Hungarian
Ügyszám:
.
555/H/1996
Előadó alkotmánybíró: Ádám Antal Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 31/1996. (VII. 3.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1996/285
.
A döntés kelte: Budapest, 06/25/1996
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
                   A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

         Az Alkotmánybíróság  önkormányzati rendeleti  előírások
    felülvizsgálatára irányuló  kezdeményezés alapján meghozta a
    következő

                           határozatot :

         Az  Alkotmánybíróság   megállapítja,  hogy  a  Budapest
    főváros közterületein és erdőterületein a járművel várakozás
    rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az
    üzemképtelen  járművek   tárolásának  szabályozásáról  szóló
    38/1993. (XII.  27.) Főv. Kgy. rendelet 28. § (1) bekezdése,
    36. -38. §-a, valamint 48. § (2) bekezdésének utolsó mondata
    törvényellenes, ezért ezeket a rendelkezéseket megsemmisíti.

         Az  Alkotmánybíróság   ezt  a   határozatát  a   Magyar
    Közlönyben közzéteszi.
                               Indokolás

                                   I.

           A Fővárosi  Közigazgatási Hivatal  vezetője -  mivel  a
      törvényességi  ellenőrzés   körében   kiadott   felhívásának
      Budapest  Főváros   Közgyűlése  nem   tett   eleget   -   az
      Alkotmánybírósághoz  benyújtott   indítványában  a  Budapest
      főváros közterületein és erdőterületein a járművel várakozás
      rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az
      üzemképtelen  járművek   tárolásának  szabályozásáról  szóló
      38/1993. (XII.  27.) Főv.  Kgy. rendelet  ( a továbbiakban :
      Ör. )  36. -38.  §-a, valamint 48. § (2) bekezdésének utolsó
      mondata     törvényellenességének      megállapítását     és
      megsemmisítését kérte.

           Az  indítványozó   álláspontja   szerint   a   Fővárosi
      Közgyűlés  túlterjeszkedett   az  önkormányzat   számára  az
      Alkotmány 44/A.  §-ában, valamint  a helyi önkormányzatokról
      szóló 1990.  évi LXV. törvény ( a továbbiakban Ötv. ) 16. §-
      ában megállapított  felhatalmazáson, amikor  lehetővé tette,
      hogy a  közterületen kijelölt  parkolóhelyen  parkolási  díj
      megfizetése   nélkül,    vagy   nem    kellő   mértékű   díj
      megfizetésével  várakozó  gépjárművet  a  közút  kezelőjének
      megbízottja     az     elindulást     meggátló     eszközzel
      ( kerékbilincs ) szerelje fel.

           Az  indítványozó   megítélése  szerint   a   kifogásolt
      előírások   azért   is   törvénysértőek,   mivel   a   helyi
      önkormányzat   nem    kapott   törvényi   felhatalmazást   a
      gépjárművek    elindulását     megakadályozó    kényszerítő,
      rendészeti  eszközök   alkalmazására,  illetve   e  tárgykör
      szabályozására.

           Az indítvány előterjesztője azt is kifogásolta, hogy az
      Ör. a  kerékbilincs  alkalmazását  a  bérlőnek  a  bérlemény
      területén  lévő   vagyontárgyán  érvényesíthető  zálogjognak
      minősíti.  A   kezdeményezésben   foglaltaknak   megfelelően
      ugyanis  a  Polgári  Törvénykönyvről  szóló  1959.  évi  IV.
      törvénynek ( a  továbbiakban :   Ptk.  ) a dolgok bérletére,
      valamint a  bérbeadó  zálogjogára  vonatkozó  szabályai  nem
      alkalmazhatóak a  gépjármű közterületen  való várakozása ( a
      parkolás ) tekintetében.

           Az indítványozó  a 69/1995.  (XII. 12.) AB határozatban
      foglaltakra hivatkozással azt is sérelmezte, hogy a Fővárosi
      Közgyűlés  mint   a  magánjogi  jogviszony  egyik  alanya  e
      jogviszonyt közhatalmi aktusával, az Ör. -rel rendezte.

           A kezdeményezés utalt arra is, hogy az Ör. 36. -38. §-a
      és 28.  §-a között  ellentmondás tapasztalható.  A  támadott
      rendeletből ugyanis megítélése szerint "nem állapítható meg,
      milyen körülmények  fennállása esetén  kell a hátralékos díj
      befizetése iránt  polgári peres  úton fellépni,  illetőleg a
      jogalkotó  .  .  .  mikor  tartja  szükségesnek  a  pótdíjak
      kiszabása helyett a kerékrögzítő eszköz alkalmazását".

           Az  indítványozó   az  Ör.   -nek  a  hatályba  lépését
      szabályozó előírása megsemmisítését is kérte.

                                  II.

           Az  Alkotmánybíróság   a  rendelkező   részben  foglalt
      döntését a következőkkel indokolja.

           1. Az  Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint "a helyi
      önkormányzat feladatkörében  rendeletet alkothat,  amely nem
      lehet ellentétes  a magasabb  szintű jogszabállyal". Az Ötv.
      16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy "a képviselőtestület
      a törvény  által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok
      rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak
      végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot".

           Az Ötv.  63/A.  §  g) -h)  pontja  alapján  a  fővárosi
      önkormányzat feladat- és hatáskörében :

      "g) ellátja  a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai
      feladatait,  kijelöli  a  főútvonalakat,  a  tömegközlekedés
      által igénybe vett útvonalakat, ellátja Budapest területén a
      fővárosi önkormányzat  tulajdonában levő  országos  közutak,
      közúti  hidak,  alul-  és  felüljárók  -  az  autópályák  és
      autóutak  kivételével   -  üzemeltetését,   fenntartását  és
      fejlesztését,    valamint    a    kerületi    önkormányzatok
      tulajdonában levő  tömegközlekedés által  igénybe vett  utak
      üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését,

      h)  rendeletében   szabályozza  a   főváros   parkolási   és
      parkolásgazdálkodási  rendszerét,   a  kiemelten  védett  és
      védett  parkolási  övezeteket,  az  alkalmazható  várakozási
      díjak   megállapítását,   a   közterülethasználatot   és   a
      közterület rendjét,  a közterületfelügyelet  szervezetét  és
      feladatait".

           A közúti  közlekedésről szóló  1988. évi I. törvény ( a
      továbbiakban :   Kötv.  ) 15. § (2) bekezdése szerint "közút
      területén  vagy   a  közút   területén  kívüli  közterületen
      létesített,  illetőleg   kijelölt  várakozóhelyen   a  közút
      kezelője díj  és pótdíj  szedését rendelheti  el". Az  Ör. -
      preambulumának megfelelően  - az Ötv. 16. §-ában és 63/A. §-
      ában, valamint  a  Kötv.  15.  §  (2)  bekezdésében  foglalt
      felhatalmazáson alapul.

           Az Ör. 16. §-a a következő előírásokat tartalmazza.

      " (1) A  várakozási övezetek  egész  területén  közterületen
      csak  a  jelen  rendeletben  meghatározott  díj  megfizetése
      ellenében szabad várakozni.

       (2)  A  korlátozott  várakozási  övezetek  egész  területén
      közterületen csak  a  jelen  rendeletben  meghatározott  díj
      megfizetése  ellenében,   csak  az   időtartam-korlátozásnak
      megfelelő ideig, illetőleg kérelem alapján kiadott lakossági
      vagy intézményi várakozási engedéllyel szabad várakozni.

       (3) Az  engedéllyel rendelkezők időtartam-korlátozás nélkül
      várakozhatnak az övezetben. "

      A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-
      BM együttes  rendelet ( a  továbbiakban :   KRESZ )  1.  sz.
      függelék III. fejezet e) pontja szerint várakozásnak minősül
      a járművel  a megállásnál hosszabb ideig történő egy helyben
      tartózkodás. Az  Ör. rendelkezik  a várakozási  övezetekről,
      megállapítja  a   várakozási  engedélyhez   való  hozzájutás
      rendjét és az engedély felhasználásának szabályait.

           Az Ör. 28. §-a a következőket írja elő :
      " (1)  A   díj   ellenében   igénybe   vehető   várakozóhely
      elfoglalása az  igénybe vevő mint bérlő, és a közút kezelője
      mint bérbeadó  között ráutaló  magatartással  területbérleti
      szerződést hoz létre, melynek részletes feltételeit a kezelő
      köteles az igénybe vevő által jól látható helyen elhelyezni.

       (2)  A  várakozási  díj  a  parkolóautomatával,  várakozást
      ellenőrző órával  ( parkolóórával ) , illetve parkolójeggyel
      működtetett  várakozóhelyeken   a  várakozás   megkezdésekor
      fizetendő.

       (3) Ha  a várakozási  díjat a  várakozás megkezdésekor  nem
      fizették  ki,   vagy  a   várakozási   díjat   a   várakozás
      megkezdésekor  kifizették   ugyan,  azonban  kifizetett  díj
      alapján jogosult  várakozási  időt  túllépték,  a  várakozás
      tényleges időtartamának  megfelelő díjat, illetve a túllépés
      mértékének megfelelő  várakozási díjkülönbözetet  utólag meg
      kell fizetni.

       (4) Mind  az előzetes  fizetési kötelezettség elmulasztása,
      mind az  időtúllépés  esetén  a  várakozási  díjon,  illetve
      díjkülönbözeten felül pótdíjat is kell fizetni.

       (5)   Ha    az   elmulasztott    várakozási   díjat    vagy
      díjkülönbözetet,  valamint   a   pótdíjat   az   előírtaknak
      megfelelően nem fizették ki
      -  a   helyszínen  befizetett   pótdíj  mértéke  az  alapdíj
      ötszöröse,
      - a  három munkanapon  belül befizetett  pótdíj  mértéke  az
      alapdíj tízszerese,
      - három  munkanapon túl,  de  harminc  naptári  napon  belül
      befizetett pótdíj mértéke az alapdíj huszonötszöröse.

       (6) Ha  a (2)  és (3)  bekezdésben megállapított díjat vagy
      díjkülönbözetet és  pótdíjat az esedékességet követő harminc
      naptári napon  belül nem fizették meg, az polgári peres úton
      behajtásra kerül. "

           Az  Ör.   sérelmezett  36.   -38.  §-a  a  következőket
      állapítja meg.

      "36. §  (1) A  közterületen kijelölt parkolóhelyen parkolási
      díj  megfizetése   nélkül,  vagy   nem  kellő   mértékű  díj
      megfizetésével, a 28. §-ban foglaltak megszegésével várakozó
      járművet a  közút kezelőjének  megbízottja a Ptk. 429. § (1)
      és (2) bekezdésében meghatározott joga alapján elindulásában
      meggátoltathatja, a  gépjármű elindulását  meggátló  eszközt
      ( pl.    kerékrögzítő,    ajtózárnyitást    meggátló    zár,
      ( továbbiakban :   eszköz ) szereltethet fel.  (2) Az eszköz
      kezeléséért    ( felszereléséért     és    eltávolításáért )
      költségtérítést kell fizetni.
       (3) Az  (1)  bekezdésben  foglalt  eljárás  lehetőségére  a
      parkolási feltételeket jelző táblán ábrával, vagy felirattal
      a figyelmet fel kell hívni.
       (4) Az eszközt nem szabad felszerelni
      - megkülönböztető  fény- és  hangjelzőkészülékkel felszerelt
      gépjárműre,
      - az autómentő gépjármű kivételével a figyelmeztető jelzését
      használó járműre,
      - a  fegyveres  erők  és  testületek  azonosításra  alkalmas
      jelzéssel ellátott gépjárműveire,
      - a  diplomáciai mentességet  élvező személy  ilyen hatósági
      jelzéssel ellátott gépjárművére,
      -  az   igazolvánnyal  rendelkező   mozgássérült  járművére,
      amennyiben  az  igazolványát  az  első  szélvédő  alatt  jól
      láthatóan elhelyezi.

      37. §  Az eszköz használata során a jármű első szélvédőjén -
      vagy ha  ez nem lehetséges, más alkalmas módon - jól látható
      helyen az  intézkedéssel kapcsolatos,  ábrával  kiegészített
      értesítést,  több   nyelvű  tájékoztatást  kell  elhelyezni,
      amelynek
      a) utalnia kell arra, hogy a jármű vezetője szerződésszegést
      követett el,  és emiatt a közút kezelőjének meghatalmazottja
      olyan eszközt  alkalmazott, amelynek  eltávolítása nélkül  a
      jármű sérülésmentesen nem helyezhető üzembe,
      b) tartalmaznia kell
      -  a  közút  kezelőjének  megbízottja  megnevezését,  címét,
      telefonszámát,
      - az intézkedés időpontját,
      -  a   díj,  a   díjkülönbözet,  a   pótdíj  és   az  eszköz
      leszereléséért   járó    költség   befizetésére    vonatkozó
      felhívást, és  az  eszköz  eltávolíttatásának  módját,  -  a
      jogorvoslati lehetőséget.

      38. § (1) Az eszköz alkalmazása során úgy kell eljárni, hogy
      az érintett gépjárművet károsodás ne érje.
      (2) A  közút  kezelője  által  felhatalmazott  szervezet  az
      eszközt a díj, a díjkülönbözet, a pótdíj és a költségtérítés
      megfizetése, vagy  az ezek  befizetésére szolgáló befizetési
      feladóvevény  bemutatása   után  két   órán  belül   köteles
      eltávolíttatni. "

      A 48. § (2) bekezdés utolsó mondata szerint "a 36. -38. §-ok
      1996. március 30. napján lépnek hatályba".

      2. Az  Ör.  idézett  36.  §  (1)  bekezdése  a  kerékbilincs
      felszerelése  jogalapjaként   a  Ptk.  429.  §  (1)  és  (2)
      bekezdésében foglaltakra hivatkozott. Ezek a rendelkezések a
      következőket írják elő.

      " (1)  Ingatlan vagy lakás bérbeadóját ( albérletbe adóját )
      a hátralékos  bér és járuléka erejéig a bérlőnek a bérlemény
      területén  levő   vagyontárgyain  zálogjog  illeti.   (2)  A
      bérbeadó    mindaddig,     amíg    e    zálogjog    fennáll,
      megakadályozhatja  a   zálogjoggal   terhelt   vagyontárgyak
      elszállítását. "

           A zálogjogra  vonatkozó alapvető  szabályozást  a  Ptk.
      251. §-a  tartalmazza. E § (1) bekezdés első mondata szerint
      "zálogszerződés   alapján   a   jogosult   a   követelésének
      biztosítására szolgáló  zálogtárgyból kielégítést  kereshet,
      ha a kötelezett nem teljesít". Az Ör. 36. § (1) bekezdése és
      a Ptk.  idézett előírásai összevetéséből az következik, hogy
      az  Ör.   a  kerékbilincset  a  parkolási  díjtartozás  mint
      követelés biztosítására alkalmazza.

           A  Ptk.   251.  §   (2)  bekezdés  első  fordulata  úgy
      rendelkezik,   hogy    zálogjog   jogszabály    alapján   is
      keletkezhet. A  Ptk. alkalmazásában  a jogszabály fogalmát e
      törvény  685.   §  a )   pontja  állapítja   meg.   Eszerint
      "jogszabály :  a törvény, a kormányrendelet, továbbá törvény
      felhatalmazása   alapján,    annak   keretei    között    az
      önkormányzati rendelet; a 19. § (1) bekezdésének c ) pontja,
      a 29.  § (3) bekezdése, a 200. § (2) bekezdése, a 231. § (3)
      bekezdése, a  301. §  (4)  bekezdése,  a  434.  §  (3) - (4)
      bekezdése, az  523.  §  (2)  bekezdése  és  az  528.  §  (3)
      bekezdése tekintetében viszont valamennyi jogszabály".

           Az      említett      rendelkezések      összevetésével
      megállapítható, hogy az önkormányzat nem jogosult arra, hogy
      zálogjog   keletkeztetését   rendeletében   előírja.   Ilyen
      felhatalmazást ugyanis  törvényi előírás  nem  tartalmaz,  a
      Ptk. 685.  § a )  pontja pedig  a 251.  §-t nem  említi azok
      között  a  rendelkezések  között,  amelyek  tekintetében  az
      önkormányzati rendelet általános értelemben is jogszabálynak
      minősül.

           3. Az Ör. idézett 28. § (1) bekezdése arra utal, hogy a
      díj ellenében  igénybe  vehető  parkolóhely  elfoglalása  az
      igénybe vevő  és  a  közút  kezelője  között  területbérleti
      szerződést hoz  létre.  ( Az Ör. a vázoltaknak megfelelően e
      szerződés biztosítására  rendeli a  kerékbilincset. ) A Ptk.
      685. §  a ) pontja  és a  területbérletre vonatkozó  429.  §
      együttes  értelmezéséből   az  következik,   hogy  a   helyi
      önkormányzatnak  nincs   törvényes  lehetősége   arra,  hogy
      rendeletével területbérleti szerződés létrehozását írja elő.

            Az  Alkotmánybíróság álláspontja  szerint  a  gépjármű
      közterületen való  várakozása, a  parkolás  tartalmában  sem
      tekinthető területbérleti  jogviszonynak, hanem a közterület
      közlekedési célú használatának minősül. E használatért pedig
      a fővárosi  önkormányzat -  az  Ötv.  idézett  63/A.  §  h )
      pontjának megfelelően  - rendeletében  díjat állapíthat meg.
      Erre utal  a KRESZ  41. §-a  is, amikor  a járműközlekedésre
      vonatkozó szabályok között rendelkezik a várakozásról.

           4. A  Kötv. 3.  § (1)  bekezdés első  mondata a  közúti
      közlekedésben való  részvételről a következőket írja elő. "A
      közúti közlekedésben  mindenkinek joga  van részt  venni,  a
      közutat  és   a  közforgalom  elől  el  nem  zárt  magánutat
      közlekedés  céljából   gyalogosként  vagy   -  meghatározott
      feltételek  teljesítése   esetén  -   járművezetőként  bárki
      igénybe veheti.  " E  törvény 5.  § (1)  bekezdése pedig így
      rendelkezik.

      " (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles :
      a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének
      a   védelmére    vonatkozó    jogszabályi    rendelkezéseket
      megtartani,

      b)  a  közúti  jelzések  rendelkezéseinek  eleget  tenni,  a
      forgalom irányítására jogosultak utasításait követni,

      c) úgy  közlekedni, hogy  a személy- és vagyonbiztonságot ne
      veszélyeztesse, másokat  közlekedésükben  indokolatlanul  ne
      akadályozzon és ne zavarjon. "

      A  KRESZ   említett  41.   §-a  meghatározza  a  várakozásra
      vonatkozó   általános    előírásokat,   az    Ör.    idézett
      rendelkezései pedig bizonyos közterületeken a várakozást díj
      fizetéséhez kötik.

      Az Ör.  idézett  28.  §-a  a  díjfizetés  elmulasztása  vagy
      hiányos  összegű   díjfizetés  esetén  pótdíj  megfizetését,
      valamint  annak   elmulasztása  miatt   az   elmaradt   díj,
      díjkülönbözet és pótdíj peresítését írja elő.

      Az Ör. 36. § (1) bekezdése a kerékbilincs alkalmazását a 28.
      §-ban foglaltak megszegéséhez köti és lehetőségként írja elő
      az elindulás  meggátolását. Az  Ör. 38.  § (2)  bekezdése  a
      kerékbilincs eltávolítása  feltételeként rendeli  el az  ún.
      költségtérítés, valamint  a díj, a díjkülönbözet és a pótdíj
      megfizetésének kötelezettségét is. Az Ör. szabályozása tehát
      nem egyértelmű  abban a  tekintetben,  hogy  a  kerékbilincs
      alkalmazása kötelező,  vagy csupán lehetséges. A sérelmezett
      szabályozásból nem tűnik ki, ki és milyen szempontok alapján
      mérlegel és  hoz döntést  az eszköz  felszereléséről,  amely
      viszont az  Ör. szerint  a közút  kezelője megbízottjának  a
      feladata. Az  Alkotmánybíróság  már  több  döntésében,  elvi
      jelleggel a  11/1992. (III.  5.) AB határozatban hívta fel a
      figyelmet arra,  hogy valamely  jogszabály "határozatlansága
      és többértelműsége  sérti a  jogbiztonság elvét, ezért . . .
      alkotmányellenes".  ( ABH 1991. 80. ) Ez a határozat arra is
      rámutat, hogy  a jogbiztonság  "az államtól  és elsősorban a
      jogalkotótól  azt   várja  el,  hogy  a  jog  egésze,  egyes
      részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek,
      hatásukat tekintve  kiszámíthatóak  és  a  norma  címzettjei
      számára .  . .  előre láthatóak  legyenek. " Az Ör. vizsgált
      rendelkezései nem felelnek meg ennek az igénynek.

           Az Alkotmánybíróság az Ör. támadott rendelkezéseit azok
      többszörös, az  előbbiekben vázolt  törvényellenessége miatt
      megsemmisítette.

           5. Az  e határozat  indokolásában foglaltak  alapján az
      Alkotmánybíróság a  vizsgálatot kiterjesztette  a 28.  § (1)
      bekezdésére is  és  azt  a  36.  -38.  §-okkal  való  szoros
      tartalmi összefüggésére tekintettel semmisítette meg.

           Az   Alkotmánybíróság   a   kerékbilincs   alkalmazását
      szabályozó   §-ok    megsemmisítésére   figyelemmel   az   e
      rendelkezések    hatálybalépését    megállapító    előírások
      megsemmisítéséről is határozott.
                               Dr. Ádám Antal
                            előadó alkotmánybíró

                              Dr. Kilényi Géza
                               alkotmánybíró

                             Dr. Schmidt Péter
                               alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        31/1996. (VII. 3.)
        Date of the decision:
        .
        06/25/1996
        .
        .