A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 26. § (3) bekezdésének, a 40/A. § (1) bekezdésének, illetve a preambulum „a pénznyerő automaták kizárólag játékkaszinókban történő üzemeltetésének lehetősége” szövegrészének megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság (a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselője útján 2013. április 2-án benyújtott alkotmányjogi panaszában az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdésére hivatkozva a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 26. § (3) bekezdésének, a 40/A. § (1) bekezdésének, illetve a preambulum „a pénznyerő automaták kizárólag játékkaszinókban történő üzemeltetésének lehetősége” szövegrészének visszamenő hatályú megsemmisítését kérte.
[2] Az indítványozó az üzleti tevékenységét úgy mutatja be, hogy pénznyerő automaták üzemeltetése céljából 2011 decemberében jött létre azzal a céllal, hogy az akkor egyre népszerűbbé váló szerencsejáték piac nyerőgép üzemeltetéssel foglalkozó szegmensében – minimum 1000 db játékhely üzemeltetésével – meghatározó szereplővé váljon. Az indítványozó állítása szerint a cég a törvényben előírt összes személyi és tárgyi feltételnek megfelelt a támadott rendelkezések hatályba lépésének napjáig, azaz 2012. október 10-ig. Ezen rendelkezéseket a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) léptette hatályba, tartalmuk szerint 2012. október 10-től pénznyerő automaták kizárólag kaszinóban üzemeltethetők. Miután az indítványozó kaszinót nem üzemeltet, a pénznyerő automaták üzemeltetésére fordított addigi befektetései elvesztek.
[3] Az indítványozó szerint a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt a vitatott rendelkezések hatálybalépésének meghatározásakor, továbbá a támadott szabályozás sérti a népszuverenitás és a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás elvét. Álláspontja szerint az Szjtv. 26. § (3) bekezdése és 40/A. § (1) bekezdése ellentétes továbbá az érintett vállalkozások tulajdonhoz való jogát, és a vállalkozásuk szabadságát biztosító alaptörvényi rendelkezésekkel. A jogállamiság sérelmét abban is látja, hogy a Módtv.-t előzetes hatásvizsgálat lefolytatása nélkül, a kivételes sürgős eljárás intézményével visszaélve, és a bizalomvédelem követelményének figyelmen kívül hagyásával fogadta el az Országgyűlés. A fentiek miatt az indítványozó szerint sérült az Alaptörvény B) cikkének (1) és (3)–(4) bekezdése, az N) cikkének (1)–(2) bekezdése, a XII. cikk (1) bekezdése, valamint a XIII. cikk (1) bekezdése.
[4] 2. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit.
[5] A vizsgálat során az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg:
[6] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal az élhet, akinek Alaptörvényben biztosított jogát az egyedi ügyben alkalmazott, illetőleg hatályosuló jogszabályi rendelkezés sérti, és az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, valamint nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. A panasz befogadhatóságának feltétele az érintettség, nevezetesen az, hogy a panaszos által alaptörvény-ellenesnek ítélt jogszabály a panaszos személyét, konkrét jogviszonyát közvetlenül és ténylegesen érintő rendelkezést állapít meg, s ennek következtében a panaszos alapjogai sérülnek. {3265/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [18]} Nem természetes személy esetében az Alkotmánybíróság az egyedi érintettséget a szervezeti sajátosságokra figyelemmel vizsgálja, tehát csak közvetlenül a szervezeti működés és joggyakorlás körében felmerülő jogsérelem alapozza azt meg {3091/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3], 3092/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]}.
[7] Az indítványozó az érintettsége alátámasztására a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat által 2013. március 27-én készített cégmásolatot csatolta, amelynek a „cég tevékenysége” rovatában a szerencsejáték, mint főtevékenység 2012. május 30. és 2012. július 30. között szerepel. Annak törlését követően, azaz 2012. július 30-tól a számítógépes programozás lett bejegyezve a cég főtevékenységeként. Az Szjtv. támadott rendelkezései 2012. október 10-én léptek hatályba, vagyis olyan időpontban, amikor a szerencsejáték szervezése nem tartozott az indítványozó gazdasági társaság főtevékenységi körébe. Az ebben az időpontban főtevékenységként feltüntetett számítógépes programozásra vonatkozóan az indítványozó nem tesz utalást arra, hogy az bármilyen közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állna a támadott rendelkezésekkel.
[8] Az Abtv. 54. § (4) bekezdése értelmében az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia. Az Abtv. 52. § (2) bekezdése szerint a vizsgálat kizárólag a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik. Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy az indítványozó jogi képviselője által az indítványozó érintettségének igazolására beterjesztett dokumentumból nem állapítható meg az indítványozó bekövetkezett jogsérelme, illetve érintettsége az Szjtv. megtámadott rendelkezései alkalmazásával vagy hatályosulásával összefüggésben. Az indítvány tehát nem felel meg az Abtv. 26. § (2) bekezdésében megfogalmazott követelménynek.
[9] Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a 26. § (2) bekezdése és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján – az Abtv. 56. § (2) bekezdésére is figyelemmel – az alkotmányjogi panasz befogadását visszautasította.
Dr. Kovács Péter s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró |
. |