A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 27. (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontja, 68. § (5) bekezdésének 2. mondata, illetve a mezőgazdasági és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § (1) bekezdés 2. mondatának „a hirdetőtáblán való kifüggesztést követő” szövegrésze alaptörvény-ellenes jogszabályoknak a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 8.K.27.491/2015. szám alatt folyamatban lévő ügyben való alkalmazása kizárása iránti indítványt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az előtte 8.K.27.491/2015. szám alatt közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben az eljárását felfüggesztette és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 27. (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontja, 68. § (5) bekezdésének 2. mondata, illetve a mezőgazdasági és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 103/A. § (1) bekezdés 2. mondatának „a hirdetőtáblán való kifüggesztést követő” szövegrésze konkrét ügyben történő alkalmazásának kizárását kezdeményezte.
[2] Az indítványra okot adó ügy lényeges elemei szerint a felperesek egymással adásvételi szerződést kötöttek szántó művelési ágú ingatlanok vonatkozásában. Az adásvételi szerződést kifüggesztették az önkormányzat hirdetőtábláján, ennek alapján egy magánszemély (az indítványra okot adó ügyben alperesi beavatkozó) elfogadó nyilatkozatot tett.
[3] Az alperesi jogelőd 2015. március 20. napján jegyzéket készített, melyben az alperesi beavatkozót első helyen, míg az egyik felperest második helyen rangsorolta és a rendelkezésre álló okiratok másolatának megküldése mellett megkereste a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Megyei Szervezetét, amely állásfoglalásában az adásvételi szerződés jóváhagyását a felperessel támogatta, az alperesi beavatkozóval nem támogatta.
[4] A közigazgatási hatóság 2015. május 21. napján meghozta az 571.755-7/2015. számú határozatát, melyben az adásvételi szerződést a II. rendű felperessel jóváhagyta, a beavatkozóval szemben megtagadta.
[5] A közigazgatási hatóság 2015. július 20. napján újabb határozatot hozott 571.755-11/2015. szám alatt, mellyel az előző, 571.755-7/2015. számú határozatát visszavonta. A határozat indokolása szerint az Alkotmánybíróság 17/2015. (VI. 5.) számú határozata a Földforgalmi törvény és a Fétv. több rendelkezését alaptörvény-ellenessé nyilvánította, amelyek az Alkotmánybíróság megsemmisítésről szóló határozatának hivatalos lapban való közzétételét követő napon, 2015. június 6. napjától hatályukat vesztették és e naptól nem alkalmazhatók. Az alkotmánybírósági határozat 7. pontja értelmében a folyamatban lévő bírósági eljárásokban ezek a jogszabályi rendelkezések szintén nem alkalmazhatók, így a közigazgatósági hatóság alperes megállapította, hogy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sértett, tekintettel az Alkotmánybíróság 17/2015. (VI. 5.) határozatára, ezért döntését hivatalbóli döntés felülvizsgálati eljárás keretében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2014. évi CXL. törvény (Ket.) 114. §-ában meghatározottak szerint visszavonta.
[6] A felperesek ezzel a határozattal szemben keresetet terjesztettek elő annak megállapítását kérve a bíróságtól, hogy az alperes jogellenesen vonta vissza a felperesek között létrejött adásvételi szerződés jóváhagyásáról rendelkező határozatát figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróság 17/2015. (VI. 5.) határozata június 6-án lépett hatályba, a visszavont határozat azt megelőzően született, így az alperesi határozat ténylegesen az alkotmánybírósági határozattal szemben annak megállapításáról rendelkezik, hogy az alkotmánybírósági határozat az érintett jogszabályt nemcsak a jövőre nézve, hanem visszaható hatállyal semmisítette volna meg.
[7] A bíróság megállapította, hogy a felülvizsgálattal érintett határozattal visszavont határozat meghozatala során az alperes alkalmazta az alkotmányellenesnek minősített jogszabályi rendelkezéseket. A bíróság utalt arra, hogy a visszavont határozat bírósági felülvizsgálatát az alperesi beavatkozó szintén kezdeményezte, azonban e másik per tárgyalását a bíróság felfüggesztette az indítványra okot adó ügy tárgyalására tekintettel.
[8] Az indítványozó bíróság megállapította, hogy az előtte folyamatban lévő per nem minősül ugyanolyan tárgyú ügynek, mint amelyek a hivatkozott alkotmánybírósági határozatban szerepelnek, hiszen a pernek a felülvizsgálata nem az adásvételi szerződés jóváhagyásáról, illetve annak megtagadásáról rendelkező határozatok bírósági felülvizsgálatára irányul, hanem annak eldöntésére, hogy a Ket. 114. § (1) bekezdése szerint a jogszabályi feltételeknek megfelelően történt-e meg az adásvételi szerződés jóváhagyásáról, illetve beavatkozóval történő jóváhagyásának megtagadásáról rendelkező határozat visszavonása. A bíróság szerint ezért nem volt mellőzhető az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése.
[9] A bíróság kifejtette, hogy a 17/2015. (VI. 5.) AB határozat 7. pontjának rendelkezései szerint, ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az alperesi visszavonó határozat jogszabályba ütközött, így azt hatályon kívül helyezi, ennek folytán a hatályában így fennmaradó és visszavonttá nem váló 571.755-7/2015. számú határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló perben a 17/2015. (VI. 5.) AB határozattal alaptörvény-ellenesnek nyilvánított és megsemmisített jogszabályokat már nem alkalmazhatja. A kifejtettekre tekintettel az előterjesztő bíróság álláspontja szerint a perbeli körülmények mellett szükséges lenne a már alaptörvény-ellenessé nyilvánított jogszabályi rendelkezéseknek az alkalmazását az indítványra okot adó ügyben kizárni.
[10] 2. Az Alkotmánybíróság a III/278/2015. szám alatt nyilvántartásba vett és 2015. június 1-jén a 17/2015. (VI. 5.) AB határozattal befejezett ügyben vizsgálta a Földforgalmi törvény 27. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontja és a 68. § (5) bekezdése második mondata, továbbá a Fétv. 103/A. §-a (1) bekezdése alaptörvény-ellenességét az Alaptörvény XXIV. cikke és XXVIII. cikk (7) bekezdése türkében.
[11] Az Alkotmánybíróság említett határozata a Földforgalmi törvény 68. § (5) bekezdésének második mondatát – amely kizárta a képviselő-testület döntése ellen a további jogorvoslatot – és a Fétv. 103/A. § (1) bekezdése második mondatának „a hirdetőtáblán való kifüggesztést követő” szövegrészét alaptörvény-ellenesnek találta, és a rendelkezéseket ex nunc hatállyal megsemmisítette. A határozat több rendelkezés földbizottsági, hatósági és bírósági alkalmazásával kapcsolatos alkotmányos követelményt is megállapított, és a bármely bíróság előtt folyamatban lévő ügyekben általános alkalmazási tilalmat rendelt el. A jelen ügyben ennek a tilalomnak az értelmezése a kérdés.
[12] 3. Az alkalmazandó jog megállapítása a rendes bíróság – a konkrét perben eljáró bíró – hatásköre, az Alkotmánybíróság általában tartózkodik attól, hogy e mérlegelésbe beavatkozzon. A bíró feladata és hatásköre ugyanis eldönteni, hogy mely jogszabályok és konkrét jogszabályi rendelkezések alapján, illetve alkalmazásával dönt a benyújtott kereset (előterjesztett vád) tárgyában. Ugyanakkor az Alkotmánybíróságnak alkotmányos funkciójával összefüggésben az Alaptörvényből és az Abtv.-ből fakadó kötelessége, hogy a bírói kezdeményezés törvényi feltételeinek a fennállását megvizsgálja, s azok nyilvánvaló hiánya esetében a kezdeményezést visszautasítsa {ld. pl. 3112/2013. (VI. 4.) AB határozat, mely szerint az Alkotmánybíróság nem vizsgálja érdemben a bírói indítványt, ha a rendelkezések „konkrét ügyben történő alkalmazása […] fogalmilag kizárt” (Indokolás [8]); a 33/2013. (XI. 22.) AB határozat ehhez hasonlóan a bírói kezdeményezés egyes elemeit azért utasította vissza, mert egyértelműen megállapítható volt, „a folyamatban lévő büntetőeljárásban a kifogásolt jogszabályi rendelkezések közül az ítélőtáblának nem mindegyiket szükséges alkalmaznia” (Indokolás [9])}. Az alkalmazandó norma megtámadásának a lehetőségét a bíró számára azért biztosítja a jogalkotó, hogy megakadályozható legyen, hogy a bíróság a döntését alaptörvény-ellenes norma alkalmazásával legyen kénytelen meghozni. {3193/2014. (VII. 15.) AB végzés, Indokolás [6]–[10]}
[13] 4. A jelen ügyben a kezdeményező bíró az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján nem jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, hanem az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását kezdeményezte.
[14] A bíró szerint az előtte folyamatban lévő, adásvételi szerződés jóváhagyása tárgyában született közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult ügy elbírálása során a megjelölt, korábban alaptörvény-ellenesnek ítélt törvényi rendelkezéseket kellene alkalmaznia.
[15] A 17/2015. (VI. 5.) AB határozat – amely olyan bírói kezdeményezésekről döntött, amelyeket adásvételi szerződés hatósági jóváhagyása tárgyában hozott földhivatali határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben terjesztettek elő – „valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen tárgyú ügyben” már kizárta az alaptörvény-ellenes jogszabályok alkalmazását.
[16] Tekintettel arra, hogy a bírói kezdeményezés a 17/2015. (VI. 5.) AB határozattal elbíráltakra utal vissza a Földforgalmi törvény, továbbá a Fétv. rendelkezéseit illetően, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen esetben „ítélt dolog” áll fenn, a kezdeményezés az AB-határozatban elbírált alkalmazási tilalommal azonos alkalmazási tilalomra vonatkozik, és ezért az indítványt az Abtv. 64. § f) pontja alapján visszautasította.
Dr. Szívós Mária s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Zs. András s. k.,
aelőadó lkotmánybíró |
. |