Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00902/2022
Első irat érkezett: 04/06/2022
.
Az ügy tárgya: Az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvény 78. §-a és 129. § (2) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (bírók 45 éves jubileumi jutalma)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 06/02/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Szabó Marcel Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszában az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 78. §-a és 129. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az alkotmányjogi panaszban támadott módosító rendelkezés a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 184. § (1) és (2) bekezdését módosítja, így a bírók negyvenöt év szolgálati idő után is jogosulttá válnak jubileumi jutalomra. A módosítás a Módtv. - alkotmányjogi panaszban támadott -129. § (2) bekezdése alapján 2022. január 1-jén lépett hatályba.
Az indítványozó - nyugalmazott bíró - előadja, hogy az ügyészek esetében már korábban, 2020. július 15-től bevezette a jogalkotó a negyvenöt év szolgálati idő után járó jubileumi jutalmat, és a Módtv. támadott rendelkezésének megalkotására az ügyészek és bírók között ennek nyomán előállt megkülönböztetés megszüntetése érdekében került sor. Az indítványozó bírói szolgálati viszonya 47 év szolgálati idő után 2021. október 10-én szűnt meg, 45 éves jubileumi jutalomban ekkor - a bírókra vonatkozó hatályos szabályozás alapján - nem részesült, és azt utólag, a Módtv. hatálybalépését követően sem kapta meg.
Álláspontja szerint a támadott szabályozás sérti a tulajdonhoz való jogát, mivel nem részesülhetett a 45 év szolgálati idő után járó jubileumi jutalomban, valamint hátrányosan megkülönbözteti azon bírókat, akiknek a szolgálati viszonya az ügyészek számára biztosított 45 éves jubileumi jutalom bevezetésekor még fennállt, azonban - az ügyészek és bírók közötti megkülönböztetés felszámolását célzó - azonos bírói jubileumi jutalom bevezetésének hatályba lépésekor már nem..
.
Támadott jogi aktus:
    egyes igazságügyi tárgyú
    valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvény 78. §, 129. § (2) bekezdés
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIII. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_902_2_2022_ind_kieg_egys_szerk_anonim.pdfIV_902_2_2022_ind_kieg_egys_szerk_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
IV_902_4_2022_amicus_Igmin_anonim.pdfIV_902_4_2022_amicus_Igmin_anonim.pdf
.
A döntés száma: 3053/2023. (II. 8.) AB végzés
.
Az ABH 2023 tárgymutatója: jubileumi jutalom
.
A döntés kelte: Budapest, 01/24/2023
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2022.11.29 14:00:00 3. öttagú tanács
2023.01.24 13:00:00 3. öttagú tanács

.

.
A döntés szövege (pdf):
3053_2023 AB végzés.pdf3053_2023 AB végzés.pdf
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 184. § (1) és (2) bekezdése, továbbá az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvény 129. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 78. §-a [ami a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 184. § (1) és (2) bekezdését módosította] és 129. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.

    [2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz lényege az alábbiak szerint foglalható össze.
    [3] A Bjt. alkotmányjogi panasszal támadott módosítása értelmében a bírák negyvenöt év szolgálati idő után is jogosulttá válnak jubileumi jutalomra. A módosítás a Módtv. 129. § (2) bekezdése alapján 2022. január 1-jén lépett hatályba. Az indítványozó szolgálati viszonya 2021. október 10-i hatállyal szűnt meg, a bírói felső kor­határ elérésére tekintettel. Ezt megelőzően a Bjt. korábbi szabályozása értelmében a bírák nem voltak jogosultak 45 év szolgálati viszony után jubileumi jutalomra.
    [4] Az indítványozó előadta ugyanakkor azt is, hogy a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) az ügyészek vonatkozásában már 2020. július 16. napjától bevezette a 45 éves jubileumi jutalmat, amely a bírák esetében csak másfél évvel később valósult meg. Szerinte a támadott szabályozás szüntette meg a 45 éves jubileumi jutalom tekintetében az ügyészek és bírák közötti diszkriminációt. Azt is kifejtette azonban, hogy ezzel egyidejűleg a törvény újabb diszkriminációt teremtett, méghozzá a bírák azon csoportjára nézve, akiket az ügyészekre vonatkozó szabály hatálybalépésekor már érintett az ügyészek és a bírák közötti diszkrimináció, de a Bjt. módosításának hatálybalépésekor már nem álltak szolgálati viszonyban. Mivel az indítványozót 2021. október 10. napján 47 évet meghaladó igazságszolgáltatási munkával eltöltött bírói szolgálati viszony után, a felső korhatár elérése miatt helyezték nyugállományba, így ő az ügyészekre irányadó 45 éves jubileumi jutalom hatálybalépése idején (2020. július 16-án) már rendelkezett 45 év szolgálati idővel, így szerinte jogosult lehetett volna a jubileumi jutalomra, ha azt egyidejűleg a bírák vonatkozásában is bevezeti a jogalkotó.
    [5] Az indítványozó szerint elkerülte a diszkriminációt kiküszöbölni szándékozó jogalkotó figyelmét, hogy a 2020. július 16. napján 45 éves szolgálati viszonnyal rendelkező vagy azt követően a 45 éves szolgálati viszonyt elérő, de 2022. január 1. napjáig már a felső korhatár elérése miatt nyugállományba vonult bírák ismételt megkülönböztetés alanyává váltak, hiszen az ő tekintetükben nem küszöbölték ki a korábbi hátrányt. Ezzel szerinte a törvény az azonos életpályát bejárt bírák között egyenlőtlen helyzetet teremtett, noha ez is szabályozható és ­kiküszöbölhető lett volna.

    [6] 1.2. Az indítványozó szerint a támadott törvényi rendelkezések az alábbiak szerint ellentétesek az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével és XV. cikk (1) bekezdésével.
    [7] Rögzítette, hogy a tulajdonhoz való joga azáltal sérült, hogy a jubileumi jutalom egy olyan – jogszabályon alapuló – várományi helyzet, amely elválaszthatatlanul kötődik a bírói szolgálati jogviszonyhoz. A jubileumi jutalom alkotmányos tulajdonvédelem körébe tartozó, közjogi várományi helyzetet eredményez. A konkrét esetben megállapítható szerinte, hogy a jogalkotó nem gondoskodott arról, hogy az Üjt. módosításakor valamennyi szolgálati jogviszonyban álló bíró jogosult legyen jubileumi jutalomra. Azon személyi kör ugyanis, amely ebben az időpontban szolgálati jogviszonyban állt, de a Bjt. módosítás hatályba-lépésekor már nem, elesett a jubileumi jutalom lehetőségétől, annak ellenére, hogy egyébként a törvényi feltételeknek megfeleltek.
    [8] Az indítványozó szerint a XV. cikk (1) bekezdésének sérelme azáltal valósult meg, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés a 45 éves szolgálati idővel rendelkező bírákat az életkoruk és az ahhoz tapadó nyugállományba helyezés szerint megkülönbözteti. Ez a fiatalabb bírókra nem terjed ki, mivel nem szűnt meg a szolgálati viszonyuk abban a másfél éves időszakban, amelyben az ügyészek már jogosultak voltak a juttatásra, a bírák viszont még nem. Továbbá szerinte a jogszabály létrejötte és hatályosulása közötti időszak időhátrányt okoz vala­mennyi bírónak, aki ezen eltelt időszakban megkapta, illetve elveszítette a lehetőségét a jubileumi jutalma­zásra. Ezáltal a jogszabály azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos (észszerű) indoka lenne.

    [9] 1.3. A támadott rendelkezések vonatkozásában az Abtv. 57. § (1b) bekezdése alapján az igazságügyi miniszter is kifejtette szakmai álláspontját, szerinte a támadott rendelkezések megfelelnek az alkotmányos követelményeknek.

    [10] 2. Az Alkotmánybíróságnak mindenekelőtt arról kellett döntenie, hogy az alkotmányjogi panasz befogadható-e. Ennek során vizsgálnia kellett a befogadhatóság mind formai, mind tartalmi feltételeinek érvényesülését. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a következő megállapításokra jutott.

    [11] 2.1. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt a sérelmezett rendelkezések hatálybalépését követő száznyolcvan napon belül nyújtották be [Abtv. 30. § (1) bekezdés]. Az indítvány tartalmazza azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek megállapítják az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza [Abtv. 52. § (1b) bekezdés a) pont]. Az indítvány tartalmazza az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont]. Az indítvány tartalmazza az Alkotmánybíróság által az indítványozó szerint vizsgálandó jogszabályi rendelkezéseket [Abtv. 52. § (1b) bekezdés c) pont]. Az indítvány tartalmazza az Alaptörvény megsértett rendelkezését [Abtv. 52. § (1b) bekezdés d) pont], továbbá tartalmaz alkotmányjogilag értékelhető indokolást arra nézve, hogy a sérel­mezett jogszabályi rendelkezések miért ellentétesek az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]. Az indítvány tartalmaz kifejezett kérelmet a jogszabályi rendelkezések megsemmisítésére [Abtv. 52. § (1b) bekezdés f) pont].
    [12] Az indítvány megfelel annak a tartalmi feltételnek, mely szerint – az indítványozó állítása alapján – az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be [Abtv. 26. § (2) bekezdés a) pont]. Az indítványozó jogosultnak tekinthető [Abtv. 51. § (1) bekezdés]. Az indítvány továbbá megfelel annak a tartalmi feltételnek, mely szerint az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva [Abtv. 26. § (2) bekezdés b) pont].
    [13] Az indítványozó érintettségével kapcsolatban [Abtv. 26. § (1) bekezdés] az Alkotmánybíróság a következőkre mutat rá. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az Abtv. 26. § (2) bekezdésén alapuló alkotmányjogi panasz kivételes jellegű. Ennek értelmében „a panasz befogadhatóságának feltétele az érintettség, nevezetesen az, hogy a panaszos által alaptörvény-ellenesnek ítélt jogszabály a panaszos személyét, konkrét jogviszonyát közvetlenül és ténylegesen, aktuálisan érintő rendelkezést állapít meg, s ennek következtében a panaszos alapjogai sérülnek” {33/2012. (VII. 17.) AB határozat, Indokolás [61]}. „[A] panaszos alapjogában való személyes, közvetlen és aktuális sérelme különbözteti meg a kivételes panaszt az actio popularis-tól. A személyes érintettség az érintett saját alapjogában való sérelmét jelenti. […] Ha a norma címzettje harmadik személy […], a személyes érintettség követelménye akkor teljesül, ha az indítványozó alapjogi pozíciója és a norma között szoros kapcsolat áll fenn. […] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése által kifejezetten nevesített közvetlenség követelménye szempontjából az a meghatározó, hogy a kifogásolt jogszabály maga érinti-e az indítványozó alapjogát. Ha a jogszabály érvényesüléséhez konstitutív hatályú végrehajtási aktus szükséges, az indítványozónak először a jogsértést közvetlenül megvalósító államhatalmi aktust kell megtámadnia, amelyet követően lehetővé válik a norma közvetett vizsgálata is. […] Az aktuális érintettség követelménye azt jelenti, hogy az érintettségnek az alkotmányjogi ­panasz benyújtásakor fenn kellett állnia” {3110/2013. (VI. 4.) AB határozat, Indokolás [27]–[31]}.
    [14] Az Alkotmánybíróság az érintettség vizsgálatánál figyelemmel volt arra, hogy az indítványozó egy olyan nyugalmazott bíró, aki az állított sérelmet megalapozó Üjt. módosítás hatálybalépésekor még bírói szolgálati viszonyban állt, 45 éves szolgálati jogviszonnyal a szolgálati viszonya megszűnését megelőzően ténylegesen rendelkezett, alkotmányjogi panaszában pedig éppen arra hivatkozott, hogy a Bjt. támadott módosítása kapcsán a törvény erejénél fogva esett el a jubileumi jutalom lehetőségétől. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság jelen esetben arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó érintettsége megállapítható.

    [15] 2.2. Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételye, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés felvetése esetén fogadható be. E befogadhatósági feltételek vagylagos jellegűek, így azok fennállását az Alkotmánybíróság külön-külön vizsgálja {3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]}. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján előterjesztett alkotmányjogi panasz esetén azonban az Abtv. 29. §-a kapcsán természetszerűleg csak az alapvető alkotmányjogi jelentőség megléte vagy éppen hiánya merülhet fel.
    [16] Az indítványozó a XIII. cikk (1) bekezdésének és a XV. cikk (1) bekezdésének állított sérelmével kapcsolatosan kifejtette, hogy a már nyugállományba vonult és a törvény hatálybalépésekor még aktív szolgálati viszonyban lévő bírák között miben látja a diszkrimináció megvalósulását, ahogy azt is, hogy miben látja a közjogi váromány megállapíthatóságát. Ugyanakkor állításai alátámasztására egy másik diszkriminatív helyzetre hivatkozott, nevezetesen arra, hogy az ügyészek hasonló jutalomra már 2020 júliusa óta jogosultak. Mind a tulajdonhoz való jog, mind pedig a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelme vonatkozásában tényként állította, hogy az ügyészek és a bírák közötti különbségtétel diszkriminatív volt. Ebből a vélt diszkriminációból vezette le, hogy valójában már 2020 júliusa óta fennáll a közjogi várománya, és ebből következtetett arra is, hogy a nyugállományba vonult és még aktív bírók között megkülönböztetés állapítható meg (tekintettel arra, hogy ennek viszonyítási alapja is az Üjt. módosításának hatálybalépése). Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint viszont az indítványozó nem támasztotta alá azt, hogy az Üjt. és a Bjt. jutalmazási rendszere miért függene szükségképpen egymástól. Utalt ugyan a törvény előterjesztői indokolására, amely szerint a bírák és az ügyészek javadalmazása tradicionálisan azonos, de az Alkotmánybíróság szerint ez önmagában véve legfeljebb jogpolitikai indok. A hátrányos megkülönböztetés igazolásához nem elegendő annak állítása, hogy a bírák és az ügyészek javadalmazása hagyományosan azonos, hanem azt lett volna szükséges megindokolnia, hogy a javadalmazásnak miért kell alkotmányjogi értelemben véve azonosnak lennie, ezáltal pedig miért alkotnak szükségszerűen homogén csoportot az ügyészek és a bírák, különös tekintettel arra, hogy mind az ügyészek, mind pedig a bírák jogállását külön törvény (az Üjt., illetőleg a Bjt.) szabályozza. Ennek hiányában az Alkotmánybíróság nem tudta megalapozottnak tekinteni azokat az érveket, amelyek arra vonatkoznak, hogy az Üjt. és a Bjt. módosítása között eltelt időszak szükségképpen hátrányos és közjogi várományt megalapozó az ebben az időszakban nyugállományba vonult bírák számára.
    [17] Ezen körülmény nélkül viszont az Alkotmánybíróság nem látta megállapíthatónak azt az érdemi összefüggést a két jogviszony között, ami az alapvető alkotmányjogi kérdés felvetését megalapozná. Lényegében így csak annyit állított az indítványozó, hogy van olyan szolgálati viszony, amelyben volt 45 éves jubileumi jutalom, míg az őt érintő jogviszonyban ilyen jutalom nem létezett, ezen két szolgálati viszony jubileumi jutalomra vonatkozó szabályai pedig az egymástól elkülönült törvényi szabályozás ellenére egyes időszakokban tartalmilag azonosak voltak.
    [18] Az alkotmányjogi panasz ugyancsak hivatkozik arra, hogy az indítványozónak a jubileumi jutalomra közjogi várománya keletkezett. Az Alkotmánybíróság a 8/2011. (II. 18.) AB határozatában kiemelte, hogy „[a] jubileumi jutalomra való jogosultság akkor nyílik meg, amikor a törvényben meghatározott szolgálati idő letelik, addig alkotmányos védelem alatt álló szerzett jog nem keletkezik. A jubileumi jutalomra való jogosultság a közszolgálati jogviszonyokat szabályozó törvényeken és nem az Alkotmányon alapuló alanyi jog.” (ABH 2011, 49, 88) Ezzel egyezően foglalt állást a jelen alkotmányjogi panasz tárgya szempontjából hasonló természetűnek tekinthető végkielégítés alkotmányosságával összefüggésben az Alkotmánybíróság a 3192/2022. (IV. 29.) AB határozatában (különösen Indokolás [45]). Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben sem vet fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.
    [19] Az Alkotmánybíróság a fentieken túlmenően azt is megjegyzi, hogy az indítványozó ténylegesen azt sérel­mezte, hogy az Üjt. módosításakor a jogalkotó nem módosította Bjt.-t is. Ez a vélt sérelem – indokolása szerint – gyakorlatilag 2020 júliusában állott be, ami jelen alkotmányjogi panasz keretei között már nem lenne vizsgálható. Ugyanakkor az indítványozó formálisan kétségtelenül a Bjt. módosítását támadta (így az elkésett sem lehetett), de még ilyen körülmények között is ténylegesen jogalkotói mulasztásra hivatkozott, hiszen formálisan megsemmisítést indítványozva az indítványozó valójában azt kifogásolta, hogy az időközben nyug­állományba vonult bírák számára a jogalkotó a Bjt. módosításával nem biztosította visszamenőlegesen a 45 éves jubileumi jutalmat. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 46. § (1) bekezdése alapján lehetősége lenne hivatalból mulasztással elő­idézett alaptörvény-ellenesség megállapítására, ám az indítványban foglaltak alapján (a homogén csoportképzés alkotmányjogilag értékelhető indokolása hiányában) az Alkotmánybíróság nem látott indokot az eljárás hivatalbóli lefolytatására.
    [20] Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó panasza a sérel­mezett jogszabályi rendelkezésekkel kapcsolatban alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, ennek megfelelően az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági ­feltételnek.

    [21] 3. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt – az Abtv. 56. § (3) bekezdésére figyelemmel – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
        Dr. Salamon László s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Szabó Marcel s. k.,
        előadó alkotmánybíró
        .
        Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Szalay Péter s. k.,
        alkotmánybíró
        .

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        04/06/2022
        .
        Number of the Decision:
        .
        3053/2023. (II. 8.)
        Date of the decision:
        .
        01/24/2023
        .
        .