Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01290/2013
Első irat érkezett: 08/26/2013
.
Az ügy tárgya: a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.26.815/2013/23. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/09/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Kiss László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.26.815/2013/23. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az indítványozó szerint az eljáró bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat döntésekor nem vette figyelembe, bizonyítékként kizárta azokat a perben az ellenérdekű fél által kiállított határozatokat, amelyek kétséget kizáróan igazolták volna, hogy az alkotmányjogi panasszal támadott határozatban megállapított erdősítési kötelezettségét az indítványozó már teljesítette, és ezért az erdőgazdálkodási bírság kiszabása sem lehet jogszerű.
Az indítványozó szerint a közigazgatási perben egy adott jogot, illetve kötelezettséget megállapító határozat felülvizsgálata során ugyanannak a kötelezettségnek a teljesítését igazoló közhiteles iratok figyelmen kívül hagyása az Alaptörvény XXIV. cikkébe és XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésébe ütközik..
.
Támadott jogi aktus:
    a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.26.815/2013/23. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdés
XXIV. cikk (1)-(2) bekezdés
XII. cikk (1) bekezdés
XIII. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
    .
    Egyéb mellékletek (pdf):
      .
      A döntés száma: 3205/2013. (X. 31.) AB végzés
      .
      ABH oldalszáma: 2013/2391
      .
      Az ABH 2013 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §)
      .
      A döntés kelte: Budapest, 10/28/2013
      .
      .
      Testületi ülések napirendjén:
      .
      Testületi ülések napirendjén:
      2013.10.28 9:00:00 1. öttagú tanács
      .
      A döntés szövege:
      .
      A döntés szövege:
        Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
        v é g z é s t:

        Az Alkotmánybíróság a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.26.815/2013/23. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
        I n d o k o l á s

        [1] Az indítványozó jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.
        [2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.26.815/2013/23. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
        [3] Az indítványozó mint felperes erdő-felújítási kötelezettség, valamint erdőgazdálkodási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított pert a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal mint alperes ellen. A peres eljárás tárgya az volt, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, mint I. fokú közigazgatási hatóság a 14.3/659/2010. számú határozatában az indítványozó tulajdonában lévő Sajóvég 1A, B, C, D és E erdőtervi jelű erdőrészletekben erdő-felújítási kötelezettség miatt az indítványozót az erdő szakszerű felújítására kötelezte. Az indítványozó az I. fokú közigazgatási határozatot megfellebbezte, amely alapján indult jogorvoslati eljárásban a II. fokú közigazgatási hatóság a 04.4/1/2010. számú határozatával az I. fokú határozatot helybenhagyta. Az indítványozó a II. fokú határozatot keresettel nem támadta. A 2011. október 11-én az indítványozói erdőrészletben végzett hatósági ellenőrzés során megállapításra került, hogy az indítványozó erdő-felújítási kötelezettségének nem tett eleget. A kötelezettség elmulasztása miatt az I. fokú közigazgatási hatóság az indítványozót a 14.3/4890/2011. számú határozatával erdőgazdálkodási bírság megfizetésére, a 14.3/4909/ 2011. számú határozatával pedig az erdő szakszerű felújítására kötelezte. Az indítványozó fellebbezéssel élt a bírságoló, illetve kötelezettséget megállapító határozatokkal szemben, melyet a II. fokú közigazgatási hatóság elutasított. Ezt követően az indítványozó a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál nyújtott be a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti keresetet, amelyben az alperesi II. fokú közigazgatási határozatok I. fokú határozatokra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a közigazgatási hatóság új eljárásra kötelezését kérte. A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.26.815/2013/23. számú ítéletével az indítványozó keresetét elutasította.
        [4] Az indítványozó álláspontja szerint a kifogásolt bírói ítélet sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését, a XXIV. cikk (1) és (2) bekezdését, és közvetve a XII. cikk (1) bekezdését és a XIII. cikkét. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a bíróság bizonyos határozatokat a bizonyítás eljárásból kizárt. Az indítványozó ezt önkényesnek tartotta, és véleménye szerint a bírósági ítélet a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, közvetve a vállalkozás szabadságához és a tulajdonhoz való jogát sérti.
        [5] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz befogadható-e, vagyis megfelel-e az Abtv.-ben foglalt, a panaszok befogadhatóságára vonatkozó kritériumoknak.
        [6] Az alkotmányjogi panasz az Abtv.-ben meghatározott befogadhatósági formai feltételeknek megfelelt. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani. A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletét 2013. július 4-én kézbesítették az indítványozó jogi képviselője számára, aki az alkotmányjogi panaszt 2013. augusztus 21-én nyújtotta be a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál, így az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdésének megfelelően határidőben beérkezettnek tekinthető. Az alkotmányjogi panasz megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést (az Abtv. 27. §-át), az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése, a XXIV. cikk (1) és (2) bekezdése, és közvetve a XII. cikk (1) bekezdése és a XIII. cikk], a támadott bírói döntést, tartalmazza a bírói döntés alaptörvény-ellenességére vonatkozó okfejtést, valamint a kifejezett kérelmet a bírósági ítélet megsemmisítésére.
        [7] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti tartalmi követelményeket.
        [8] Az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó az Abtv. 27. §-a és az 51. § (1) bekezdése szerinti jogosultnak tekinthető, nyilvánvalóan érintett, hiszen a jelen ügyre okot adó jogvitában félként szerepel. Az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget kimerítette.
        [9] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. Az indítványozó alkotmányjogi panasza a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletének nem alkotmányossági, hanem törvényességi szempontú és ténykérdésekben való felülvizsgálatára irányul. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3. § (4) bekezdése szerint a bíróság bizonyítási indítványhoz nincs kötve, de a Pp. 221. § (1) bekezdése szerint a bíróságnak az ítélet indokolásában utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. Ennek a követelménynek a bíróság eleget tett, és indokolásában kifejtette, hogy miért zárta ki a határozatokat a bizonyítási eljárásból. Ennek fényében a bíróság cselekménye nem önkényes, hanem törvényen alapul, és nem sérti az indítványozó tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, így alkotmányossági kérdést sem vet fel, ezért nem az Alkotmánybíróság hatásköre elbírálni.
        [10] Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van jogköre. Nem lehet alkotmányossági vizsgálat tárgya, hogy a bíróság a döntése meghozatalakor milyen tényeket, bizonyítékokat vett figyelembe, és hogyan értékelte azokat. A bíróság indokolásának okszerűsége, valamint – indítványozó által vélt – törvénysértő volta nem vonható tehát alkotmánybírósági eljárás körébe, annak megválaszolása a felülvizsgálati eljárás feladata.
        [11] A tényállás felderítése, annak vizsgálata tehát nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, és emellett az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vet fel, ezért az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mivel az Abtv. 29. §-a szerinti tartalmi követelményeknek nem felel meg. Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján csak a bírói döntést érdemben befolyásoló, pontosan körülírt alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére van jogköre. Az indítványozó sem a bíróság eljárásával, sem a bírói ítélet érdemével kapcsolatosan nem állított olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét.
        [12] Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatósági vizsgálatának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági feltételnek, és alkotmányjogi panaszt az Abtv. 29. §-ában fennálló befogadhatósági akadály miatt az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdése és az Alkotmánybíróság Ügyrendje 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
            Dr. Kovács Péter s. k.,
            tanácsvezető alkotmánybíró
            .
            Dr. Balsai István s. k.,
            alkotmánybíró

            Dr. Juhász Imre s. k.,
            alkotmánybíró
            Dr. Bragyova András s. k.,
            alkotmánybíró

            Dr. Kiss László s. k.,
            előadó alkotmánybíró

            .
            English:
            .
            Petition filed:
            .
            08/26/2013
            .
            Number of the Decision:
            .
            3205/2013. (X. 31.)
            Date of the decision:
            .
            10/28/2013
            .
            .