English
	Hungarian

Ügyszám: .	431/B/1992
Előadó alkotmánybíró: Sólyom László Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 17/1993. (III. 19.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 1993/157 .

A döntés kelte: Budapest, 03/16/1993 .

.

.

A döntés szövege (pdf): .

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság   jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára    irányuló     indítványok,   valamint mulasztásban megnyilvánuló   alkotmányellenesség    megszüntetésére hivatalból indított   eljárás    alapján  -   Dr.  Vörös  Imre alkotmánybíró különvéleményével - meghozta a következető                           határozatot: A   1047/1974. (IX.18.)   MT  határozat   6.  pontja   - amelynek alkotmányellenességét az   Alkotmánybíróság  37/1992. (VI.10.) AB határozatával megállapította   -  azon  a napon  veszti hatályát, amelyen   hatályba    lép  a   közszolgálati  rádió  és televízió felügyeletéről szóló   az a  törvény, amellyel az Országgyűlés az Alkotmány   61. §  (4)    bekezdésében   meghatározott jogalkotói feladatát    teljesíti,     s   ezzel   a   mulasztásával okozott alkotmányellenes helyzetet megszünteti. Az  Alkotmánybíróság  ezt  a  határozatát  a  Magyar   Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás 1. Az   Alkotmánybíróság jelen  ügyben 1992.  június 8-án kelt 4. sorszámú határozatával,   melyet 37/1992. (VI.10.) AB számon tett közzé, megállapította   az  1047/1974. (IX.18.)  MT  határozat 6. pontja (   a  továbbiakban  MTh. )  alkotmányellenességét,  de az alkotmányellenes    rendelkezés      megsemmisítése  időpontjának meghatározása   tekintetében   az  eljárást  1992. november 30-ig felfüggesztette. Ugyanezzel   a határozatával az Alkotmánybíróság azt is   megállapította,  hogy  az Országgyűlés  elmulasztotta az Alkotmány   61. §  (4)    bekezdésében   meghatározott jogalkotói feladatát. Ezért   az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy a   közszolgálati rádió és televízió felügyeletéről, továbbá a kereskedelmi   rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a rádióval és   televízióval kapcsolatos tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról   szóló    törvényt,  vagy   törvényeket 1992. november 30-ig alkossa meg. 2. A  határozatban megszabott határidő eredménytelenül letelt. Az Alkotmánybíróság   1992.    december   1-jén   kelt   4. sorszámú végzésével ezért   elrendelte az MTh. megsemmisítése időpontjának meghatározása tekintetében felfüggesztett eljárás folytatását. 3. A   3.  sorszámú  határozat indokolásában  az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy   az MTh.  6. pontja nem azért alkotmányellenes, mert a   Magyar   Rádió  és  a  Magyar  Televízió felügyeletét  a Kormányra   bízza,    hanem  azért   mert  semmilyen  törvény nem tartalmazza   a    rádió    és   a   televízió   vonatkozásában a véleményszabadság érvényesülését   biztosító  jogi  és szervezeti rendelkezéseket. Az   Alkotmánybíróság -  a 64/1992. (XII.11.) AB végzéssel összhangban   -  ismételten  rámutat arra,  hogy  ez az alkotmányellenes helyzet  nem orvosolható sem a kormányfelügyelet megszüntetésével, sem   más szervre  bízásával, sem bármilyen más részkérdés  szabályozásával,   hanem  kizárólag   a   garanciális szabályok megalkotásával. Az   Alkotmánybíróság    nyomatékosan  felhívja   az Országgyűlés figyelmét az   alkotmányellenes mulasztásra. Az Alkotmány 61.§(4) bekezdése az   Országgyűlést  kötelezi arra, hogy a közszolgálati rádió, televízió   és hírügynökség  felügyeletéről a  pártok és a képviselők   kölcsönös    engedményekkel  legalább   a minősített többséget elérően közös álláspontot alakítsanak ki. Amíg viszont   az Országgyűlés nem tesz eleget kötelességének, az Alkotmánybíróság a  37/1992. (VI.10.) AB határozat indokolása IV. részében   kifejtett    érveivel   megegyezően,   a  helyzet jogi kezelhetőségének érdekében az MTh-t nem semmisíti meg.                        Dr. Sólyom László                       előadó alkotmánybíró                    az Alkotmánybíróság elnöke            Dr. Ádám Antal          Dr. Herczegh Géza             alkotmánybíró             alkotmánybíró            Dr. Kilényi Géza         Dr. Schmidt Péter             alkotmánybíró              alkotmánybíró           Dr. Szabó András      Dr. Tersztyánszky Ödön            alkotmánybíró                alkotmánybíró                          Dr. Vörös Imre                          alkotmánybíró Dr. Vörös Imre alkotmánybíró különvéleménye 1. Az   Alkotmánybíróság   37/1992. (VI.10.) AB  határozatában az alkotmányellenesnek minősített  1047/1974. (IX.18.) MT. határozat 6. pontja   megsemmisítésének  időpontja  meghatározását helyezte kilátásba az   esetben, amennyiben az Országgyűlés 1992. november 30-áig a  közszolgálati rádió  és televízió  felügyeletéről szóló törvényt nem   fogadja  el.  Ez a  döntés okszerűen következik az Alkotmánybíróság alkotmányos   funkciójából,  mely  ez esetben az alkotmányellenes helyzetnek   a  jogszabály  megsemmisítése révén történő megszüntetése.   Ezt a funkciót fejezi ki az Alkotmánynak az Alkotmánybíróság   hatásköréről rendelkező 32/A.§(2) bekezdése (   "alkotmányellenesség    megállapítása  esetén megsemmisíti  a törvényeket és   más   jogszabályokat"  )  .  Ezzel egybehangzóan rendelkezik az   Alkotmánybíróságról szóló  1989. évi  XXXII. tv. 40. §-a is ( továbbiakban: Abtv ) . E jogszabályi   rendelkezések az  Alkotmánybíróságnak alkotmányos kötelezettségévé teszik  a megsemmisítést: az Alkotmánybíróságnak nincs      mérlegelési       joga    a    tekintetben,    hogy az alkotmányellenesnek   deklarált   jogszabályt megsemmisíti-e, még akkor sem, ha ez adott esetben jogbizonytalansághoz vezet. 2. Az   Abtv  azonban  -  számolva  az  alkotmányellenesség és  a jogbiztonság közötti  konfliktus lehetőségével - arra lehetőséget ad [   43.§(4) bek.  ] ,  hogy az  alkotmánybíróság mérlegelje  a megsemmisítés időpontjának   meghatározását,  és  az időpontot  a jogbiztonság   szem   előtt   tartásával   határozza   meg. Az  Alkotmánybíróságnak   tehát    módja  van  az  időhatározásra vonatkozó  keretek   [  Abtv   43.§(4)  bek.   ]   között   annak mérlegelésére, hogy  a jogbiztonság  szempontjára  is figyelemmel az  alkotmányellenesnek  deklarált  jogszabály    által  érintett helyzet  jogi   kezelhetőségét  fenntartsa.  A    jogalkotó    az időhatározás   mérlegelésen nyugvó lehetővé tételével  szabta meg azt  a     végső   határt,   ameddig   az   Alkotmánybíróság   az alkotmányellenes  helyzet     és  a  jogbiztonság  konfliktusának feloldásában   elmehet. Ezen  túlmenően a    jogalkotó nem kívánt az Alkotmánybíróság  számára mérlegelési lehetőséget biztosítani: az   alkotmányellenességnek   az   alkotmányozó (  a jogalkotó  ) szándéka   szerint    az     Alkotmánybíróság által meghatározott időpontban   meg kell   szűnnie.  Az alkotmányellenes  helyzetnek meghatározatlan     ideig  történő     tolerálása   ugyanis     a jogbiztonság (   a helyzet jogi kezelhetősége ) szempontjával már nem indokolható,   de   ellentétes  lenne  az alkotmánybíráskodás említett funkciójával   és  az  Alkotmánybíróság  ebből okszerűen következő,   az    Alkotmányban  és  az  Abtv-ben tételes jogilag rögzített    hatáskörével     is.   Sőt:   az alkotmányellenesség bizonytalan    ideig     történő   fennmaradása   éppen   magát a jogbiztonságot ásná alá. 3. Az   alkotmánybíróság megsemmisítési  hatásköre nem véletlenül kötődik   tételesjogilag    az  időhatározáshoz.  Az időhatározás ugyanis az   a jogintézmény, amellyel a jogi hatály beálltát vagy megszűnését időponthoz   kötik.  Ezzel  szemben a  feltétel olyan bizonytalan jövőbeli   esemény, melynek  bekövetkeztétől a hatály beállása, vagy   megszűnése   függ.  A  két  jogintézmény közötti különbség abban   áll, hogy míg a feltétel fogalmilag bizonytalan esemény, melynek  bekövetkezése is ennek megfelelően bizonytalan, az időhatározás: az időpont bekövetkezése mindig biztos. 4.   Az    Alkotmány   és   az   Abtv   tehát   dogmatikailag, de jogpolitikailag is  indokoltan tagadja meg az Alkotmánybíróságtól -   hatáskörére    vonatkoztatva  -  azt  a  lehetőséget, hogy  a megsemmisítést feltétel   -  és  nem  időpont  - meghatározásától tehesse függővé. Ilyen hatásköre az Alkotmánybíróságnak nincs. 5.   Az    adott  esetben   határozatában  az Alkotmánybíróság  a megsemmisítést ahhoz   a feltételhez  köti, hogy  az Országgyűlés majd    megalkotja      a   közszolgálati    rádió   és televízió felügyeletéről szóló   törvényt.  Erre  sem az  Alkotmány, sem az Abtv nem   ad jogi  lehetőséget. Az időhatározástóli tartózkodást ugyanis   nem   ellensúlyozza  -  a  megsemmisítésre vonatkozó  - feltétel   szabása.    Sőt:   a   feltétel   megfogalmazásával az Alkotmánybíróság       az         Országgyűlésre       hárítja az alkotmányellenesség   megszüntetésének    feladatát,    holott az Országgyűlés -   ismeretes  módon  - a  rendelkezésére álló  - az alkotmánybíróság   által    rendelkezésére  bocsátott   - féléves határidőn belül   nem tudta  megalkotni a kérdéses törvényt. Ez a körülmény   ékes    példája  annak,  hogy  az alkotmányellenesség megszüntetését nem  lehet egyedül és végső soron magára a pozitív jogalkotóra   bízni.   Az  Alkotmánybíróság  alkotmányos feladata éppen az,   hogy  az  alkotmányellenes helyzetet  végső  soron az időhatározás bizonyosságával megszüntesse. Nem kétséges,   hogy a megsemmisítés ebben az esetben nem rendezi a   közszolgálati    rádióra  és   televízióra  vonatkozó törvény megalkotásának       elmaradása        miatt   amúgy  is fennálló alkotmányellenességet.    Ez     azonban   ennek   az   ügynek az elbírálásától független   kérdés, hiszen jogalkotási hatásköre az Alkotmánybíróságnak nincs.   Másfelől  viszont  sem az Alkotmány, sem   az    Abtv   nem   ad  jogi   lehetőséget   arra,   hogy az Alkotmánybíróság tartózkodjon   valamely alkotmányellenes helyzet megszüntetésétől pusztán   azért, mert a megsemmisítéssel nem old meg egy  másik -  jelen esetben egy törvény megalkotásának  adódó elmaradásából adódó - alkotmányellenességet. Budapest, 1993. március 16.                                                    Dr. Vörös Imre                                                     alkotmánybíró .

English:
English: .
Petition filed: .
Subject of the case: .	The control over public radio and television
Number of the Decision: .	17/1993. (III. 19.)
Date of the decision: .	03/16/1993
Summary: The Constitutional Court had previously declared a Government decree on the control over public radio and television to be unconstitutional. The Court set a deadline for the legislature to enact a law on mass media. The deadline expired without success. Now the Court ruled that the unconstitutional decree will be abrogated only on the very day when the newly enacted law on radio and television enters into force.
. CODICES summary: http://www.codices.coe.int/NXT/gateway.dll/CODICES/precis/eng/eur/hun/hun-1993-1-007
.