A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 34/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdése vonatkozásában visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó egyéni vállalkozó 2014. március 6-án alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyet az Alkotmánybíróság főtitkárának felhívására 2014. március 24-én kiegészített.
[2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé, melyben a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban Gkt.) 34/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
[3] Az indítványozó beadványában előadta, hogy véleménye szerint a kamarai hozzájárulás 5000 forintos összege sérti az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdésében foglalt arányos közteherviselés elvét, mert a gazdasági élet minden szereplőjét egységes mértékben terheli, és nem arányosít a gazdálkodó szervezetek teherbíró képessége, mérete, bevétele és éves teljesítménye alapján.
[4] 2. Az ügyben az Abtv. 50. § (1) bekezdése, 56. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság tanácsban járt el. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. §§ szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. §§ szerinti feltételeket. A jelen ügyben az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz az alábbi indokok miatt nem fogadható be.
[5] 3. Az Alkotmánybíróság a 3149/2013. (VII. 24.) AB határozatban (a továbbiakban Abh.) alkotmányjogi panasz alapján már vizsgálta a Gkt. 34/A. §-át. A testület az indítványt elutasította. Az Abh.-ban az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében meghatározott tulajdonhoz való jog sérelmét vizsgálva az Alkotmánybíróság a kifogásolt szabályozásban megjelenő kamarai hozzájárulást közteherként értékelte. Azt is megállapította, hogy a gazdálkodó szervezetek éves eredménymutatóitól, bevételétől függetlenül is, önmagában a társasági vagyonhoz, és gazdálkodási tevékenység végzése folytán fennálló teherviselő képességhez mérten az évi egyszeri 5000 forint fizetési kötelezettség nem minősül aránytalannak, eltúlzott mértékűnek, és a befizetési kötelezettség a közteherviselés okán megfelel az Alaptörvény XXX. cikkében foglaltaknak. Az Alaptörvény XXX. cikkében foglaltaknak való megfelelés esetén pedig a tulajdonhoz való jog sérelme nem igazolható (Indokolás [57]–[68]).
[6] Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban tehát az Alaptörvény XXX. cikkével összefüggésben vizsgálta a kifogásolt jogszabályt, és az annak való megfelelés alapján zárta ki a tulajdonjog sérelmét.
[7] Az Abtv. 31. § (1) bekezdése értelmében: „Ha alkotmányjogi panasz vagy bírói kezdeményezés alapján az alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozással – ha a körülmények alapvetően nem változtak meg – nincs helye az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panasznak, valamint bírói kezdeményezés alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló vizsgálatának.”
[8] Mivel az Alkotmánybíróság a Gkt. 34/A. § (2) bekezdésében szabályozott kamarai hozzájárulást az indítványozó által megjelölt alaptörvényi rendelkezés alapján már érdemben vizsgálta az Abh.-ban, a döntés meghozatala óta pedig a körülmények alapvetően nem változtak meg, a jelen alkotmányjogi panasz az Abtv. 31. §-ában foglalt ok miatt érdemben nem bírálható el.
[9] 4. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy jelen indítvány azért sem fogadható be, mert nem felel meg az Abtv. 30. §-ában foglalt feltételnek, miszerint az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt csak az alaptörvény-ellenesnek tartott jogszabály hatályba lépésétől számított 180 napon belül lehet benyújtani. A Gkt. 34/A. § (2) bekezdése 2012. január 1-jén lépett hatályba, ehhez képest a 2014. március 6-án benyújtott alkotmányjogi panasz nyilvánvalóan elkésett.
[10] 5. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés b) és d) pontjai alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, visszautasította.
Dr. Stumpf István s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró |
. |