Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02171/2022
Első irat érkezett: 09/22/2022
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.VI.37.026/2022/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt indított versenyfelügyeleti ügy)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/05/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Szabó Marcel Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozók az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Kúria Kfv.VI.37.026/2022/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérik a Fővárosi Törvényszék 103.K.706.642/2020/36. számú ítéletére és az alapul fekvő GVH határozatra kiterjedő hatállyal, másodlagosan pedig az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján kérik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 78. § (1b) bekezdés első mondata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítványozó vállalkozások ellen a fogyasztóvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal eljárást folytatott, amelynek eredményeként határozatában megállapította a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) szerinti jogsértést, a bírság kiszabását azonban a kis- és középvállalkozásnak minősülő I. rendű indítványozóval szemben mellőzte. Ezt követően a Gazdasági Versenyhivatal - fogyasztóvédelmi ügyben eljárva - versenyfelügyeleti eljárást indított ezen indítványozó ellen, megállapította, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, és - tekintettel arra, hogy az I. rendű indítványozó vállalkozáscsoport tagja - a Tpvt. 78. § (1b) bekezdésének alkalmazásával 1,6 milliárd forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki vele szemben. A II. és III. rendű indítványozót a GVH határozat a bírság megfizetésének mögöttes felelőseként nevezte meg.
Az indítványozók a GVH határozat ellen keresetet nyújtottak be, egyrészt arra hivatkozva, hogy a GVH által lefolytatott versenyfelügyeleti eljárás a korábbi fogyasztóvédelmi eljárásra tekintettel sérti a ne bis in idem elvét, másrészt a bírságösszeg megállapításának törvényellenességét állítva. A bíróság ítéletében a keresetnek részben helyt adott, a határozat bírságra vonatkozó részét megsemmisítette és a GVH-t új eljárásra utasította. Az ítélet ellen mind a GVH, mind az indítványozók felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amelynek eredményeként a Kúria a Fővárosi Törvényszék ítéletét a bírságot megsemmisítő részében hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új határozat hozatalára utasította azzal, hogy a Fővárosi Törvényszéknek a bírságkiszabás jogszerűtlenségére alapított kereseti kérelmet is el kell utasítania.
Az indítványozók álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a jogbiztonságot, valamint a kétszeres eljárás alá vonás és kétszeres értékelés tilalmát, amelynek a kormányhivatal és a GVH által lefolytatott, büntetőjogi jellegű közigazgatási eljárásokra érvényesülnie kellett volna. A XV. cikk (2) bekezdés sérelmére is hivatkoznak, mivel a GVH a bírságkiszabás körében nem volt figyelemmel az I. rendű indítványozó KKV státuszára, és korábbi gyakorlatától eltérően lényegesen magasabb összegű bírságot állapított meg. Hivatkoznak továbbá a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joguk megsértésére is, mivel a Kúria meghatározta a Fővárosi Törvényszék által meghozandó új határozat tartalmát, ezzel elvonta a bíróság hatáskörét. A Tpvt. támadott rendelkezése kapcsán azt állítják, hogy az sérti a nulla poena sine lege elvét, mivel a bírságösszeg meghatározását kétféle módon teszi lehetővé. A GVH további, törvényben meghatározott mérlegelési szempont és indokolási kötelezettség nélkül, önkényesen dönthet arról, hogy a bírságösszeg meghatározása során a vállalkozás vagy a vállalkozáscsoport előző évi árbevételét veszi alapul. A rendelkezés emellett hátrányosan megkülönbözteti azokta a vállalkozásokat, amelyek vállalkozáscsoport részeként működnek..
.
Támadott jogi aktus:
    a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (1b) bekezdés
    A Fővárosi Törvényszék 103.K.706.642/2020/36. számú ítélete, a Kúria Kfv.VI.37.026/2022/8. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (4) bekezdés
XXVIII. cikk (6) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2171_0_2022_Inditvany_anonim.pdfIV_2171_0_2022_Inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3055/2023. (II. 8.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 01/24/2023
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2023.01.24 13:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3055_2023 AB végzés.pdf3055_2023 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.37.026/2022/8. számú ítélete, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (1b) bekezdés első mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A jogi képviselővel (dr. Marosi Zoltán ügyvéd és dr. Halász Bálint ügyvéd) eljáró jogi személy indítvá­nyozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozók elsődleges, az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszukban a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.37.026/2022/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték, a Fővárosi Törvényszék 103.K.706.642/2020/36. számú ítéletére és a Gazdasági Versenyhivatal Vj/19-119/2018. számú határozatára is kiterjedő hatállyal. Az indítványozók másodlagos, az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszukban a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (1b) bekezdés első mondata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték.
      [2] Az indítványozók a Kúria Kfv.VI.37.026/2022/8. számú ítéletével szemben az alkotmányjogi panaszuk mellett jogegységi panaszt is előterjesztettek. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa Jpe.II.60.044/2022/4. számú, 2022. október 13. napján kelt átiratával tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy az indítványozók jogegységi panaszát befogadta. A jogegységi panasz eljárás folyamatban van.

      [3] 2. Az Alkotmánybíróság teljes ülése a 3437/2022. (X. 28.) AB végzésében rögzítette, hogy a jogegységi panasz eljárás sui generis eljárás, melyet lezáró érdemi döntés alkotmányjogi panasszal támadható (Indokolás [16]). Az Alkotmánybíróság a 3187/2022. (IV. 22.) AB végzésében arra a következtetésre jutott, hogy miután a jogegységi panasz alapján indult eljárásban a jogegységi panasz tanács a támadott határozatot egészében vagy részben hatályon kívül helyezheti és a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára utasíthatja, ezért a jogegységi panasz eljárás joghatása az alkotmányjogi panaszok elbírálása (azaz az Alkotmánybíróság hatásköreinek gyakorlása) szempontjából hasonló a felülvizsgálati eljáráshoz (Indokolás [22]). Az Alkotmánybíróság Ügyrendje 32. § (3) bekezdése szerint az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt még nem bírálta el.

      [4] 3. Figyelemmel arra, hogy az alkotmányjogi panasz alapját képező eljárás még a folyamatban lévő jogegységi panasz eljárásra tekintettel nem zárult le, ezért az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a folyamatban lévő jogegységi panasz eljárás az Alkotmánybíróság eljárásának törvényi akadályát képezi.
      [5] Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megjegyzi, hogy abban az esetben, ha az indítványozók utóbb a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának döntését követően, annak átvételéhez képest határidőben ismételten előterjesztik alkotmányjogi panaszukat immáron a Jogegységi Panasz Tanács döntésével szemben, mely alkotmányjogi panasz egyben a Kúria Kfv.VI.37.026/2022/8. számú ítéletére, illetőleg az ítélet meghozatala során alkalmazott jogszabályi rendelkezésre is kiterjed, az alkotmányjogi panasz az Ügyrend 32. § (4) bekezdése értelmében nem minősül majd elkésettnek.

      [6] 4. Mindezen szempontokra figyelemmel az Alkotmánybíróság – az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése szerint eljárva – az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés e) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Salamon László s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szabó Marcel s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          09/22/2022
          .
          Number of the Decision:
          .
          3055/2023. (II. 8.)
          Date of the decision:
          .
          01/24/2023
          .
          .