Hungarian

Ügyszám: .	26/H/2010
Előadó alkotmánybíró: Stumpf István Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 65/2011. (VII. 13.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2011/997 .

A döntés kelte: Budapest, 07/12/2011 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő                                                          határozatot:                                 Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 494/2009. (XII. 22.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                               I.                                 1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a 494/2009. (XII. 22.) OVB határozatával (a továbbiakban: OVBh.) úgy döntött, hogy a Gy. I. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát hitelesíti. A népszavazási kezdeményezés az alábbi kérdést tartalmazta: DEgyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törölje el az 1989. évi XXXIV. törvény 5. § (3) és (4) bekezdéseiben a pártok számára biztosított területi és országos listaállítási jogot, hogy ezentúl az Országgyűlésbe csak egyéni választókerületekből kerülhessenek képviselők?” Az OVBh. indokolásában megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a törvényben megfogalmazott formai, valamint a kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs. 2. A törvényes határidőn belül K. B. magánszemély kifogást nyújtott be az OVBh. ellen. Álláspontja szerint a kérdés hitelesítésére nem kerülhetett volna sor, egyrészt, mert a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ún. szervezetalakítási kérdés, másrészt, mert sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára nem egyértelmű. 2.1. A kifogás rögzítette, hogy a kérdés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének d) pontja — és az erre vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat — értelmében vett szervezetalakítási kérdés, és így a népszavazás tiltott tárgyának minősül. A kifogást tevő hivatkozik a 25/2004. (VII. 27.) AB határozatban kifejtett, az 58/2006. (X. 13.) AB határozatban, a 62/2007. (X. 17.) AB határozatban és 162/2008. (XII. 18.) AB határozatban megerősített alkotmánybírósági álláspontra, amely szerint „ugyanúgy, ahogyan bármely más szerv létrejöttére, alakulására, összetételére vonatkozó országgyűlési szabályozás szervezetalakításnak minősül, ennek minősül az is, ha az Országgyűlés a saját összetételét, a képviselők számát illetően hoz döntést”. Álláspontja szerint a hivatkozott AB határozatokból következik, hogy az Országgyűlés belső összetételét befolyásoló, belső szervezetét érintő döntések, tehát az Országgyűlés, mint szervezet saját megalakításának, létrejöttének szabályai, azaz a választási törvények — az országgyűlési képviselők választásról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.), valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) rendelkezéseinek többsége is — a szervezetalakítási kérdésre vonatkozó népszavazási tilalom alá tartoznak. 2.2. A kifogást tevő szerint az előbbieken túl a kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésének, mivel a kérdés nem egyértelmű sem a választópolgárok, sem az Országgyűlés számára. Álláspontja szerint egyrészt a kérdés csak a Vjt. 5. § (3) és (4) bekezdésének eltörlését kívánja, és nem szól a pártlistákra vonatkozó összes többi — a Vjt.-ben, Ve.-ben és egyéb törvényekben lévő — rendelkezésről. Másrészt nem derül ki a kérdésből, hogy az egyéni képviselők számát mennyiben kívánja megváltoztatni a kérdés feltevője. A kérdés alapján tartott eredményes népszavazás folytán ugyanis — a területi és az országos listaállítási jog megszüntetésével — a választási rendszer egyéb elemeinek változatlanul hagyása mellett a képviselők létszáma 176-ra csökkenne (ami a már említett AB határozatokra tekintettel szintén szervezetalakítási kérdés). Ugyanakkor a kérdés nem szól a Vjt. 4. § (1) bekezdésének módosításáról, amely a képviselők létszámát 386-ban határozza meg. Nem tudni, hogy a kérdés feltevőjének szándéka tényleg arra irányult volna, hogy a képviselők létszámát ne, csak a választás módját változtassa. Ha az Országgyűlés létszámát a kérdés nem változtatná, akkor az az egyéni választókerületi rendszer átalakításának szükségességét vonná maga után, amelyet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról szóló 2/1990. (I. 11.) MT rendelet szabályoz, ennélfogva nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, tehát nem népszavazási tárgykör. A kifogást benyújtó azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság az OVBh.-t semmisítse meg, és utasítsa az OVB-t új eljárás lefolytatására.                               II. 1. Az Alkotmánynak a kifogásban hivatkozott rendelkezése:  „28/C. § (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: (...) d)   az   Országgyűlés   hatáskörébe   tartozó   személyi   és szervezetalakítási       (-átalakítási,        -megszüntetési) kérdésekről,” 2. Az Nsztv. hivatkozott rendelkezése: „13.  §  (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy  kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.” 3. A Vjt. érintett szakaszai: „4.   §   (1)  Az  országgyűlési  képviselők  száma   összesen háromszáznyolcvanhat. (2)     Százhetvenhat    országgyűlési    képviselőt    egyéni választókerületben,    százötvenkettőt    megyei,     fővárosi választókerületben (a továbbiakban: területi  választókerület) listán választanak. Az egyéni és a területi választókerületben mandátumot  el  nem  ért,  országosan  összesített  szavazatok alapján   a  pártok  országos  listájáról  további  ötvennyolc kompenzációs mandátum kerül betöltésre.” „5.  §  (3) A területi választókerületben — területi listán  — pártok jelölhetnek. Az a párt állíthat területi listát,  amely a  területi választókerületben — e törvény melléklete  szerint meghatározott    számban   —   az   egyéni   választókerületek egynegyedében,   de  legalább  két  egyéni  választókerületben jelöltet állított. (4)  Országos  listát az a párt állíthat, amely  legalább  hét területi választókerületben állított listát.”                              III. A kifogás nem megalapozott. Az  Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét  az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.  törvény  1.  §  h) pontjában  foglaltaknak megfelelően a Ve. 130.  §-a  határozza meg.  Az  Alkotmánybíróságnak a kifogás  alapján  lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság W  alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban — a beérkezett  kifogás  keretei között  azt  vizsgálja,  hogy  az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e  a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő  ív hitelesítési  eljárásában  az  Alkotmánynak  és  az   irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. Az Alkotmánybíróság a kifogás elbírálása során megállapította, hogy   az   OVB   184/2008.  (V.  6.)  OVB  határozatával   (a továbbiakban:  OVBh2.)  úgy döntött, hogy  a  szintén  Gy.  I. magánszemély   által  benyújtott,  az  OVBh.-ban  hitelesített kérdéssel   szó   szerint  megegyező,  országos   népszavazási kezdeményezésben   feltett  konkrét  kérdést   hitelesíti.   A törvényes   határidőn  belül  két  magánszemély  nyújtott   be kifogást  az  OVBh2.  ellen.  A kifogások  egyike  —  bár  más magányszemély  nyújtotta  be  — azonos  az  OVBh.-val  szemben benyújtott,   a  jelen  ügy  tárgyát  képező  kifogással.   Az Alkotmánybíróság  30/2009. (III. 20.)  AB  határozatában  (ABH 2009, 251.) a népszavazási kezdeményezésnek az Alkotmány 28/C. §   (5)   bekezdés   d)   pontjába  ütközését   a   kifogásban felsorakoztatott  érvek mentén nem találta  megállapíthatónak, továbbá   az   Nsztv.   13.   §  (1)  bekezdésében   rögzített egyértelműség követelményének sérelmét állító kifogási  elemet is elutasította, ezért az OVBh2.-t helybenhagyta. Mindezekre tekintettel — a 30/2009. (III. 20.) AB határozatban foglalt indokolással egyetértve — az Alkotmánybíróság a  jelen ügyben  a  494/2009. (XII. 22.) OVB határozat elleni  kifogást elutasította. Az  Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az  OVBh.-nak  a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.                      Dr. Paczolay Péter                   az Alkotmánybíróság elnöke                          Dr. Balogh Elemér                   Dr. Bihari Mihály      alkotmánybíró                           alkotmánybíró      Dr. Bragyova András                  Dr. Holló András      alkotmánybíró                           alkotmánybíró      Dr. Kiss László                      Dr. Kovács Péter      alkotmánybíró                           alkotmánybíró      Dr. Lenkovics Barnabás               Dr. Lévay Miklós      alkotmánybíró                           alkotmánybíró                       Dr. Stumpf István                     előadó alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	65/2011. (VII. 13.)
Date of the decision: .	07/12/2011
.
.