Hungarian

Ügyszám: .	232/H/2010
Előadó alkotmánybíró: Holló András Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 148/2010. (VII. 14.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2010/748 .

A döntés kelte: Budapest, 07/13/2010 .

.

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!                                 Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság  által  a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény  61.  §  (2)  bekezdésén alapuló  népi  kezdeményezésre irányuló  aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és  az  azon  szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő                            határozatot:                                 Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási  Bizottság  3/2010. (I. 14.) OVB határozatát helybenhagyja. Az  Alkotmánybíróság  ezt  a határozatát  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                                                               I.                                  1.  A  választási  eljárásról szóló 1997. évi  C.  törvény  (a továbbiakban:  Ve.)  130. § (1) bekezdése alapján  két  kifogás érkezett   az   Alkotmánybírósághoz  az   Országos   Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 3/2010. (I. 14.) OVB határozata (a  továbbiakban: OVBh.) ellen, amelyekben az indítványozók  az OVBh. felülvizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezték.    Az  OVB  e  határozatában  a nemzeti  és  etnikai  kisebbségek jogairól  szóló  1993.  évi  LXXVII. törvény  (a  továbbiakban: Nekt.)  61.  §  (2)  bekezdésén  alapuló  népi  kezdeményezésre irányuló   aláírásgyűjtő  ív  mintapéldányának  hitelesítéséről döntött.    A  2010.  január  11-én  egy  kezdeményező  által  az  OVB-hez benyújtott  aláírásgyűjtő ív mintapéldányán a következő  kérdés szerepel:  „A  nemzeti  és etnikai kisebbségek  jogairól  szóló 1993.  évi LXXVII. törvény – a továbbiakban: kisebbségi törvény –   61.   §   2.   bekezdésének  értelmében  alulírott   magyar állampolgárok   kijelentjük,  hogy  a  magyarországi   bunyevác kisebbséghez  tartozunk  és  a  kisebbségi  törvényben  foglalt feltételeknek  megfelelünk. Kérjük  a  Tisztelt  Országgyűlést, hogy  a  kisebbségi  törvény alapján  a  bunyevác  népcsoportot ismerjék el nemzeti kisebbségként, és a hivatkozott törvény 61. §   1.   bekezdésében  a  ’Magyarországon  honos  népcsoportok’ felsorolását,  a  bunyevác kisebbségi  népcsoporttal  egészítse ki.”    Az  OVB határozatában megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a    törvényben   meghatározott   formai,   valamint   a   népi kezdeményezésre  feltenni  kívánt kérdésre  vonatkozó  tartalmi követelményeknek  eleget  tesz, ezért a  hitelesítésének  nincs akadálya.    Az  OVBh.  ellen  benyújtott egyik  kifogás  előterjesztői  az alábbiakat fogalmazták meg:    –  Az  aláírásgyűjtő ív mintapéldányát egy  magánszemély,  nem pedig  a  magát bunyevác kisebbséghez tartozónak valló legalább 1000 személy nyújtotta be, ezért az OVBh. nem felel meg a Nekt. 61.  §  (2)  bekezdésének, az országos népszavazásról  és  népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 2. §-ának, valamint a Ve. több rendelkezésének.    –  A Nekt. alapján az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív hitelesítése előtt  be  kellett volna szereznie a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) állásfoglalását.    –  Az Alkotmány 28/D. §-a értelmében 50000 – nem pedig 1000  – választópolgár aláírása szükséges népi kezdeményezéshez.    –  A  kérdés  első  mondata nem felel meg a  pontosság  és  az egyértelműség követelményének.    –  Az  OVBh. meghozatalának időpontjában a Ve. 131/A. §-a  nem volt  hatályban, mert az azt beiktató jogszabály hatályon kívül helyezésre került.    A  másik kifogást az Országos Horvát Önkormányzat terjesztette elő.   Álláspontja  szerint  a  bunyevácok  a  horvát   nyelvet beszélik, kultúrájuk, hagyományaik a horvát kultúrnemzet részét alkotják. A kifogás előterjesztője továbbá sérelmezte, hogy  az OVB  nem  kérte  ki  a  Magyar  Tudományos  Akadémia  elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.    A    népi    kezdeményezésre   irányuló    aláírásgyűjtő    ív előterjesztője az Alkotmánybírósághoz küldött levelében  azt  a tájékoztatást adta, hogy az MTA elnöke hivatalos  levélben  úgy nyilatkozott:  az  MTA  nem  látja  akadályát  annak,  hogy   a bunyevácok  önálló  nemzeti kisebbségi  státuszt  kapjanak.  Az Országos Horvát Önkormányzat benyújtotta az Alkotmánybírósághoz az MTA közleményét, amely szerint az MTA elnökének levele nem a bunyevác  kisebbség elismerésére vonatkozó hivatalos  akadémiai álláspont.  Az  elnök „levelében ugyanazon  kérdések  és  érvek szerepeltek,  amelyeket  a  2006-ban  hivatalosan  megkért   és kiadott  állásfoglalás is tartalmazott, ugyanakkor az  Akadémia elnöke  demokratikusan  nem kívánta  kizárni,  hogy  egy  civil szervezet  önálló nemzeti kisebbsége tudata okán  –  a  korábbi sikertelen  próbálkozásokat követően  –  néhány  év  elteltével elinduljon  azon  a  jogi úton, amelynek eredményeként  magukat nemzetiségként meghatározhatónak remélik.”    Az   Alkotmánybíróság   ideiglenes   ügyrendjéről   és   annak közzétételéről   szóló,   többször   módosított   és   egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat  (ABK  2009. január,  3.)  (a  továbbiakban: Ügyrend)  28.  §-a  alapján  az Alkotmánybíróság  – a tárgykör azonossága miatt  –  az  ügyeket egyesítette.  2.  Az  Alkotmánybíróság  határozatának  meghozatala  során  a következő jogszabályokat vette alapul:    Az Alkotmány rendelkezései:  „28/B.  §  (1)  Országos  népszavazás  és  népi  kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.”  „28/D.   §  Országos  népi  kezdeményezést  legalább  50   000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés   tűzze   a   napirendjére.   Az   országos   népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni.”    A Nekt. rendelkezései:  „1.  §  (1)  E  törvény hatálya kiterjed  mindazon,  a  Magyar Köztársaság    területén    lakóhellyel    rendelkező    magyar állampolgárokra,  akik magukat valamely  nemzeti  vagy  etnikai kisebbséghez   tartozónak  tekintik,   valamint   e   személyek közösségeire.  (2)  E  törvény  értelmében nemzeti és  etnikai  kisebbség  (a továbbiakban:  kisebbség) minden olyan,  a  Magyar  Köztársaság területén  legalább  egy évszázada honos népcsoport,  amely  az állam  lakossága  körében  számszerű kisebbségben  van,  tagjai magyar  állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és  kultúrája,  hagyományai  különböztetik  meg,  egyben  olyan összetartozás-tudatról   tesz   bizonyságot,   amely   mindezek megőrzésére,  történelmileg  kialakult  közösségeik  érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.”    „61.   §   (1)  E  törvény  értelmében  Magyarországon   honos népcsoportnak  minősülnek:  a bolgár,  a  cigány,  a  görög,  a horvát,  a  lengyel, a német, az örmény, a román, a  ruszin,  a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.  (2)   Ha   az  (1)  bekezdésben  felsoroltakon  kívül  további kisebbség  kíván bizonyságot tenni arról, hogy  megfelel  az  e törvényben  foglalt  feltételeknek,  legalább  1000,  magát   e kisebbséghez  tartozó  választópolgár  e  tárgykörben  a   népi kezdeményezésre  vonatkozó  aláírásgyűjtő  íveket  az  Országos Választási Bizottság elnökének nyújtja be. Az eljárás során  az országos   népszavazásra  és  népi  kezdeményezésre   vonatkozó törvény  rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az Országos Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos   Akadémia  elnökének  állásfoglalását  a   törvényi feltételek fennállásáról.”  Az Nsztv. rendelkezései:  „2.  §  Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése  előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani  az Országos Választási Bizottsághoz.”    „17.  §  A  népi  kezdeményezésnek  pontosan  és  egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést.    18.  §  Az Országos Választási Bizottság akkor tagadja meg  az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha  a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe,  b)  a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,  c)  az  aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.    19.  §  A  népi  kezdeményezést – az aláírásgyűjtésnek  a  Ve. 118/A.  §-a szerinti szünetelése kivételével – az aláírásgyűjtő ív   hitelesítését  követő  két  hónapon  belül  egyszer  lehet benyújtani  az  Országos  Választási  Bizottság  elnökéhez.   A pótlólag  benyújtott,  a  kezdeményezést  kiegészítő  aláírások érvénytelenek.    20.  §  A  népi  kezdeményezésről a 6. § szerinti  bejelentést követő három hónapon belül dönteni kell.”  A Ve. alkalmazott szabályai:  „130.   §   (1)   Az   Országos  Választási  Bizottságnak   az aláírásgyűjtő  ív,  illetőleg a konkrét kérdés  hitelesítésével kapcsolatos  döntése  elleni kifogást a határozat  közzétételét követő  tizenöt  napon  belül lehet  –  az  Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.  (2)   Az   Országgyűlés   népszavazást   elrendelő,   valamint kötelezően  elrendelendő  népszavazás  elrendelését   elutasító határozata  elleni  kifogást  a határozat  közzétételét  követő nyolc napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve  –  az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. [...]  (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el.  Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés  határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és   az   Országos   Választási   Bizottságot,   illetőleg   az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”                                 II.                                  A kifogások nem megalapozottak.    1.  Az  Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az  Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §  h) pontjában  foglaltaknak megfelelően a Ve.  130.  §-a  határozza meg.  Az  Alkotmánybíróságnak  a kifogás  alapján  lefolytatott eljárása  jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság –  alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban –  a beérkezett  kifogás  keretei  között  azt  vizsgálja,  hogy  az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés  megfelel-e  a jogszabályi  feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő  ív hitelesítési  eljárásában  az  Alkotmánynak  és   az   irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el.    2.  Az  Alkotmánybíróság a 27/2006. (VI. 21.) AB  határozatban kifejtette:  „A Nekt. 61. § (2) bekezdésében szabályozott  népi kezdeményezés  a  népi  kezdeményezésnek  egy  sajátos   esete, amelynek  anyagi  jogi  feltételei eltérnek  az  országos  népi kezdeményezésnek  az  Alkotmányban is  megállapított  általános szabályaitól.   Ebben   az   esetben   a   népi   kezdeményezés meghatározott   célra,   a  Nekt.  61.   §   (1)   bekezdésének módosítására,    valamely   népcsoport    kisebbségként    való elismerésére irányul. A népi kezdeményezés benyújtására magát e kisebbséghez tartozónak valló 1000 választópolgár  jogosult.  A népi  kezdeményezéssel  kapcsolatos  eljárási  kérdésekben   az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló  törvény általános rendelkezései az irányadók. Az  Nsztv.  3.  §  (1) bekezdése alapján a népi  kezdeményezést támogató  aláírásokat  csak  az  aláírásgyűjtő  ív  OVB   által hitelesített  mintapéldányával  megegyező  aláírásgyűjtő   íven lehet    gyűjteni.   Az   aláírásgyűjtő   ív   mintapéldányának hitelesítése  során az Nsztv. 17-18. §-ai alapján  az  OVB  azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés eldöntése az  Országgyűlés  hatáskörébe tartozik-e, az  aláírásgyűjtő  ív pontosan   és   egyértelműen  tartalmazza-e  a   megtárgyalásra javasolt   kérdést,  a  kérdés  megfogalmazása   megfelel-e   a törvényben foglalt követelményeknek, maga az aláírásgyűjtő ív – formailag  és  tartalmilag – megfelel-e a Ve.  118.  §  (3)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek.” (ABH 2006, 376.) Következésképpen egy személy is előterjesztheti az  OVB-nél  az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és annak hitelesítése esetén a népi  kezdeményezés benyújtásához szükséges a  magát  az  adott kisebbséghez  tartozónak  valló  1000  választópolgár  támogató aláírása. Mindezeket  figyelembe  véve  az Alkotmánybíróság  elutasította azokat  az indítványi részeket, amelyek azt kifogásolták,  hogy egy    személy    terjesztette   elő   az   aláírásgyűjtő    ív mintapéldányának hitelesítésére irányuló kezdeményezést. 3.   Az  MTA  elnökének  állásfoglalásával  összefüggésben   az Alkotmánybíróság a 27/2006. (VI. 21.) AB határozatban kimondta: A  Nekt.  61. § (2) bekezdése „pusztán arra kötelezi az  OVB-t, hogy   szerezze  be  az  MTA  állásfoglalását,  nem   tartalmaz rendelkezést  arra  nézve,  hogy az  OVB-nek  az  eljárás  mely szakaszában  kell  megkeresnie  állásfoglalás  végett  az   MTA elnökét.  A népi kezdeményezésre irányuló eljárásnak két  olyan szakasza van, amelyben az OVB elé kerül az ügy. Az első szakasz a  népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítése, a második szakasz az összegyűjtött aláírások benyújtása után az aláírások   ellenőrzése   és  az  aláírt   aláírásgyűjtő   ívek megküldése  az  Országgyűlésnek. A Nekt. 61.  §  (2)  bekezdése második mondatának szövegéből nem következik az, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megelőzően köteles az MTA elnöke állásfoglalásának  kikérésére, az OVB  e  kötelezettségének  az összegyűjtött  aláírásoknak az Országgyűlés  elé  terjesztéséig bármikor  eleget  tehet. A Nekt. hivatkozott  rendelkezése  nem tartalmaz utalást arra nézve sem, hogy az aláírásgyűjtő ív és a kérdés  hitelesítése  során az OVB döntését  az  MTA  elnökének állásfoglalására  figyelemmel  kell  meghoznia,  nem   biztosít hatáskört  az  OVB-nek  arra, hogy az állásfoglalás  alapján  a Nekt.  1.  §  (2)  bekezdésében foglalt feltételek  fennállását vizsgálja.  Az  OVB  hatásköre a népi kezdeményezésre  irányuló eljárásban    technikai   jellegű.    Az    aláírásgyűjtő    ív hitelesítésének  az  a funkciója, hogy az  OVB  előzetesen,  az aláírásgyűjtés   megkezdése   előtt   ellenőrizze,   hogy    az aláírásgyűjtő   ív   hitelesítésre   benyújtott   mintapéldánya megfelel-e  a  törvényben előírt garanciális  követelményeknek, alkalmas-e  arra, hogy a megfelelő számú aláírás  összegyűjtése után az Országgyűlés népi kezdeményezésként megtárgyalja azt. A népi   kezdeményezés   teljesíthetőségéről   való   döntés   az Országgyűlés   hatáskörébe  tartozik.  A  Nekt.   61.   §   (2) bekezdésének az indítványozó által felvetett értelmezése – mely szerint  az aláírásgyűjtő ív hitelesítése során az OVB  az  MTA állásfoglalása  alapján vizsgálni köteles azt  is,  hogy  az  a népcsoport,  amelynek  tagjai  ’bizonyság’-ot  kívánnak   tenni kisebbséghez  tartozásukról,  megfelel-e  a  Nekt.  1.  §   (2) bekezdésében  meghatározott feltételeknek – az Országgyűlést  a népi   kezdeményezés  tárgyában  megillető   döntési   hatáskör korlátozását jelentené.” (ABH 2006, 378.) Következésképpen a Nekt. 61. § (2) bekezdéséből az OVB-nek csak az   a   kötelezettsége  származik,  hogy  az   MTA   elnökének állásfoglalását  beszerezze, és a népi  kezdeményezést  az  MTA elnökének  állásfoglalásával együtt terjessze  az  Országgyűlés elé. Ezért  az  Alkotmánybíróság elutasította azokat  az  indítványi részeket, amelyek azt kifogásolták, hogy az OVB eddigi eljárása során nem kereste meg az MTA elnökét.  4.   Az   OVB   határozata  szerint  az   aláírásgyűjtő   íven megtárgyalásra  javasolt  kérdés  az  Országgyűlés  hatáskörébe tartozik, a kérdés megfogalmazása megfelel az Nsztv. 17. §-ában szabályozott követelményeknek, az aláírásgyűjtő ív eleget  tesz a   Ve.   118.  §  (3)-(5)  bekezdése  által  támasztott  alaki előírásoknak,   ezért   az  aláírásgyűjtő   ív   mintapéldányát hitelesítette.  Az   Alkotmánybíróság   egyetért  az  OVB   álláspontjával   a tekintetben,  hogy a kérdés megfelel az egyértelműség  törvényi feltételeinek.  Ezért  az  Alkotmánybíróság  az   egyértelműség hiányára vonatkozó kifogást elutasította.    5.   Az   Alkotmánybíróság  gyakorlata  szerint  a  módosított jogszabályi  rendelkezés nem veszíti hatályát,  ha  a  módosító normát  a  jogalkotó utólag hatályon kívül helyezi.  Egy  másik norma  hatályba  lépéséről  vagy  hatályon  kívül  helyezéséről rendelkező   norma   későbbi  hatályon  kívül   helyezése   nem eredményezi  a korábbi állapot „feléledését”. [1437/B/1995.  AB határozat,  ABH  1998,  616, 618-619.; 90/2007.  (XI.  14.)  AB határozat, ABH 2007, 750, 766.]  Ezért  az Alkotmánybíróság elutasította azt a kifogást,  amely szerint  az  OVB  eljárása idején a Ve.  131/A.  §-a  nem  volt hatályban,  mert  az  azt  beiktató jogszabály  hatályon  kívül helyezésre került.  Mindezek  alapján  az  Alkotmánybíróság  a  3/2010.  (I.  14.) határozatot helybenhagyta.    Az   Alkotmánybíróság   a  határozat   közzétételét   az   OVB határozatának    a   Magyar   Közlönyben   való   megjelenésére tekintettel rendelte el.                       Dr. Paczolay Péter                   az Alkotmánybíróság elnöke                                            Dr. Balogh Elemér     Dr. Bragyova András            alkotmánybíró               alkotmánybíró                                            Dr. Holló András          Dr. Kiss László            előadó alkotmánybíró        alkotmánybíró                                            Dr. Kovács Péter   Dr. Lenkovics Barnabás            alkotmánybíró               alkotmánybíró                                            Dr. Lévay Miklós     Dr. Trócsányi László            alkotmánybíró               alkotmánybíró .

English: .
Petition filed: .
.
Number of the Decision: .	148/2010. (VII. 14.)
Date of the decision: .	07/13/2010
.
.