, hogy a jogállása számára előre nem látható módon, rövid időn belül hátrányos módon változott meg, nem volt lehetősége erre felkészülni. A panasz szerint „[a] végkielégítés éppen ezt lett volna hivatott szolgálni, ettől azonban a NAV Szj. tv. rendelkezései megfosztottak, mivel – ahogyan azt később a szabályozás diszkriminatív volta körében előadom – a jogalkotó nem tette lehetővé számomra a velem összehasonlítható helyzetben lévő más személyekhez hasonló módon azt, hogy az új jogállási törvényre tekintettel annak hatálya alá kerülésemet elkerülhessem oly módon, hogy felmentésemet kérjem, mely egyben azt is jelentette volna, hogy végkielégítésemre való jogosultságomat nem veszítem el.”
[19] A munkához és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog sérelme azzal valósul meg, hogy a NAV Szj. tv. 249. § (1) bekezdés b) pontja – a 253. § (1) bekezdésével alkalmazva – lehetővé tette a hivatásos szolgálati jogviszony oly módon történő megszüntetését, továbbá egy másik jogviszonnyá történő megváltoztatását, melyre korábban még soha nem volt példa. Elvonta a jogviszonyról történő rendelkezés jogát azon hivatásos szolgálati jogviszonyban lévő NAV foglalkoztatottak esetében, akiknek pénzügyőri munkakör került megállapításra. Ezen hivatásos szolgálati jogviszonyban lévő személyek nem dönthettek arról, hogy: elutasítják-e a jogviszony megváltozását, avagy beleegyeznek abba; kívánnak-e az új jogviszony keretei között munkavállalói maradni a NAV-nak; az új jogviszony keretei között vállalják-e azt önként, hogy kötelezettségeiknek életük, testi épségük kockáztatásával is eleget tesznek; elfogadják-e azt, hogy az új jogviszony másik alanya a Magyar Állam helyett a kormány lesz. A NAV Szj. tv. ezen rendelkezései a jogállamiság és az abból levezetett jogbiztonság elvének sérelmén túl a munkához való jog közvetlen sérelmét is megvalósítják.
[20] A diszkrimináció tilalma körében a panasz azt tartalmazza, hogy a kérelemre történő felmentés lehetőségét a törvény egyes jogalanyok számára lehetővé tette [NAV Szj. tv. 253. § (2) és (4) bekezdés], indokolatlanul tesz azonban különbséget jogalanyok között. A NAV Szj. tv. hatálybalépését követően azonban a felmentési kérelem csak azok számára volt biztosított, akiknek tisztviselői munkakör került megállapításra, illetve felajánlásra. Ezen diszkrimináció következménye, hogy a NAV Szj. tv. hatálybalépésével megváltozó kinevezéssel érintett, addig ugyanazon jogviszony alá tartozó egyének közül egyesek számára nincsen lehetőség arra, hogy az új jogviszonyt elkerüljék, míg másoknak lehetőséget biztosít a törvény, hogy felmentésüket kezdeményezzék. Az eltérő bánásmódnak észszerű, kellő súlyú alkotmányos indoka kellett volna, hogy legyen. Alapvetően diszkriminatív a NAV Szj. tv. ezen szabályozása, mivel a törvény hatálybalépésével előidézett jogviszony változás esetében a felmentés kezdeményezését csak az ügykezelői és tisztviselő munkakörű pénzügyőri státuszú foglalkoztatottak számára teszi lehetővé, a pénzügyőr munkakörű pénzügyőri státuszba kerülő foglalkoztatottak számára nem.
[21] Az emberi méltóság védelméhez való jogot sérti az indítványozó szerint a hivatásos szolgálati jogviszonyban lévők jogviszonyának automatikus, törvényből eredő átalakítása, valamint a jogviszony-átalakulás során a jogviszony tartalmának a munkakör gyakorlója által történő megállapítása.
[22] A panasz érvelést tartalmaz a jogbiztonság elve, visszaható hatályú jogalkotás tilalma, kellő felkészülési idő állított sérelme kapcsán is. A panasz szerint a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt sem az új jogviszony hatályba léptetése során. A NAV Szj. tv. a 2020. december 11-i kihirdetését követő 21. napon, 2021. január 1-jén lépett hatályba. A korábbi jogviszonyok a hatálybalépés napjával alakultak át az új jogviszonnyá. A kellő felkészülési idő kiemelt jelentőséggel bír, mivel a jogviszony tartalma markánsan, hátrányosan változott meg, az új jogállás hatálya alá kerülést nem volt lehetőség elkerülni, a felmentés kezdeményezése lehetőségének (egyúttal a végkielégítésnek) az elvonása pedig rendkívül súlyos jogkövetkezmény.
[23] 1.4. Az indítvánnyal kapcsolatban a pénzügyminisztertől amicus curiae beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz az Abtv. 57. § (1b) bekezdése alapján.
[24] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
[25] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó a sérelmezett kúriai ítélettel zárult ügyben felperes volt [Abtv. 27. § (2) bekezdés a) pont], számára hátrányos döntés született, s a perben a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette. A magánszemély kérelmező ekként alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik, érintettsége fennáll.
[26] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az indítványozó az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidőben terjesztette elő panaszát: a Kúria ítéletét az indítványozó 2022. január 10-én vette át, az alkotmányjogi panaszt 2022. február 15-én nyújtotta be.
[27] 2.1. Az Abtv. 52. §-a kifejezetten rögzíti a határozott kérelem követelményét, amelynek részét képezi az indokolás előterjesztésének a kötelezettsége is [52. § (1b) bekezdés b) és e) pont]: „Indokolás hiányában a kérelem nem felel meg a határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében írt követelményének, annak elbírálására nincs lehetőség” {34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212]}. Az indítvány e követelménynek – az Alaptörvény II. cikkével (emberi méltóság sérthetetlensége), XII. cikk (1) bekezdésével (munkához való jog) és XIII. cikk (1) bekezdésével (tulajdonhoz való jog) kapcsolatban – nem tesz eleget. Az indítvány nem tartalmaz megfelelő indokolással ellátott kérelmet arra vonatkozóan, hogy a NAV. Szj tv. melyik rendelkezése, milyen okból, milyen módon hátrányos a felhívott, Alaptörvényben biztosított jogokat illetően. Nem szerepel a panaszban, hogy mi az a konkrét hátrány a jogviszony absztrakt átalakításánál, amely az indítványozót konkrét módon érinti. Az alkotmányjogi panasz a Hszt. szerinti szolgálati viszonynak a NAV. Szj. tv. szerinti pénzügyőri státuszú szolgálati jogviszonnyá átalakítását kifogásolja anélkül, hogy bemutatná azokat a konkrét, a jogszabályból és nem valamely konkrét munkáltatói intézkedésből eredő körülményeket, amelyek alátámasztják azt az állítását, hogy a korábbi jogviszonya hátrányosan változott meg, és ez Alaptörvényben biztosított jogát sérti. A panasz visszatérő megállapítása, hogy a jogviszony átalakításánál felmentését nem kérhette, ezért végkielégítéstől és felmentési időtől esett el. Nem derül ki azonban az alkotmányjogi panaszból, hogy a jogviszony átalakítására vonatkozó NAV Szj. tv. támadott rendelkezései – amelyek értelmében a foglalkoztatottak jogviszonya a törvény erejénél fogva alakult át – miért értelmezhetők jogelvonásként az indítványozó alapvető jogait illetően.
[28] 2.2. A panasz arra is hivatkozik, hogy az adott esetben a NAV Szj. tv. az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését sértő módon nem biztosított kellő felkészülési időt a jogviszony átalakításával érintettek számára, és visszaható hatályú. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése tekintetében az abban megfogalmazott jogállamiság és jogbiztonság alkotmányos követelményére hivatkozásnak csak kivételesen, a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetében van helye {3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [171]}. Ebből következően a szerzett jogok védelme körében nem, de a visszaható hatályú jogalkotás tilalma körében az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével összefüggésben helye lehet valamely támadott jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenessége vizsgálatának {10/2019. (III. 22.) AB határozat, Indokolás [33]}.
[29] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az – egyéb törvényi feltételeknek megfelelő – alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {ld. pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének a vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
[30] A jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges kellő idő megállapítása és biztosítása a jogalkotó felelősséggel terhelt mérlegelésének és döntésének függvénye, mellyel összefüggésben alaptörvény-ellenesség csak a jogszabály alkalmazására való felkészülést szolgáló időtartam kirívó, a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő elmaradása, illetőleg hiánya esetén állapítható meg {3209/2015. (XI. 10.) AB határozat, Indokolás [51]}. Az Alkotmánybíróság hatásköre ennek megfelelően a felkészülési idő követelményével összefüggésben nem terjedhet ki annak vizsgálatára, hogy egy konkrét jogszabály esetében pontosan mennyi idő szükséges a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez, az ugyanis nem alkotmányjogi kérdés; az Alkotmánybíróság az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó felkészülési idő követelményével összefüggésben csak azt értékelheti, ha a felkészülési idő elmarad, vagy annyira kirívóan rövid, hogy nyilvánvaló, hogy a jogszabály címzettjei jóhiszeműségük, legjobb szándékuk és igyekezetük ellenére sem – vagy csak rendkívüli erőfeszítések árán – tudnának kötelezettségeiknek eleget tenni {24/2019. (VII. 23.) AB határozat, Indokolás [43]}.
[31] A NAV Szj. tv.-t 2020. december 11-én hirdették ki és 2021. január 1-jén lépett hatályba. Az érintett jogviszonyok jogalkalmazói tevékenység közbejötte nélkül, a törvénynél fogva alakultak át. Egyes konkrét munkáltatói intézkedésekre a törvény január 20-ig, illetve január 31-ig biztosított határidőt. A jogviszonyok a jövőre nézve alakultak át.
[32] Az alkotmányjogi panaszban foglalt érvek alapján ezért nem állapítható meg, hogy a támadott jogszabállyal kapcsolatban az Abtv. 29. §-ában szereplő feltételek fennállnak az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését illetően.
[33] 2.3. A NAV Szj. tv. 253. § (2) bekezdés arról szól, milyen eljárást kell követni, ha a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott részére a 250. § (1) és (2) bekezdése alapján tisztviselői munkakört állapítanak meg. Az Alaptörvény XV. cikk (1)–(2) bekezdése sérelme akkor merülhet fel, ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne {lásd: 3073/2021. (III. 4.) AB határozat, Indokolás [19]}. Amennyiben tehát különböző helyzetben lévő személyeket, csoportokat kezel eltérően a jogalkotó, a támadott szabályozás diszkriminatív jellege nem merülhet fel az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése alapján. A jelen esetben az alkotmányjogi panaszra okot adó ügyben nem kellett alkalmazni azt a szabályt, amely meghatározza, hogyan kell eljárni, ha a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott részére tisztviselői munkakört állapítottak meg. Továbbá a jogszabály a szabályozás szempontjából nem azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyokra vonatkozik.
[34] Az alkotmányjogi panaszban foglalt érvek alapján ezért nem állapítható meg, hogy NAV. Szj. tv. 253. § (2) bekezdésével kapcsolatban az Abtv. 29. §-ában szereplő feltételek fennállnak az Alaptörvény XV. cikk (1)–(2) bekezdését illetően.
[35] 3. Mivel a fent kifejtettek szerint az alkotmányjogi panasz részben nem tett eleget az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában írt feltételeknek, illetve a befogadhatóság Abtv. 29. §-ában előírt feltételének, az Alkotmánybíróság azt az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján visszautasította.
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Handó Tünde s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Schanda Balázs s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Pokol Béla
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Márki Zoltán s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |