Az indítvány lényege:
Az indítványozók az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Kúria Kfv.VI.37.026/2022/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérik a Fővárosi Törvényszék 103.K.706.642/2020/36. számú ítéletére és az alapul fekvő GVH határozatra kiterjedő hatállyal, másodlagosan pedig az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján kérik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 78. § (1b) bekezdés első mondata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítványozó vállalkozások ellen a fogyasztóvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal eljárást folytatott, amelynek eredményeként határozatában megállapította a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) szerinti jogsértést, a bírság kiszabását azonban a kis- és középvállalkozásnak minősülő I. rendű indítványozóval szemben mellőzte. Ezt követően a Gazdasági Versenyhivatal - fogyasztóvédelmi ügyben eljárva - versenyfelügyeleti eljárást indított ezen indítványozó ellen, megállapította, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, és - tekintettel arra, hogy az I. rendű indítványozó vállalkozáscsoport tagja - a Tpvt. 78. § (1b) bekezdésének alkalmazásával 1,6 milliárd forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki vele szemben. A II. és III. rendű indítványozót a GVH határozat a bírság megfizetésének mögöttes felelőseként nevezte meg.
Az indítványozók a GVH határozat ellen keresetet nyújtottak be, egyrészt arra hivatkozva, hogy a GVH által lefolytatott versenyfelügyeleti eljárás a korábbi fogyasztóvédelmi eljárásra tekintettel sérti a ne bis in idem elvét, másrészt a bírságösszeg megállapításának törvényellenességét állítva. A bíróság ítéletében a keresetnek részben helyt adott, a határozat bírságra vonatkozó részét megsemmisítette és a GVH-t új eljárásra utasította. Az ítélet ellen mind a GVH, mind az indítványozók felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amelynek eredményeként a Kúria a Fővárosi Törvényszék ítéletét a bírságot megsemmisítő részében hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új határozat hozatalára utasította azzal, hogy a Fővárosi Törvényszéknek a bírságkiszabás jogszerűtlenségére alapított kereseti kérelmet is el kell utasítania.
Az indítványozók álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a jogbiztonságot, valamint a kétszeres eljárás alá vonás és kétszeres értékelés tilalmát, amelynek a kormányhivatal és a GVH által lefolytatott, büntetőjogi jellegű közigazgatási eljárásokra érvényesülnie kellett volna. A XV. cikk (2) bekezdés sérelmére is hivatkoznak, mivel a GVH a bírságkiszabás körében nem volt figyelemmel az I. rendű indítványozó KKV státuszára, és korábbi gyakorlatától eltérően lényegesen magasabb összegű bírságot állapított meg. Hivatkoznak továbbá a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joguk megsértésére is, mivel a Kúria meghatározta a Fővárosi Törvényszék által meghozandó új határozat tartalmát, ezzel elvonta a bíróság hatáskörét. A Tpvt. támadott rendelkezése kapcsán azt állítják, hogy az sérti a nulla poena sine lege elvét, mivel a bírságösszeg meghatározását kétféle módon teszi lehetővé. A GVH további, törvényben meghatározott mérlegelési szempont és indokolási kötelezettség nélkül, önkényesen dönthet arról, hogy a bírságösszeg meghatározása során a vállalkozás vagy a vállalkozáscsoport előző évi árbevételét veszi alapul. A rendelkezés emellett hátrányosan megkülönbözteti azokta a vállalkozásokat, amelyek vállalkozáscsoport részeként működnek..
. |