Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00823/2012
Első irat érkezett: 05/14/2010
.
Az ügy tárgya: alkotmányjogi panasz a 19/2005. (IV.22.) Fővárosi Közgyűlési rendelet 41. § (2) bekezdése és 53. §-a, valamint a PKKB 4.P.85.715/2008/7.számú és a Fővárosi Bíróság 48.Pf. 631.901/2009/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/02/2012
.
Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó 2010. május 14-én benyújtott alkotmányjogi panaszában kérte a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló - 2009. május 31. napjáig hatályban volt - 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Ör.) 41. § (2) bekezdése és 53. §-a hatályon kívül helyezését, valamint annak kimondását, hogy azok a konkrét perben nem alkalmazhatóak.
Az indítványozó hivatkozott az Alkotmánybíróság 109/2009. (XI. 18.) AB határozatában foglaltakra és kifejtette, hogy a másodfokú bíróság ügyében az idõközben hatályon kívül helyezett, alkotmányellenes Ör.-t alkalmazta. Véleménye szerint nem fordulhat elõ, hogy a bíróságok kétféle határozatot hozzanak ugyanazon jogszabály értelmezése és alkalmazása során. A bíróság eljárása ezért sérti az Alkotmány 50. § (1) bekezdését és az indítványozó jogorvoslathoz való jogát. A bíróság eljárása sérti továbbá a jogbiztonságot, mert figyelmen kívül hagyta az Alkotmánybíróság döntését. Az indítványozó utóiratában kifejti, hogy a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 15. § (3) bekezdése csak a várakozással kapcsolatos díj és pótdíj megállapítására vonatkozó felhatalmazást rögzíti, valamint meghatározza a fizetési kötelezettség elmulasztása esetére a szolgáltató cég által követendő eljárást. A Kkt. a szabad mozgáshoz való joggal, valamint az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével ellentétesen nem rendezi egyértelműen a közútkezelő személyét, csak általánosságban jelöli meg az önkormányzatot, nem ad útmutatást arra, hogy milyen módon és körben jelölheti ki a közút kezelője a közterületeket, valamint a szankcióként megjelölt díj (pótdíj) jogi jellege és mértéke tekintetében sem tartalmaz rendelkezéseket. E szabályokat a Kkt. helyett a fenti alkotmányi rendelkezéseket sértve az Ör. tartalmazza. Az indítványozó szerint az Ör. továbbá korlátozza a szerződési szabadság elvét azáltal, hogy meghatározza a közterületen való várakozás díját, pótdíját.
Az indítványozó 2012. március 29-én kiegészítette az indítványát az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek megjelölésével, érvelését változatlan formában fenntartva..
.
Támadott jogi aktus:
    Budapest Főváros település önkormányzatának Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról
    a várakozási díjról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV.22.) sz. rendelete 41. § (2) bekezdés és 53. §

    a PKKB 4.P.85.715/2008/7.számú és a Fővárosi Bíróság 48.Pf. 631.901/2009/11. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
M) cikk (1) és (2) bekezdés
32. cikk (3) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_00823_2012_inditvany_anonim.pdfIV_00823_2012_inditvany_anonim.pdf
.
A határozat száma: 3225/2013. (XII. 12.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/2579
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: alkalmazási tilalom; alkotmányjogi panasz és a jogsérelem; jogbiztonság mint jogsérelem alapja
.
A határozat kelte: Budapest, 12/02/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.02.25 15:00:00 2. öttagú tanács
2013.05.06 13:00:00 Teljes ülés
2013.07.16 9:00:00 Teljes ülés
2013.11.11 10:30:00 Teljes ülés
2013.11.25 10:30:00 Teljes ülés

.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    1. Az Alkotmánybíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.P.85.715/2008/7. és a Fővárosi Bíróság 48.Pf.631.901/2009/11. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, Budapest főváros közigazgatási területén járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendeletének 2009. május 31. napjáig hatályos 41. § (2) bekezdése és 53. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

    2. Az Alkotmánybíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.P.85.715/2008/7. és a Fővárosi Bíróság 48.Pf.631.901/2009/11. számú alapügyben eljárt bíróságok ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

    3. Az Alkotmánybíróság Budapest főváros közigazgatási területén járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendeletének 2009. május 31. napjáig hatályos 41. § (2) bekezdésének és 53. §-ának a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 4.P.85.715/2008. és a Fővárosi Bíróság előtt 48.Pf.631.901/2009. szám alatt befejezett ügyben a perben történő alkalmazhatósága kizárására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] Az indítványozó 2010. május 14-én – a törvényben előírt hatvan napon belül – alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.

    [2] 1. Az indítványozót a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.P.85.715/2008/7. számú ítéletével – mely a Fővárosi Bíróság 48.Pf.631.901/2009/11. számú ítéletével 2010. január 22. napján emelkedett jogerőre – parkolási díj megfizetésére kötelezte, mert a tulajdonát képező gépjárművel 2006. szeptember 21-én és 2006. október 18-án szabálytalanul parkolt. A bíróságok az ítéletüket – egyéb jogszabályi rendelkezések mellett – Budapest főváros közigazgatási területén járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 2009. május 31. napjáig hatályos 41. § (2) bekezdésére és 53. §-ára alapították. Ezekről a rendelkezésekről a jogerős ítélet meghozatala előtt – jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására, folyamatban lévő ügyekben alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány, valamint alkotmányjogi panasz tárgyában folyamatban volt ügyben – közzétett 109/2009. (XI. 18.) AB határozat megállapította, hogy alkotmányellenesek voltak. A jogerős ítéletet 2010. március 16. napján kézbesítették az indítványozó jogi képviselője számára.

    [3] 2. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: régi Abtv.) 48. §-a alapján az Ör. 2009. május 31. napjáig hatályban volt 41. § (2) bekezdése és 53. §-a alkotmányellenessége megállapítását, és az indítvány alapjául szolgáló perben való alkalmazása tilalmának kimondását kérte az Alkotmánybíróságtól.
    [4] Az Alkotmánybíróság 2012. január 16-án kelt IV/823-1/2012. végzése alapján az indítványozó a megadott határidő alatt eredeti indítványát az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése szerinti indítványként tartotta fenn. Álláspontja szerint az Ör. támadott rendelkezései sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében rögzített jogbiztonság elvét, az M) cikkből levezethető szerződési szabadságot, valamint a 32. cikk (3) bekezdését, amely kimondja, hogy az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
    [5] Az indítványozó 2012. március 29. napján az Abtv. 27. §-ára alapított alkotmányjogi panasszal egészítette ki az eredetileg előterjesztett indítványát, amelyben kérte annak megállapítását, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.P.85.715/2008/7. számú és a Fővárosi Bíróság 48.Pf.631.901/2009/11. számú ítélete alaptörvény-ellenes, továbbá kérte ezen ítéletek megsemmisítését. Az indítványozó szerint az Ör. támadott rendelkezéseinek perbeli alkalmazása az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe és a 32. cikk (3) bekezdésébe ütközik. Arra is hivatkozott, hogy a perben eljárt másodfokú bíróság megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését is azzal, hogy az indítványozó kérelme ellenére nem fordult az Alkotmánybírósághoz az Ör. támadott rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatának kezdeményezése iránt.

    [6] 3. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörben vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben írt feltételeit, különösen a 26.–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29.–31. § szerinti feltételeket. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozónak az Abtv. 26. § (1) bekezdésére alapított alkotmányjogi panasza a törvényben meghatározott feltételeknek az alábbi okok miatt nem felel meg.
    [7] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti panasz érdemben akkor bírálható el, ha az indítványozó az Alaptörvényben biztosított jogai sérelmét állítja.
    [8] Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének megsértésére csak kivételesen lehet alkotmányjogi panaszt alapítani, olyan esetekben, mint a visszaható hatályú jogalkalmazás, vagy a jogalkotással összefüggésben a megfelelő felkészülési idő hiánya {3066/2013. (II. 8.) AB végzés, indokolás [9]}. A jelen ügyben azonban nem erről van szó. Az Alaptörvény M) cikk (1) bekezdéséből származtatott szerződési szabadság és az Ör. támadott rendelkezései között nem állapítható meg alkotmányjogilag értékelhető összefüggés. Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése pedig – mely az önkormányzati rendeletalkotás alaptörvényi kritériumát határozza meg – nem alapjogi rendelkezés, ezért arra nem lehet alkotmányjogi panaszt alapítani.
    [9] Mivel az Abtv. 26. § (1) bekezdésére alapított alkotmányjogi panasz nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, ezért az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján a panaszt visszautasította.

    [10] 4. Az indítványozó a hiánypótlási felhívásra adott válaszában az eredeti – az Ör. 41. § (2) bekezdését és 53. §-át támadó – kérelmét kiterjesztette a bírósági döntések alkotmányossági felülvizsgálatára is, tehát az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt is előterjesztett. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ez a kérelem az eredetileg benyújtotthoz képest egy teljesen új indítvány, amely tekintetében a befogadhatóságot külön kell vizsgálni. Ebben a körben először azt kell megvizsgálni, hogy az új kérelem a törvényben meghatározott határidőn belül érkezett-e.
    [11] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a jogerős döntés kézbesítésétől – ez az időpont a jelen ügyben 2010. március 16. napja – számított hatvan napon belül kell az első fokon eljárt bírósághoz benyújtani. A határidő betartása alól kizárólag az az indítványozó kap felmentést a törvény szerint, aki a 2012. január 1-je előtt benyújtott absztrakt utólagos normakontroll kérelmét terjeszti elő az Abtv. 71. § (3)–(4) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszként, de a jelen ügy nem tartozik ebbe a körbe. Az Abtv. 74. § értelmében az Abtv. 26.–27. §-ában meghatározott panasz eljárás az Abtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárások tekintetében is kezdeményezhető. Az Alkotmánybíróság azonban a 3072/2012. (VII. 26.) AB végzésben kifejtette, hogy az Abtv. 74. §-ából is – mely az Abtv. hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárások esetében kifejezetten lehetővé teszi alkotmányjogi panasz kezdeményezését – egyértelműen az következik, hogy a törvényalkotó az Abtv. hatályba lépése (2012. január 1-je) előtt már jogerősen lezárt bírósági eljárások tekintetében nem kívánta megnyitni az alkotmányjogi panasz lehetőségét {3072/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [11]}.
    [12] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Abtv. 27. §-ára – a bírói ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti – alapított alkotmányjogi panasz nem a törvény által előírt hatvan napos határidőn belül érkezett, így annak érdemi vizsgálatára nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság ezért a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.P.85.715/2008/7. és a Fővárosi Bíróság 48.Pf. 631.901/2009/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének d) pontja alapján is.

    [13] 5. Az indítványozó kérte az Ör. megsemmisített 41. § (2) bekezdése és 53. §-ának és az indítvány alapjául szolgáló perekben történő alkalmazási tilalmának kimondását.
    [14] A jogszabály alkotmányellenességét 2012. január 1-je előtt megállapító és a jogszabály megsemmisítéséről szóló alkotmánybírósági határozat hivatalos lapban történt közzétételét követően az alkotmányellenes jogszabály egyedi ügyben történő alkalmazási tilalma kimondásának a kezdeményezésére a jelen ügyben nincs lehetőség, mert a 2012. január 1-je előtt jogerősen befejezett bírósági eljárásokban az Abtv.-ben szabályozott alkotmányjogi panasz eljárás sem kezdeményezhető az Abtv. 74. §-a alapján. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt az erre irányuló részében is visszautasította az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján.
        Dr. Paczolay Péter s. k.,
        az Alkotmánybíróság elnöke,
        előadó alkotmánybíró
        .
        Dr. Balogh Elemér s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Bragyova András s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Paczolay Péter s. k.,
        az Alkotmánybíróság elnöke,
        az aláírásban akadályozott
        Dr. Juhász István
        alkotmánybíró helyett

        Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Paczolay Péter s. k.,
        az Alkotmánybíróság elnöke,
        az aláírásban akadályozott
        Dr. Pokol Béla
        alkotmánybíró helyett

        Dr. Stumpf István s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Balsai István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr.Kiss László s. k.,
        alkotmánybíró




        Dr. Lévay Miklós s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Salamon László s. k.,
        alkotmánybíró




        Dr. Szalay Péter s. k.,
        alkotmánybíró
        .
        Dr. Szívós Mária s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        05/14/2010
        .
        Number of the Decision:
        .
        3225/2013. (XII. 12.)
        Date of the decision:
        .
        12/02/2013
        .
        .