Hungarian
Ügyszám:
.
198/D/2008
Előadó alkotmánybíró: Bragyova András Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 198/D/2008. AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2009/2961
.
A döntés kelte: Budapest, 03/23/2009
.
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az  Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta  a
    következő

                               végzést:

    Az  Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi
    III.    törvény    271.   §   (1)   bekezdése   c)    pontjának
    alkotmányellenessége   megállapítására   és    megsemmisítésére
    irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
                                 Indokolás

       1.  Az  indítványozó  —  jogi képviselője  útján  —  a  Magyar
      Köztársaság  Legfelsőbb  Bírósága mint felülvizsgálati  bíróság
      Kfv.I.35.072/2007/6.  számú  végzésével  szemben  alkotmányjogi
      panasszal  fordult az Alkotmánybírósághoz, miután a  Legfelsőbb
      Bíróság   a   csatlakozó  felülvizsgálati  kérelmét  hivatalból
      elutasította.   Álláspontja  szerint  alkotmányellenes   —   az
      elutasítás indokaként a Legfelsőbb Bíróság által hivatkozott  —
      a  polgári  perrendtartásról szóló 1952. évi  III.  törvény  (a
      továbbiakban:  Pp.)  271.  §  (1) bekezdése  c)  pontja,  amely
      szerint  nincs  helye felülvizsgálatnak a jogerős  határozatnak
      csupán  a  kamatfizetésre,  illetve  a  perköltségre  vonatkozó
      rendelkezései  ellen,  kivéve ha  a  fellebbezés  kizárólag  az
      elsőfokú  határozat e rendelkezése ellen irányult.  Álláspontja
      szerint  a  támadott rendelkezés sérti az Alkotmány 57.  §  (5)
      bekezdését,  valamint  az  Alkotmány 70/A.  §  (1)  bekezdésébe
      ütközik,  ezért  a  Pp.  271.  §  (1)  bekezdésének  c)  pontja
      alkotmányellenességének  megállapítását   és   megsemmisítését,
      továbbá  konkrét ügyében az alkalmazási tilalom  megállapítását
      kérte.

       2.   Az  Alkotmánybíróság  elsőként  az  alkotmányjogi  panasz
      elbírálhatóságát vizsgálta meg.

       Az  Alkotmánybíróságról  szóló 1989.  évi  XXXII.  törvény  (a
      továbbiakban:   Abtv.)   48.  §  (1)   bekezdése   szerint   az
      Alkotmányban    biztosított    jogainak    megsértése     miatt
      alkotmányjogi  panasszal  fordulhat az Alkotmánybírósághoz  az,
      akinek  a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása
      folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit  már
      kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára
      biztosítva. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésének  alapvető
      feltétele,  hogy  a  kérdéses  jogszabályt  a  panasz  alapjául
      szolgáló  döntés meghozatala során alkalmazták. A (2)  bekezdés
      szerint   az   alkotmányjogi  panaszt   a   jogerős   határozat
      kézbesítésétől   számított  hatvan   napon   belül   lehet   az
      Alkotmánybírósághoz benyújtani.
       Az   alkotmányjogi   panasz  konkrét  normakontroll   voltával
      összefüggésben  az  57/1991. (XI. 8.) AB határozat  leszögezte:
      „[e]  jogorvoslathoz  való  alanyi jogosultság  ugyanakkor  nem
      minősül  általános jogorvoslatnak, mert az csak  kivételesen  a
      jogerő beállta után, továbbá alkotmányos alapjog sérelme esetén
      vehető igénybe” (ABH 1991, 272, 281, 282.).
       Az  Alkotmánybíróság  a 65/1992. (XII. 17.)  AB  határozatában
      hangsúlyozta:   „[az]  alkotmányjogi  panasz  az   Alkotmányban
      szabályozott  alapvető jogok védelmének  egyik  eszköze,  amely
      alapvető jogok rendeltetése az, hogy az államhatalommal szemben
      alkotmányos  garanciákat teremtsenek az állampolgár,  az  egyén
      vagy egy közösség jogainak védelmére, cselekvési autonómiájának
      biztosítására” (ABH 1992, 289, 291.).
       A  fentiekből következően különbséget kell tenni a természetes
      személyek  által  létrehozott  jogi  személyek  és  az   állami
      szervek,   illetve   az  állam  által,  meghatározott   alapjog
      gyakorlásával  összefüggésben  létrehozott  szervek  között.  A
      fentiekből  következően  közhatalmi állami  szervnek  nincs  az
      államhatalommal   szemben   garanciákat   jelentő   alkotmányos
      alapjoga,    amely    feljogosítaná    alkotmányjogi     panasz
      előterjesztésére [23/2009. (III. 6.) AB határozat, MK 2009, 27.
      szám,  5197.  o.]. Kivételes esetben előfordulhat  ugyan,  hogy
      valamely  állami szervet alapjogi sérelem ér. Ez  azonban  csak
      akkor  fordulhat  elő, ha az állam által fenntartott  szerv  az
      alapjog  gyakorlásával szoros kapcsolatban  áll,  különösen  ha
      kifejezetten  azzal  a  céllal  jött  létre,  hogy   az   egyén
      alkotmányos  alapjoga gyakorolható legyen (illetve  az  alapjog
      gyakorolhatóságának  mintegy  feltételeként  jött  létre,   pl.
      egyetemek   és   az   oktatáshoz  való  jog,  tudományos   élet
      szabadsága;  a Magyar Tudományos Akadémia és a tudományos  élet
      szabadsága;  múzeumok,  színházak és a művelődéshez  való  jog;
      stb).  Az állami szerv alapjogsérelmének azonban minden esetben
      visszavezethetőnek  kell  lennie  az  egyének  jogaira.  Ez  az
      alkotmányos alapjog azonban a közhatalom gyakorlására  jogosult
      állami  szerveket  nem illetheti meg, őket éppen  az  alapjogok
      védelmére terhelik alkotmányos kötelezettségek.
       Jelen  ügyben  az  alkotmányjogi panaszt  —  jogi  képviselője
      útján   —   a   Vám-   és  Pénzügyőrség  Központi   Ellenőrzési
      Parancsnokság,  azaz állami szerv nyújtotta be, ezért  alapjogi
      sérelme nem merülhet fel.

       Mindezek  alapján az Alkotmánybíróság megállapította,  hogy  a
      kérelmezőnek    alkotmányjogi   panasz    benyújtására    nincs
      jogosultsága,  ezért  azt  —  az  Alkotmánybíróság   ideiglenes
      ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított
      és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat
      (ABK  2009.  január,  3.)  29.  §  c)  pontjára  figyelemmel  —
      visszautasította.
                              Dr. Paczolay Péter
                          az Alkotmánybíróság elnöke

                   Dr. Balogh Elemérs   Dr. Bragyova András
                   alkotmánybíró       előadó alkotmánybíró

                   Dr. Holló András         Dr. Kiss László
                   alkotmánybíró              alkotmánybíró

                   Dr. Lenkovics Barnabás  Dr. Lévay Miklós
                   alkotmánybíró              alkotmánybíró

                             Dr. Trócsányi László
                                 alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        .
        Number of the Decision:
        .
        198/D/2008
        Date of the decision:
        .
        03/23/2009
        .
        .