Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01902/2017
Első irat érkezett: 10/04/2017
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.514/2016/4/II. számú ítélete és a Kúria Pfv.IV.21.070/2017/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (személyhez fűződő jog megsértése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/15/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Schanda Balázs Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.514/2016/4/II. számú ítélete és a Kúria Pfv.IV.21.070/2017/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozóval kapcsolatban egy internetes hírújság olyan cikkeket közölt, melyekben nyilvánosságra hozta az indítványozó nevét, korábbi munkahelyeinek megnevezését, élettársi kapcsolatának tényét, élettársának nevét, élettársának családi kapcsolatait. Az indítványozó pert indított a lapkiadó ellen, mert nézete szerint a fenti közlésekkel a magánélethez, illetve a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogai sérültek, valamint álláspontja szerint a családi kapcsolataival összefüggő tények és személyes adatai hozzájárulása nélküli közzététele a privátszférájába történő önkényes beavatkozás.
Az első fokon eljárt Főváros Törvényszék megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesnek a magánélethez és személyes adatai védelméhez fűződő személyiségi jogait azzal, hogy közzétette a felperes volt munkahelyét, egyebekben a keresetet elutasította.
A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes személyes adatok védelméhez fűződő jogát azzal, hogy közzétette a felperes nevét, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A Kúria az indítványozó felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította, mert a felülvizsgálati kérelem nem felelt meg a Pp.272. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
Az indítványozó szerint a jogerős döntés sérti a magán-és családi élethez való jogát, valamint a jó hírnévhez való jogát..
.
Támadott jogi aktus:
    Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.514/2016/4/II. számú ítélete
    Kúria Pfv.IV.21.070/2017/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk (3) bekezdés
VI. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1902_0_2017_inditvany_anonim.pdfIV_1902_0_2017_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3173/2018. (V. 22.) AB végzés
    .
    Az ABH 2018 tárgymutatója: érdemi döntés; érdemi, vagy az eljárást befejező döntés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 05/07/2018
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2018.05.07 10:00:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3173_2018 AB végzés.pdf3173_2018 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.IV.21.070/2017/2. számú végzése, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.514/2016/4-II. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] Az indítványozó jogi képviselővel (Bass és Tasnádi Ügyvédi Iroda, dr. Bass László ügyvéd, 1055 Budapest, Falk Miksa utca 18–20. 4. emelet 7.) eljárva, a Fővárosi Törvényszék útján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.

    [2] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-ára alapított alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, melyben kérte a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.514/2016/4-II. sorszámú jogerős ítélete, valamint a Kúria Pfv.IV.21.070/2017/2. sorszámú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
    [3] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló peres eljárásban megállapított tényállás szerint egy internetes hírújság (a továbbiakban: alperes) olyan cikkeket közölt, amelyekben az indítványozó hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozta az indítványozó nevét, korábbi munkahelyeinek megnevezését, élettársi kapcsolatának tényét és élettársának nevét, valamint élettársa családi kapcsolatait, ezen keresztül az indítványozó tágabb értelemben vett családjával kapcsolatos adatokat. Az indítványozó személyiségi jogsértés miatt pert indított a hírportál ellen, mert nézete szerint a fenti közlésekkel megsértette a magánélethez és a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát. Érvelése szerint a családi kapcsolataival összefüggő tények és a személyes adatai hozzájárulása nélküli közzététele a privátszférájába való önkényes beavatkozás.
    [4] Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék 70.P.24.325/2015/4. számú ítéletében megállapította, az internetes hírportál megsértette az indítványozó (az adott peres ügy felperese) magánélethez és személyes adatai védelméhez való jogát azzal, hogy egyik cikkében közzétette az indítványozó volt munkahelyét, egyebekben a keresetet elutasította. Az indítványozó fellebbezése folytán a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.514/2016/4-II. számú ítéletében – az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintve – megállapította, hogy az alperes azzal, hogy az adott cikkben közzétette az indítványozó mint felperes nevét, megsértette a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
    [5] Az indítványozó mint felperes a Kúriánál felülvizsgálati kérelemmel élt, melyet a Kúria Pfv.IV.21.070/2017/2. számú végzésével a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Régi Pp.) 273. § (1) bekezdése alapján hivatalból elutasított. Annak indokolása szerint a felperes a felülvizsgálati kérelemben ugyanis nem jelölte meg, hogy a jogerős ítélet miért jogszabálysértő, továbbá az a megsértett jogszabályhelyet sem tartalmazta, ezért nem felelt meg a Régi Pp. 272. § (2) bekezdésében foglalt követelményeknek.
    [6] Az indítványozó ezt követően nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz. Ebben formálisan a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.514/2016/4-II. sorszámú jogerős ítélete, valamint a Kúria Pfv.IV.21.070/2017/2. sorszámú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Indokolásában azonban előadta, hogy miután a Kúria az indítványozó felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálata nélkül utasította el, tehát az érdemi döntést nem tartalmaz, ezért a Kúria végzésére nézve az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerinti indokolást nem tud előterjeszteni. Arra nézve a jogerős döntésre vonatkozó érvelést tartja fenn.
    [7] Míg a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletének alaptörvény-ellenességét az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésének, illetve az I. cikk (3) bekezdése sérelme folytán állította, a jogerős döntés alaptörvény-ellenességét abban látja, hogy az nem foglalt állást a szükségesség-arányosság kérdésében, nevezetesen: szükséges volt-e és milyen indokok alapján az adott ügyben a közvélemény tájékoztatása során felfedni és nyilvánosságra hozni az indítványozó legbelsőbb magánéleti vonatkozásait. Továbbá a jogerős ítélet azt sem vizsgálta, hogy a magánélet ilyen mértékű feltárásával okozott sérelem arányos volt-e a magánéleti adatok közreadásával okozott nyilvánvaló hátrányhoz képest. Azzal, hogy az eljáró bíróságok ítéleteinek indokolásai az alapjogi tesztet nem végezték el, illetve mérlegelésük eredményét nem jelenítették meg az indokolásban, megsértették az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a jogerős ítélet nem vizsgálta továbbá az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatában kimunkált azon szempontokat, amelyeket a tagállami bíróságoknak figyelembe kell venniük azokban az esetekben, amikor közérdeklődésre számot tartó ügyekben az érintett magánéleti vonatkozásainak védelme és a véleménynyilvánítás szabadsága ütközik egymással. Az indítványozó álláspontja szerint az alapjogi teszt vizsgálatának hiánya folytán a jogerős ítélet sérti továbbá az indítványozó magánélet védelméhez fűződő, Alaptörvényben védett jogát is. Utalt továbbá arra, hogy a bíróságok nem vették figyelembe, hogy az indítványozó nem részese az ítélet által hivatkozott közügynek.

    [8] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján jelen ügyben tanácsban jár el. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt, ennek során a tanács megvizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. Az Abtv. 56. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

    [9] 3. Az Alkotmánybíróság fenti vizsgálata eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz – az alábbi okokra tekintettel – nem fogadható be.

    [10] 3.1. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszát egyrészt a Kúria Pfv.IV.21.070/2017/2. sorszámú végzése ellen nyújtotta be. Az indítványozó a kúriai végzést 2017. augusztus 17-én vette át, alkotmányjogi panaszát 2017. szeptember 21-én, tehát az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint rendelkezésére álló törvényes határidőn belül terjesztette elő. Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó törvényi rendelkezést, a sérelmezett bírói döntést, és kifejezetten kérte annak megsemmisítését. Az indítványozó az alkotmányjogi panasz benyújtására vonatkozó jogosultságát igazolta. Ugyanakkor maga az indítvány is azt tartalmazza, hogy miután a kúriai döntés nem érdemi, az Abtv. 52. § (1) bekezdése alapján megkívánt határozott kérelmet nem tudta az indítványozó azzal összefüggésben előterjeszteni.
    [11] Az Abtv. 27. §-ának a) és b) pontjai értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet akkor fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
    [12] Az Alkotmánybíróság többek között a 3269/2016. (XII. 20.) AB végzésében kifejtette, hogy „a Kúria mint felülvizsgálati bíróság […] az indítványozó felülvizsgálati kérelmét – törvénybe foglalt kizáró ok fennállása alapján – hivatalból elutasító végzése nem minősül sem az ügy érdemében hozott döntésnek, sem pedig a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló bírósági eljárást érdemben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság […] végzése zárta le. […] Az indítványozó a jogerős végzés ellen törvényes határidőn belül alkotmányjogi panaszt nem terjesztett elő. Az, hogy az indítványozó az Alaptörvényben biztosított jog sérelme kapcsán – egyebek mellett – az eljárás egészét illető törvényességi kifogásokat is tett, a Kúria érdemi elbírálást nem tartalmazó végzésének alkotmányossági vizsgálatát nem alapozza meg” (Indokolás [17]).
    [13] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria felülvizsgálati kérelmet – a Régi Pp. 273. § (1) bekezdése alapján – hivatalból elutasító végzése nem minősül az ügy érdemében hozott döntésnek, ezért az az Abtv. 27. §-ára alapított alkotmányjogi panasszal nem támadható meg.

    [14] 3.2. Jelen ügyben a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.514/2016/4-II. sorszámú jogerős ítélete minősül a bírósági eljárást érdemben lezáró, eljárást befejező döntésnek, amely ellen szintén alkotmányjogi panasszal élt az indítványozó.
    [15] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 27. §-ára alapított az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az indítványozó a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.514/2016/4-II. sorszámú jogerős ítéletét – a tértivevény szerint – 2017. február 6-án vette át, míg az alkotmányjogi panaszát 2017. szeptember 21-én, tehát a rendelkezésére álló törvényi határidőt meghaladóan, elkésetten terjesztette elő.

    [16] 3.3. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdései alapján eljárva, – a fentiekre figyelemmel – az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) és h) pontjai alapján visszautasította.

      Dr. Schanda Balázs s. k.,
      tanácsvezető,
      előadó alkotmánybíró
      .
      Dr. Pokol Béla s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szívós Mária s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Stumpf István s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Varga Zs. András s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      10/04/2017
      Subject of the case:
      .
      constitutional complaint against the judgement No. 2.Pf.20.514/2016/4/II of the Budapest-Capital Regional Court of Appeal and the ruling No. Pfv.IV.21.070/2017/2 of the Curia (violation of personality rights)
      Number of the Decision:
      .
      3173/2018. (V. 22.)
      Date of the decision:
      .
      05/07/2018
      .
      .