A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VII.37.512/2020/2. számú végzése és a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VII.37.761/2020/3. számú végzése alaptörvény-ellenessége megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A gazdasági társaság indítványozó jogi képviselője (dr. Szabóné dr. Tuboly Andrea ügyvéd) útján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszában a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VII.37.512/2020/2. számú és
Kfv.VII.37.761/2020/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, mivel azok véleménye szerint ellentétesek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, I. cikk (3) bekezdésével, XV. cikk (1) bekezdésével, XXVIII. cikk (1) bekezdésével, XXVIII. cikk (7) bekezdésével, 25. cikk (3) bekezdésével és 28. cikkével.
[3] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege az ügyben előterjesztett beadvány és a bíróságok által hozott határozatok alapján a következőképpen foglalható össze.
[4] Az indítványozó gazdasági társaságot a munkavédelmi hatóság határozatában munkavédelmi bírsággal sújtotta, és 11 munkavédelmi hiányosság megszüntetésére kötelezte.
[5] Az indítványozó a határozattal szemben keresetet terjesztett elő, amelyet az első fokon eljáró Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 103.K27.921/2019/12. számú ítéletével elutasított. A felperes képviselője a jogerős határozatot – a letöltési igazolás tanúsága szerint – 2020. április 6. napján vette át.
[6] Az ítélet ellen az indítványozó 2020. április 28-án felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegésre és arra történő hivatkozással, hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított eljárási jogai sérültek az elsőfokú eljárás során.
[7] A Kúria Kfv.VII.37.512/2020/2. számú 2020. június 15-én kelt végzésével a felülvizsgálati kérelmet visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. § (1) bekezdés l) pontja alapján, azaz amiatt, mert a felülvizsgálati kérelmet a jogi képviselő az ügyfélkapuján – és nem a cégkapun – keresztül nyújtotta be.
[8] A Kúria rámutatott, hogy a Kp. 115. § (2) bekezdése és a Kp. 99. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó
Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja értelmében a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő a keresetlevelet nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjeszti elő.
[9] Az elektronikus kapcsolattartás szabályairól a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) XLVI. fejezete, az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.), valamint az elektronikus ügyintézés szabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szabályai tartalmaznak rendelkezést.
[10] A Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint, ha az elektronikus úton kapcsolattartó beadványát elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő, – ha e törvény másként nem rendelkezik –, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan.
[11] A Kormányrendelet 91. § (1) bekezdése kimondja, hogy az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, valamint az egyéni szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során a Kormány által biztosított tárhely szolgáltatások közül a cégkaput használja.
[12] A Kúria megállapította, hogy a fentiekből következően a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére a felperes jogi képviselőjének a cégkapuját kellett használnia. Mivel az egyéni ügyvéd ügyfélkapujáról előterjesztett felülvizsgálati kérelem elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon történő előterjesztésnek minősül, a felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye.
[13] A Kúria a fentiek miatt a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. § (2) bekezdése és a Kp. 99. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja, a Kp. 117. § (2) bekezdése, valamint a Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontja alapján visszautasította. A Kúria Kfv.VII.37.512/2020/2. számú végzését 2020. augusztus 26-án kézbesítették az indítványozó jogi képviselőjének.
[14] A visszautasítást követően 2020. augusztus 28. napján a felperes jogi képviselője a cégkapun keresztül ismételten felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a jogerős ítélettel szemben. Arra hivatkozott, hogy a Kúria a Kp. 115. § (2) bekezdése és a 99. § (3) bekezdése alkalmazásával a Kp. 48. § (1) bekezdése l) pontjára hivatkozva utasította vissza a felülvizsgálati kérelmét, azonban a 48. § mellett a 49. § alkalmazása szintén indokolt. Hivatkozott továbbá a Kp. 102. § (2) bekezdésére is, melyből következően a felülvizsgálati kérelem a Kp. 49. § (1) bekezdésében meghatározott 8 napos határidőben ismételten benyújtható.
[15] A Kúria a 2020. október 5-én kelt Kfv.VII.37.761/2020/3. számú – az indítványozó felülvizsgálati kérelmét (ismételten) visszautasító – végzése indokolásában rámutatott, hogy a Kp. 115. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. A Kp. 99. § (3) bekezdése a másodfokú eljárásra az elsőfokú eljárásra és a határozatokra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását rendeli akkor, ha a fellebbezésről szóló fejezet eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz. A Kp. 115. § (2) bekezdésének és a 99. § (3) bekezdésének együttes értelmezéséből az következik, hogy a felülvizsgálati eljárásban az elsőfokú eljárás szabályait a felülvizsgálati eljárás sajátosságainak megfelelően, és csak abban az esetben lehet és kell alkalmazni, ha a Kp. XVIII. fejezete (a fellebbezésről) és a XIX. fejezete (a rendkívüli perorvoslatokról) nem tartalmaz eltérő rendelkezést.
[16] A Kúria hangsúlyozta, hogy a Kp. 49. § (1) bekezdése egyes meghatározott esetekben a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartásáról rendelkezik. A keresetlevél benyújtásának joghatásai részben anyagi jogiak, részben eljárásjogiak. A keresetlevél benyújtásának legfontosabb anyagi jogi hatásai az elévülés és az elbirtoklás megszakadása, általános eljárásjogi hatálya, hogy megindul a bírósági eljárás, egyéb eljárásjogi hatásai közé tartozik, hogy rögzül az illetékesség és a pertárgyérték, a perindítás ténye bejegyezhető. A felülvizsgálati kérelemnek ilyen jogi hatályai nincsenek.
[17] A Kúria hivatkozott korábbi, Kfv.VII.37.571/2020/2. számú határozatára, melyben rámutatott, hogy a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fennmaradása olyan speciális eljárásjogi jogintézmény, mely csak a keresetlevél tekintetében érvényesül. A jogi hatály és annak fenntartása a felülvizsgálati kérelemnél, mint rendkívüli perorvoslatnál, nem szabályozott. Ezért a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartása a felülvizsgálati kérelemre vetítve a felülvizsgálati eljárásban kizárt, az nem érthető bele a Kp. 115. § (2) és a 99. § (3) bekezdésében meghatározott „megfelelő alkalmazás” körébe. A Kúria hangsúlyozta, hogy ez a jogértelmezés a jelen eljárásban is irányadó.
[18] A Kúria azt is megállapította, hogy a felperes által hivatkozott Kp. 102. § (2) bekezdése sem a jogi hatály fenntartására vonatkozik. A Kp. 102. § (1) és (2) bekezdéseinek együttes helyes értelmezése alapján megállapítható, hogy a Kp. 102. § (2) bekezdése az elsőfokú bíróság fellebbezést visszautasító végzésével szembeni fellebbezési jogot szabályozza. A jogszabályhelyből nem vonható le olyan jogi következtetés, hogy a keresetlevél jogi hatályait a fellebbezésre és a felülvizsgálati kérelemre is alkalmazni kell.
[19] A fentiek alapján a Kúria úgy ítélte meg, hogy a felperes jogi képviselője által ismételten 2020. augusztus 28. napján előterjesztett felülvizsgálati kérelem elkésett, mivel a felperes képviselője a jogerős határozatot – a letöltési igazolás tanúsága szerint – 2020. április 6. napján vette át, és a Kp. 117. § (1) bekezdésében meghatározott 30 napos határidő május 6. napján járt le. A Kúria a fentiek alapján a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 117. § (1) bekezdése alapján visszautasította.
[20] 2. Az indítványozó ezt követően terjesztette elő az Abtv. 27. §-a alapján az alkotmányjogi panaszát, amelyet a főtitkár felhívására határidőben kiegészített. Az indítványozó panaszában az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, I. cikk (3) bekezdése, XV. cikk (1) bekezdése, XXVIII. cikk (1) bekezdése, XXVIII. cikk (7) bekezdése, 25. cikk (3) bekezdése és 28. cikke sérelmére hivatkozott.
[21] Az indítványozó azt állította, hogy egyéni ügyvédként jogosult volt a felülvizsgálati kérelmet első alkalommal az ügyfélkapuján keresztül előterjeszteni, figyelemmel a Civilisztikai Kollégiumvezetők 2019. november 28–29-ei Országos Tanácskozásán (CKOT) elfogadott állásfoglalások közül a Kúria honlapján 18. szám alatt közzétett, a cégkapu és/vagy ügyfélkapu használatának a kérdésével foglalkozó állásfoglalásra. Ezt támasztják alá szerinte a nyomtatvány kitöltésekor rendelkezésre álló informatikai megoldások, illetve az, hogy az elsőfokú bírósághoz is az ügyfélkapun keresztül nyújtotta be a beadványait.
[22] Az indítványozó előadta, hogy kizárólag az ügyfélkapun történő belépéssel lehet elérni a cégkaput is, ami annyit jelent, hogy nincs egzaktul elhatárolva a cégkapu és az ügyfélkapu rendszere, és ily módon, annak használata sem különíthető el. Álláspontja szerint a Kp. szerinti felülvizsgálati eljárásban az OBH által biztosított technikai feltételek sem adottak. Szükséges lenne, hogy az OBH által kialakított és jelenleg egyetlen megoldásként jelentkező technikai rendszerben egzaktul, egymástól függetlenül elkülöníthető legyen az ügyfélkapu és cégkapu illetve ezek használata.
[23] Az indítványozó szerint az ésszerű határidőn belüli döntéshez való jogát sérti, hogy a Kúria a két visszautasító végzést 4 illetve közel 3 hónap alatt hozta meg. Információ hiányában így határidőben a felülvizsgálati kérelmét nem tudta a cégkapun keresztül előterjeszteni. Amennyiben az érdemi vizsgálat nélküli visszautasítás megfelelő – valóban „ésszerű” – határidőben kézbesítésre került volna, a rendelkezésre álló határidőben esetlegesen lehetőség lett volna a felülvizsgálati kérelem a Kúria értelmezésének megfelelő elektronikus úton (cégkapun) történő benyújtására.
[24] Megítélése szerint a hátrányos megkülönböztetés tilalma alapján sérelmezhető, hogy a bíróság értelmezése különbséget tesz az elsőfokú eljárás során eljáró (keresetet benyújtó) fél vagy képviselője és a fellebbezési valamint felülvizsgálati eljárásban eljáró képviselő hiánypótlási lehetőségei között. Ez utóbbiak számára ugyanis kizárta a hiánypótlás (jogorvoslat) lehetőségét a visszautasítással.
[25] Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria végzései érdemi vizsgálat nélkül elzárták őt az érdemi döntéstől és a jogorvoslati jogának gyakorlásától. Ennél fogva nem kerülhetett sor az elsőfokú bíróságnak a tisztességes eljárás követelményét sértő ítélete felülvizsgálatára, mely – az indítványozó szerint – olyan kötelezéseket tartalmaz, melyek végrehajtására neki sem jogosultsága sem jogszabály által biztosított lehetősége nincsen.
[26] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben.
[27] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. A tanács vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
[28] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására – az Abtv. 27. §-ára hivatkozással – a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. Az Abtv. 53. § (2) bekezdése értelmében pedig az alkotmányjogi panasz iránti indítványt – a 26. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével – az ügyben első fokon eljáró bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani.
[29] A Kúria Kfv.VII.37.512/2020/2. számú végzését 2020. augusztus 26-án, a Kúria Kfv.VII.37.761/2020/3. számú végzését pedig 2020. november 6-án kézbesítették az indítványozó jogi képviselőjének. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát 2020. november 16-án nyújtotta be az első fokon eljáró bíróságra. Az indítványozó tehát az alkotmányjogi panaszt a Kúria Kfv.VII.37.761/2020/3. számú végzésével szemben a törvényi határidőn belül terjesztette elő. A Kúria Kfv.VII.37.512/2020/2. számú végzése tekintetében az alkotmányjogi panasz elkésetten, a 82. napon terjesztették elő, de az indítványozó igazolási kérelmét az Alkotmánybíróság elfogadta.
[30] Az indítványozó a bírósági eljárásban félként részt vett. A jogi személy indítványozó alkotmányjogi panasz benyújtására jogosult [Abtv. 51. § (1) bekezdése]. Az Abtv. 27. § (2) bekezdése értelmében jogállásától függetlenül érintettnek minősül az a személy vagy szervezet, a) aki (amely) a bíróság eljárásában fél volt; b) akire (amelyre) a döntés rendelkezést tartalmaz; vagy c) akinek (amelynek) jogára, kötelezettségére, magatartása jogszerűségére a bíróság döntése kiterjed.
[31] Az indítvány az Abtv. 27. § (1) bekezdés b) pontjának is eleget tesz, mivel az indítványozó a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget kimerítette.
[32] 3.2. Az Abtv. 27. § (1) bekezdése értelmében alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó – Alaptörvényben biztosított – jogát sérti [a) pont első fordulat].
[33] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvény alkotmányjogi panaszban megjelölt I. cikk (3) bekezdése, 25. cikk (3) bekezdése és 28. cikke nem tekinthetőek az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogainak, ekként azok sérelmére alkotmányjogi panasz nem alapozható.
[34] Az I. cikk (3) bekezdése az Alkotmánybíróság gyakorlatában kikristályosodott általános alapjogvédelmi tesztet deklarálja. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény I. cikkére vonatkozó gyakorlata értelmében „az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései az állam kötelezettségeit határozzák meg az alapjogok védelme és biztosítása érdekében, így közvetlenül ezen rendelkezések vonatkozásában sincs helye alkotmányjogi panasznak” {3231/2014. (IX. 22.) AB végzés Indokolás [8]; 3024/2015. (II. 9.) AB határozat Indokolás [32]}.
[35] Az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdése szerint a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. E rendelkezés a Kúriának a bírósági szervezeten belül betöltött feladatáról (jogegység biztosítása), ennek érdekében pedig jogegységi határozat hozatalára való felhatalmazásról szól, az indítványozónak nem biztosít alanyi alkotmányos jogot {lásd például: 3091/2016. (V. 12.) AB határozat, Indokolás [43]–[44]; 3158/2017. (VI. 21.) AB végzés [19]}.
[36] Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az Alaptörvény 28. cikkében foglalt, a bíróságoknak címzett jogértelmezési segédszabály szintén nem tekinthető olyan Alaptörvényben biztosított jognak, amelynek sérelmére hivatkozva alkotmányjogi panaszt lehetne benyújtani {3084/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [6]; 3176/2013. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]; 3124/2017. (V. 30.) AB végzés, Indokolás [12]}.
[37] Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére mint Alaptörvényben biztosított jogra az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint csak két esetben alapítható alkotmányjogi panasz: a kellő felkészülési idő hiánya, illetőleg a visszaható hatály tilalma miatt {lásd például: 3061/2018. (II. 20.) AB végzés, Indokolás [10]}. A jogállamiság és az annak részét képező jogbiztonság további tartalmi elemeit az Alkotmánybíróság nem tekinti az alkotmányjogi panasz elbírálása szempontjából az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának {lásd például: 3047/2016. (III. 22.) AB határozat, Indokolás [39]}. Az indítványozó sérelme viszont nem tartozik a fentiek szerint megjelölt kivételes esetek körébe.
[38] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítvány az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése, 25. cikk (3) bekezdése, 28. cikke és B) cikk (1) bekezdése sérelmét állító elemeiben nem teljesíti az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelményt.
[39] 3.3. Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, ennek feltételeit az 52. § (1b) bekezdése részletezi. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó kérelme e feltételeknek csak részben, a XV. cikk (1) bekezdése továbbá a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései vonatkozásában felel meg.
[40] Az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panasz az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz és megjelöli az Alaptörvény megsértettnek vélt rendelkezéseit, a sérelmezett bírói döntést továbbá kifejezett kérelmet terjeszt elő annak megsemmisítésére.
[41] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a XV. cikk (1) bekezdése továbbá a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése vonatkozásában megjelölte az Alaptörvényben biztosított jog vélt sérelmének lényegét is.
[42] 4. Az Alkotmánybíróság tehát a XV. cikk (1) bekezdése valamint XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései tekintetében vizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényben előírt további feltételeinek való megfelelést. Vizsgálata során a következőket állapította meg.
[43] Az Abtv. 52. § (4) bekezdése alapján az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia.
[44] Az indítványozó XV. cikk (1) bekezdése megsértését az elsőfokú eljárásban és a jogorvoslati eljárásokban – értelmezése szerint – eltérő eljárási szabályok okán állította.
[45] Az Alkotmánybíróság továbbá megállapította, hogy az indítványozó valójában a tisztességes bírósági eljáráshoz és jogorvoslathoz való jog állított sérelmén keresztül is a bíróság által alkalmazott jogszabályok körét, a bírói törvényértelmezés helyességét, valamint a bíróságok által mindezekből levont következtetéseket vitatja, azaz az alkotmányjogi panasz indokolása a számára kedvezőtlen bírói döntések tartalmi, törvényességi szempontú kritikáját jelenti. Az indítvány azt célozza, hogy a bíróságok által eldöntött tény- és jogkérdéseket felülbírálati bíróságként vizsgálja felül az Alkotmánybíróság, és a támadott döntésektől eltérően értékelje.
[46] A bírósági határozatokkal kapcsolatos indítványozói felvetésekkel összefüggésben az Alkotmánybíróság a jelen ügyben is hangsúlyozza: „Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A (2) bekezdés d) pontja értelmében alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. Az alkotmányjogi panasz jellegének megfelelően a testület hatáskörébe a bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú vizsgálata tartozik. Ebből következően az alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének, azaz ez a jogvédelem nem jelenti a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna. A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki, ami nem adhat alapot számára minden olyan esetben történő beavatkozásra, amikor vélt vagy esetleg valós jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor.” {3198/2013. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [22]}
[47] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványozó panasza nem fogadható be, mert az egészében nem alkotmányossági, hanem törvényességi kérdésekre vonatkozik, a bíróságok jogértelmezését, jogalkalmazását vonja kritika alá, és a támadott határozatokban foglalt döntést magát (annak hátrányos voltát) tekinti alapjogi sérelemnek, a döntés Alkotmánybíróság általi megváltoztatása érdekében {vö. pl. 3119/2015. (VII. 2.) AB végzés, Indokolás [21]}.
[48] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz indítvány akkor fogadható be, ha az abban kifejtettek a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet támasztanak alá, vagy ha alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetnek fel. Ezen alternatív feltételek bármelyikének megléte indokot ad a befogadásra.
[49] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem felel meg ezeknek a követelményeknek, mert az indítványozó egyértelműen a Kúria jogértelmezését tartotta alaptörvény-ellenesnek.
[50] A fentiekre tekintettel az indítványozó által az alkotmányjogi panaszban felvetett aggályok a támadott bírói döntés érdemi alkotmányossági vizsgálatát nem teszik lehetővé, mert az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ában meghatározott törvényi feltételek egyikének sem felel meg.
[51] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panaszban nem állított olyan pontosan körülírt, releváns alkotmányjogi érvekkel alátámasztott alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vetne fel, ami a panasz befogadását és érdemi elbírálását indokolttá tenné.
[52] 5. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 52. § (1b) pontjában, 27. § (1) bekezdése a) pontjában valamint 29. §-ában foglaltak, illetve az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) és h) pontjai alapján visszautasította.
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Czine Ágnes
alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Juhász Miklós
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Horváth Attila
alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Sulyok Tamás
alkotmánybíró helyett
. |
. |