A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Gfv.X.30.254/2011/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.
[2] Az indítványozó a Kúria Gfv.X.30.254/2011/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
[3] A panaszos szerint a kifogásolt ítélet az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése által deklarált jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményét sérti.
[4] Az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert nem felel meg az indítvánnyal szemben támasztott, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) szerinti alkotmányjogi panasszal szemben támasztott törvényi követelményeknek.
[5] Az Abtv. 27. § szerint alkotmányjogi panasz – egyebek mellett – akkor terjeszthető elő, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Az Alkotmánybíróság e törvényi követelmény teljesülésének eldöntéséhez az Alaptörvényben biztosított jog sérelmét vizsgálja, ebből következően a panasz érdemi vizsgálatára abban az esetben nyílik lehetőség, ha az indítványozó megjelöli, hogy az alaptörvény-ellenesnek tartott döntés pontosan mely, Alaptörvényben biztosított jog sérelmével járt.
[6] Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében meghatározott jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményének sérelmére alapította. Az Alkotmánybíróság már több határozatában kibontotta a jogállam tartalmát, miszerint annak alapvető, nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65.] A jogbiztonság megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon. [26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 135, 142.]
[7] Az Alkotmánybíróság azonban már korábbi határozatában megállapította, hogy “az alkotmányjogi panasz az Alkotmányban szabályozott alapvető jogok védelmének eszköze, mely alapvető jogok rendeltetése az, hogy az államhatalommal szemben alkotmányos garanciákat teremtsenek az állampolgár, az egyén vagy egy közösség jogainak védelmére, cselekvési autonómiájának biztosítására.” [65/1992. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1992, 289, 291.] Ebből következően az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy a jogállamiság részét képező jogbiztonság – és az abból fakadó normavilágosság – követelménye önmagában nem minősül a polgárok Alkotmányban biztosított jogának, ezek alapján konkrét alapjogsérelem nem állapítható meg. [676/D/2004. AB határozat, ABH 2007, 1652, 1655-1656.; 712/D/2004. AB végzés, ABH 2007, 2708, 2711-2712.; 1140/D/2006., AB végzés, ABH 2008, 3578, 3580.] A jogbiztonság követelményének sérelmére való hivatkozást alapvetően két esetben, a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetén vizsgálta (összefoglalóan: 1140/D/2006. AB végzés, ABH 2008, 3578, 3580.) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatálybalépését követően is a B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvén alapuló jogbiztonság sérelmére alapozott alkotmányjogi panaszt csak kivételes esetekben – a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetében – vizsgálja [lásd 3062/2012. (VII. 26.) AB határozat].
[8] Ez a két kivételes esetkör, vagyis a visszaható hatályú jogalkotás és a felkészülési idő hiánya ugyanakkor a jogalkotás számára fogalmaz meg alkotmányos követelményeket, ezért az Abtv. 27. §-ára alapított alkotmányjogi panasz esetében ezek sérelme elvi szinten sem merülhet fel. Az Abtv. 27. §-ára alapított alkotmányjogi panasz esetében ugyanis az Alkotmánybíróság nem az ügyben folytatott bírósági eljárásban alkalmazott jogszabály alaptörvény-ellenességét vizsgálja. Mivel az indítványozó az alkotmányjogi panaszában nem állította Alaptörvényben biztosított jogának sérelmét, ezért az indítvány nem felel meg az Abtv. 52. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelménynek, így az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) pontja alapján visszautasította.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Pokol Béla s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |