A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.II.37.146/2012/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] Az indítványozó jogi képviselője útján alkotmányjogi panasszal élt a Kúria által felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.II.37.146/2012/3. számú ítélet ellen.
[2] 1. Az alkotmányjogi panaszra okot adó ügy lényege szerint az indítványozó (az alapul fekvő bírósági perben alperesi beavatkozó) dohányipari terméket reklámozó tevékenységet folytatott, amelyet a per felperese a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 19. § (1) bekezdésében és a (4) bekezdése c) pontjában foglalt előírásokba ütközőnek tartva reklámfelügyeleti eljárást kezdeményezett, és kérte a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, hogy kötelezze az indítványozót a kifogásolt reklám előírásoknak megfelelő kiigazítására, valamint a jogsértés bebizonyítása esetében a pénzbírság kiszabását. Az elsőfokú közigazgatási határozat megállapította az indítványozó terhére a jogsértést, a másodfokon eljáró közigazgatási hatóság azt jogerősen megsemmisítette.
[3] A felperes a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt pert indított a Fővárosi Bíróság előtt. Ebben a perben a másodfokú hatóság alperesi pozícióban volt és az alperes pernyertességének előmozdítása végett az indítványozó a perbe beavatkozott (alperesi beavatkozó). A 2010. október 11-én meghozott 22.K34.166/2009/14. számú jogerős ítéletében a Fővárosi Bíróság a felperes keresetének kis részben helyt adott, ugyanakkor megállapítása szerint az elsőfokú hatóság olyan súlyos eljárási hibát követett el, melyet a másodfokú hatóság sem észlelt, és amely a peres eljárásban már nem volt orvosolható, ezért a másodfokú hatóság határozatát az elsőfokú hatóság határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú hatóság új eljárásra történő kötelezése mellett. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát kérte. A jogerős ítéletben alperesként szereplő másodfokú hatóság felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Az indítványozó (alperesi beavatkozó) csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melynek tárgyául az ítéletnek csak egy konkrét szövegű reklámfelirattal kapcsolatos részét jelölte meg.
[4] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta meg a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (2) bekezdése alapján és megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nagyrészt alapos, (az indítványozó által benyújtott) csatlakozó felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a jelen alkotmányjogi panasszal megtámadott Kfv.II.37.146/2012/3. számú ítéletének a rendelkező részében a Fővárosi Bíróság 22.K.34.166/ 2009/14. számú jogerős ítéletét és az alperes (másodfokú hatóság) HAJ-2624-3/2009. számú határozatát hatályon kívül helyezte, továbbá az alperest (a másodfokú hatóságot: a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot) új eljárásra kötelezte.
[5] Ezzel az ítélettel szemben nyújtott be alkotmányjogi panaszt az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-ára hivatkozással.
[6] Az indítványozó szerint a Kúria ítélete a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát [Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdés], a vállalkozás szabadságát [Alaptörvény M) cikk (1) bekezdés], valamint a jogbiztonságot és a jogállamiságot [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés] sérti, ennek alátámasztására vitatja az ítélet indokolásában tett egyes érdemi megállapításokat, továbbá olyan kérdésekben kezdeményezte az Alkotmánybíróság döntését, amelyekben még nem született alkotmánybírósági határozat. Hivatkozott arra is, hogy a Kúria másik tanácsa által hasonló ügyekben korábban hozott ítéleteiben nagyobb részben jogszerűnek találta az indítványozó reklámozó tevékenységét, és ez a jogállamiságból fakadó jogbiztonság súlyos sérelmét eredményezi. Ezért az Abtv. 27. §-a alapján a Kúria ítéletének megsemmisítését kérte.
[7] Az ellenérdekű fél az alkotmányjogi panasszal szembeni érdemi észrevételeit tartalmazó nyilatkozatot terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz.
[8] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról kell döntenie. Ezért az Alkotmánybíróság először azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek.
[9] Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy az Abtv. 27. §-a értelmében valódi alkotmányjogi panaszt csak az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés ellen lehet benyújtani. E feltételnek a jelen kérelem nem tesz eleget: a támadott kúriai ítélet egy közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során hozott jogerős ítéletet, valamint a másodfokú közigazgatási határozatot teljes egészében hatályon kívül helyező és a másodfokon eljáró közigazgatási hatóságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító döntés. A Kúriának az ügyben hozott ítélete tehát nem minősül érdeminek, s az az eljárást befejező egyéb döntésnek sem tekinthető. A megtámadott kúriai ítélet indokolásában tett érdemi megállapítások a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 109. § (4) bekezdése értelmében az új eljárásra utasított hatóságot kötik a megismételt eljárás és a döntéshozatal során. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának a lehetősége csak a megismételt eljárásban – az ügy érdemét érintően – hozott jogerős döntés ellen nyílik majd meg.
[10] A fentiekre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria Kfv. II.37.146/2012/3. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 27. §-ában szabályozott befogadási feltételeknek, ezért az indítványt az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította.
Dr. Holló András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró |
. |