English
Hungarian
Ügyszám:
.
424/B/1996
Előadó alkotmánybíró: Ádám Antal Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
A döntés száma: 49/1996. (X. 25.) AB határozat
.
ABH oldalszáma: 1996/150
.
A döntés kelte: Budapest, 10/21/1996
.
.

.
A döntés szövege (pdf):
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
                     A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

      Az Alkotmánybíróság  jogszabály és  állami  irányítás  egyéb
      jogi eszköze  alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára,
      valamint   mulasztásos    alkotmánysértés    megállapítására
      irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

                             határozatot :

      Az   Alkotmánybíróság    megállapítja,   hogy    a    Magyar
      Népköztársaság    Minisztertanácsa     tagjainak    és    az
      államtitkároknak jogállásáról  és felelősségéről szóló 1973.
      évi III.  törvény  és  az  állami  vezetők  munkaviszonyával
      összefüggő  kérdésekről   szóló  1077/1987.  (XII.  31.)  MT
      határozat alkotmányellenes,  ezért  azokat  megsemmisíti.  A
      megsemmisített törvény  és MT  határozat  1997.  június  15.
      napjával veszti hatályát.

      Az  Alkotmánybíróság   megállapítja,  hogy  az  Országgyűlés
      mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet követett el
      azzal,  hogy   nem  tett  eleget  az  Alkotmány  39.  §  (2)
      bekezdésében  meghatározott   jogalkotói   feladatának.   Az
      Alkotmánybíróság felhívja  az Országgyűlést, hogy jogalkotói
      feladatát 1997. június 15. napjáig teljesítse.

      Az Alkotmánybíróság  ezt a  határozatát a  Magyar Közlönyben
      közzéteszi.
                                 Indokolás

                                     I.

        1. A  Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjainak és az
        államtitkároknak jogállásáról  és felelősségéről szóló 1973.
        évi III.  törvény ( a  továbbiakban :  Tv. ) 13. §-a szerint
        "Felhatalmazást  kap   a  Minisztertanács   elnöke,  hogy  a
        Minisztertanács   tagjainak   és   az   államtitkároknak   a
        munkaviszonyával   összefüggő    kérdéseket   -    a   Munka
        Törvénykönyve általános rendelkezéseinek figyelembevételével
        - szabályozza".

             A Tv.  13.  §-ában  foglalt  felhatalmazás  alapján  az
        állami  vezetők   munkaviszonyával  összefüggő   kérdésekről
        szóló,  többször   módosított  1077/1987.   (XII.  31.)   MT
        határozat  ( a  továbbiakban  :    MTh.  )  állapította  meg
        meghatározott állami  vezetők  munkaviszonyával  kapcsolatos
        rendelkezéseket.

        2. Az  indítványozó a  Tv. 13.  §-a és az MTh. teljes egésze
        alkotmányellenességének megállapítását  és  megsemmisítését,
        valamint  mulasztásos   alkotmánysértés  megállapítását   és
        megszüntetését kérte.

        Álláspontja szerint  a Tv.  13. §-a  és  az  MTh.  sérti  az
        Alkotmány 39.  § (2) bekezdését, 2. § (1) bekezdését és a 7.
        §  (2)  bekezdését.  Az  MTh.  az  előbbieken  túlmenően  az
        Alkotmány 35.  § (2)  bekezdésébe is  ütközik. Megállapítása
        szerint  az   Alkotmány  39.  §  (2)  bekezdéséből  ered  az
        Országgyűlésnek a  vizsgált kérdésekre  vonatkozó jogalkotói
        feladata,    amelynek     nem    teljesítése     mulasztásos
        alkotmánysértést valósít meg.

        Az   indítvány   szerint   a   miniszterek   jogállását   és
        felelősségét  a   már   elavult   Tv.   szabályozza,   amely
        alkotmányellenesen  ad   felhatalmazást  a  "Minisztertanács
        elnöke" részére  a jelzett  tárgykör szabályozására. Az MTh.
        pedig    formai    és    tartalmi    szempontból    egyaránt
        alkotmányellenes.

        Az indítványozó véleménye alapján az MTh. már megalkotásakor
        ellentétes volt  a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény
        ( a továbbiakban  :  Jat. ) 3. § d ) pontjával és a 4. § e )
        pontjával. Az  MTh. ugyanis  a  Jat.  kihirdetését  követően
        született és  azzal azonos  időpontban lépett  hatályba. Úgy
        véli, hogy  "a dátumok  véletlen egybeesése felveti, hogy az
        Mt. határozat  megalkotásakor a  másnap hatályba  lépő  Jat.
        megkerülésére törekedtek".

        Az MTh. tartalmi szempontból is alkotmányellenes, mert olyan
        szabályokat  tartalmaz,   amelyek  az   Alkotmány   hatályos
        rendelkezéseivel és a Jat. -tal is ellentétesek. Az MTh. - a
        Jat. hatálybalépését követő többszöri módosításaival - olyan
        alapvető  kérdésekről   rendelkezik  -   így   különösen   a
        munkaviszony    keletkezéséről,    a    munkáltatói    jogok
        gyakorlásáról, a  munka díjazásáról és a szabadságolásról -,
        amelyek törvényi szabályozást igényelnek.

        Az indítványozó  végül utalt  arra is,  hogy  az  MTh.  -ban
        szabályozott munkajogi  kérdésekben a  versenyszférában és a
        költségvetési          szférában          ( köztisztviselők,
        közalkalmazottak ) , valamint  egyes  speciális  területeken
        dolgozók ( bírók,  ügyészek,  polgármesterek )  tekintetében
        újszerű törvényi  előírások születtek. Ebben a tekintetben a
        Kormány tagjaira  vonatkozó törvényi  szabályozás  sem  lett
        volna halogatható,  ezért az MTh. alkotmányellenessége és az
        Országgyűlés jogalkotói mulasztása egyaránt fennáll.

                                    II.

        Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt határozatát
        az alábbiakra alapozta.

        1. Az  Alkotmány 2.  § (1)  bekezdése kinyilvánítja  :    "A
        Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam".
        A 7.  § (2)  bekezdése szerint  :    "A  jogalkotás  rendjét
        törvény  szabályozza,  amelynek  elfogadásához  a  jelenlévő
        országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges".
        A 33. § (1) - (4) bekezdése a következőket tartalmazza : "

         (1) A Kormány
        a ) miniszterelnökből és
        b ) miniszterekből áll.
         (2)  A   miniszterelnököt  az   általa  kijelölt  miniszter
        helyettesíti.
         (3) A  miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az
        Országgyűlés tagjai  többségének szavazatával  választja.  A
        miniszterelnök   megválasztásáról,    továbbá   a    Kormány
        programjának   elfogadásáról   az   Országgyűlés   egyszerre
        határoz.
        (4)  A   minisztereket  a   miniszterelnök   javaslatára   a
        köztársasági elnök nevezi ki és menti fel".
        A 33/A. § alapján "A Kormány megbízatása megszűnik :
        a ) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával,
        b ) a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával,
        c ) a miniszterelnök halálával, illetőleg,
        d ) ha  a 39/A.  § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően
        az Országgyűlés  a miniszterelnöktől  a bizalmat megvonja és
        új miniszterelnököt választ".

        A 35.  § (2)  bekezdése többek  között előírja :  "A Kormány
        rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes".
        A 39. § (1) - (2) bekezdése így rendelkezik :

        " (1) Működéséért  a  Kormány  az  Országgyűlésnek  felelős.
        Munkájáról   az    Országgyűlésnek   rendszeresen    köteles
        beszámolni.
        (2) A  Kormány tagjai  a Kormánynak  és  az  Országgyűlésnek
        felelősek, tevékenységükről  kötelesek a  Kormánynak  és  az
        Országgyűlésnek  beszámolni.   A  Kormány   tagjai   és   az
        államtitkárok jogállását,  díjazását,  továbbá  felelősségre
        vonásuk módját törvény szabályozza".

        A Jat.  3.  §  d )  pontja  alapján  "a  miniszterek  és  az
        államtitkárok jogállását  és felelősségét",  4. § e ) pontja
        szerint pedig  "a munkaviszony  és a  munkavédelem  alapvető
        kérdéseit" törvényben kell szabályozni.

        2. Az  Országgyűlés a  Tv. -t  az akkor  hatályos alkotmányi
        rendelkezések alapján  alkotta meg. A Tv. -t az Országgyűlés
        az 1989.  évi IX.  törvénnyel módosította. A módosítás a Tv.
        két rendelkezését  érintette. Az  államtitkárok jogállásának
        átmeneti szabályozásáról  szóló 1990.  évi  XXXIII.  törvény
        pedig  a   Tv.  -nek   az  államtitkárokra  vonatkozó  egyes
        rendelkezéseit helyezte hatályon kívül.

        E  változások   ellenére  is   megállapítható,  hogy  a  Tv.
        jelenlegi szövege  a  rendszerváltozáshoz  kapcsolódó  1989.
        októberi  átfogó   alkotmányreform  előtt   született  és  a
        pártállami kormányzati rendszerbe illeszkedett.

        Az  Alkotmány  1989.  októberi  és  azt  követő  módosításai
        alapján az  alkotmányos berendezkedésben  és  azon  belül  a
        kormányzati rendszerben is lényeges változások történtek. Az
        Alkotmány Kormányról szóló VII. fejezetének rendelkezései az
        1989. évi  XXXI. törvénnyel,  valamint az 1990. évi XXIX. és
        XL.  törvénnyel  végrehajtott  módosítások  következtében  a
        többpártrendszerű parlamenti  választásokon alapulnak  és az
        államhatalmi   ágak   elválasztásának   elvét   követik.   A
        korábbitól lényegesen  eltér a Kormány tagjai megbízatásának
        rendje, jogállása és felelőssége is.

        Mivel az Alkotmány említett módosításait követően a Tv. -nek
        a hatályos  Alkotmánnyal való összhangba hozására nem került
        sor, a  Tv. bizonyos  rendelkezései semmissé, mások pedig az
        Alkotmánnyal  ellentétessé   váltak.   Például   említi   az
        Alkotmánybíróság a Tv. következő §-ait :

        "1. § (1) Az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának
        javaslatára választja meg, menti fel, illetőleg hívja vissza:
        a ) a Minisztertanács elnökét;
        b ) a Minisztertanács elnökhelyetteseit és tagjait".

        "2. §  (1) A Minisztertanács tagjainak megbízatása megszűnik:
        a ) lemondásával;
        b ) felmentésével;
        c ) visszahívással;
        d ) a bizalom megvonásával;
        e ) a Minisztertanács tagjának halálával".

        "3. §  Ha az  Országgyűlés nem  ülésezik, a  Minisztertanács
        tagjait a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja meg, menti
        fel, illetőleg hívja vissza".

        "9.  §  A  Minisztertanács  tagjai  és  az  államtitkárok  a
        Minisztertanácsnak, továbbá  az Országgyűlésnek, illetőleg a
        Népköztársaság Elnöki Tanácsának felelősek".
        A Tv.  -nek a  Kormány tagjai  jogállására  és  felelőségére
        vonatkozó fenti  előírásai ellentétesek az Alkotmány idézett
        33. §-ával, 33/A. §-ával és 39. § (1) bekezdésével.
        A  Tv.   kifogásolt   13.   §-a   felhatalmazást   adott   a
        Minisztertanács elnöke  részére a  Minisztertanács tagjai és
        az  államtitkárok   munkaviszonyával  kapcsolatos   kérdések
        szabályozására. Ez  a rendelkezés  csupán  azt  a  feltételt
        szabta meg, hogy a jogalkotónak a szabályozásnál figyelemmel
        kell lennie a Munka Törvénykönyve általános rendelkezéseire.

        A  Kormány   tagjai   és   az   államtitkárok   jogállásához
        megbízatásuk   elnyerésének    rendje   mellett    szervesen
        kapcsolódik munkaviszonyuk  szabályozottsága.  Az  Alkotmány
        39. §  (2) bekezdése  alapján az állami vezetők jogállásának
        részét képező  munkaviszony  alapvető  kérdéseit  törvényben
        kell szabályozni. Az államhatalmi ágak elválasztásának elvét
        érvényesítő  magyar  alkotmányos  jogállamban  a  végrehajtó
        hatalmat gyakorló Kormány tagjainak jogállása olyan jelentős
        alkotmányossági ügy,  amelynek tartalma  nem nyugodhat sem a
        szabályozatlanságból  fakadó  esetlegességen,  sem  pedig  a
        Kormány     saját     privilegizálását     lehetővé     tevő
        önszabályozáson. Ezt a követelményt egyértelműen kifejezi az
        Alkotmány 39.  § (2)  bekezdése, amely  az  érintett  állami
        vezetők tekintetében  a jogállás,  a díjazás és a felelősség
        törvényi  szabályozását   írja   elő.   A   Tv.   kifogásolt
        felhatalmazása ezért  ellentétes a  jogállamiság és az annak
        szerves   összetevőjét   képező   jogbiztonság   alkotmányos
        követelményével. A  Tv. 13. §-a tehát sérti az Alkotmány 39.
        § (2) bekezdését és a 2. § (1) bekezdését.

        Mindezek  alapján   az  Alkotmánybíróság  a  Tv.  -t  teljes
        egészében alkotmánysértőnek minősítette és megsemmisítette.

        3. Abból,  hogy az  Alkotmánybíróság a  Tv. egészét  és azon
        belül   a   kifogásolt   felhatalmazást   adó   rendelkezést
        alkotmányellenesnek nyilvánította  és  megsemmisítette,  már
        következik az  alkotmányellenes felhatalmazáson  nyugvó MTh.
        alkotmányellenessége és  megsemmisítésének szükségessége. Az
        Alkotmánybíróság emellett a következőket állapítja meg.

        A  Tv.   13.  §-a   az   állami   vezetők   munkaviszonyának
        szabályozására vonatkozó  felhatalmazást  a  Minisztertanács
        elnöke részére  állapította meg.  E felhatalmazás  alapján a
        Minisztertanács  a   munkaviszonyra  vonatkozó   szabályokat
        minisztertanácsi határozatban  állapította meg.  Az  MTh.  a
        hatálybalépés időpontjában  már az  állami  irányítás  egyéb
        jogi eszközének minősült.

        Az MTh.  - amint  ez a preambulumából is kitűnik - az állami
        vezetők munkaviszonyával  összefüggő, az általánostól eltérő
        rendelkezéseket  tartalmazott.  A  MTh.  hatálya  a  Kormány
        tagjára, az  államtitkárra, a  helyettes államtitkárra és az
        ilyen besorolású személyekre, valamint az országos hatáskörű
        állami  szerv   vezetőjére  és   helyettesére,   továbbá   a
        kormánybizottság titkárára terjedt ki.

        Az MTh.  ellentétes a  Jat. 3.  § d )  pontjával és 4. § e )
        pontjával és  sérti  az  Alkotmány  35.  §  (2)  bekezdését,
        valamint 2.  § (1)  bekezdését. Ezen  túlmenően az  MTh. - a
        határozat indokolásának  2. pontjában  kifejtettek alapján -
        az Alkotmány 39. § (2) bekezdésébe is ütközik.

        A fentiekben kifejtett indokok alapján az Alkotmánybíróság a
        kifogásolt MTh. -t teljes egészében megsemmisítette.

        4.  Az   Abtv.  49.  §  (1)  bekezdése  alapján  mulasztásos
        alkotmánysértés akkor áll fenn, ha a jogalkotó a jogszabályi
        felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta
        és ezzel alkotmányellenességet idézett elő.

             Az Alkotmány 39. § (2) bekezdése a Kormány tagjai és az
        államtitkárok tekintetében  három nevesített tárgykörben - a
        jogállás,  díjazás   és  felelősség   kérdésében   -   teszi
        kötelezővé a törvényi szabályozást.
        Az Alkotmány  78. §  (2) bekezdése  előírja :    "A  Kormány
        köteles    az     Alkotmány    végrehajtásához     szükséges
        törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni".

        Az Alkotmánybíróság e határozatával a Tv. -t és a kifogásolt
        felhatalmazó     rendelkezésén      alapuló     MTh.      -t
        alkotmányellenesnek nyilvánította és azokat teljes egészében
        megsemmisítette.

        Mivel a  törvényalkotó nem  hozta összhangba  a Tv.  -nek az
        érintett  állami   vezetők  jogállására   és   felelősségére
        vonatkozó  rendelkezéseit   az  Alkotmányban   megállapított
        parlamentáris kormányzati  rendszerrel, illetve az Alkotmány
        39. § (2) bekezdésében megjelölt tárgykörökre vonatkozóan az
        Országgyűlés   nem    alkotott   új   törvényt,   jogalkotói
        mulasztással     előidézett     alkotmányellenes     helyzet
        keletkezett.   Ezért    az   Alkotmánybíróság   mulasztásban
        megnyilvánuló  alkotmányellenesség  fennállását  állapította
        meg és  felhívta  az  Országgyűlést  jogalkotói  feladatának
        teljesítésére.

        Mindezek alapján  az Alkotmánybíróság  a rendelkező  részben
        foglaltak szerint határozott.
                               Dr. Sólyom László
                           az Alkotmánybíróság elnöke

                                 Dr. Ádám Antal
                              előadó alkotmánybíró

                                Dr. Kilényi Géza
                                 alkotmánybíró

                   Dr. Lábady Tamás        Dr. Schmidt Péter
                      alkotmánybíró          alkotmánybíró

                Dr. Szabó András         Dr. Tersztyánszky Ödön
                   alkotmánybíró               alkotmánybíró

                 Dr. Vörös Imre             Dr. Zlinszky János
                  alkotmánybíró                 alkotmánybíró

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          Subject of the case:
          .
          The regualtion on the legal status and pay of the members of the Government and also the manner in which they may be impeached by a decision of the Council of Ministers violates the constitutional principle of the rule of law
          Number of the Decision:
          .
          49/1996. (X. 25.)
          Date of the decision:
          .
          10/21/1996
          .
          CODICES summary:
          http://www.codices.coe.int/NXT/gateway.dll/CODICES/precis/eng/eur/hun/hun-1996-3-009?fn=document-frameset.htm$f=templates$3.0
          .