A döntés szövege:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének
utólagos vizsgálata iránti indítvány tárgyában meghozta a
következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Állami Népegészségügyi és
Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 6.
§ (1) bekezdésének n/ pontja alkotmányellenességének
megállapítása iránti indítványt és megsemmisítésére
vonatkozó kérelmet elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó önkormányzat jogai védelmében az 1991.
évi XI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 6. § (1)
bekezdésének n/ pontja alkotmányosságának vizsgálatát
kérte, amely lehetővé teszi, hogy az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a
továbbiakban: Szolgálat) tanácskozási joggal részt vehet
az önkormányzati testületi üléseken. Álláspontja szerint
a Tv. e rendelkezése sérti és korlátozza az Alkotmány
44/A. § (1) bekezdésének e/ pontjában megállapított
önkormányzati alapjogot, s e jog korlátozása pedig a
44/C. § alapján csak minősített többséggel elfogadott
törvénnyel lehetséges. Hivatkozott arra, hogy a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a
továbbiakban: Ötv.) a felhívott önkormányzati alapjog
korlátozásával csak a nemzeti és etnikai kisebbség
szószólója és a jegyző részére teszi lehetővé a testületi
ülésen a tanácskozási joggal való részvételt, ezért
szerinte ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos
hatáskörébe tartozik az ilyen részvétel biztosítása.
Felvetette továbbá, hogy a Szolgálat feladat- és
hatásköre nem indokolja az üléseken való általános - a
napirend tárgyától független - tanácskozási részvételi
jog megállapítását.
II.
Az indítvány az alábbiak miatt nem megalapozott.
A Tv. 6. § (1) bekezdésének n/ pontja szerint a Szolgálat
egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében
"tanácskozási joggal - részt vehet az önkormányzati
testületi üléseken; - részt vesz az egészségügyi
vonatkozású kérdéseket tárgyaló önkormányzati testületi
üléseken és az egészségügyi intézményeket felügyelő
testületek ülésein".
Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének e/ pontja az
önkormányzatok alapjogaként állapítja meg, hogy a helyi
képviselőtestület törvény keretei között önállóan
alakítja ki a szervezetét és működési rendjét.
Az Ötv. 1. § (6) bekezdésének a/ pontja az önkormányzati
jogok között a fenti alkotmányi rendelkezéssel
összhangban ugyancsak kimondja, hogy a helyi önkormányzat
a törvény keretei között önállóan alakíthatja szervezetét
és működési rendjét.
Az Alkotmány 44/C. §-a szerint: "A helyi
önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelenlevő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott
törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai."
Az indítványozó önkormányzat képviselő-testülete az
Alkotmány 43. § (2) bekezdése és az Ötv. 10. § i/ pontja
alapján kezdeményezte a Tv. idézett rendelkezésének
alkotmányossági vizsgálatát. Az Alkotmánybíróság az
önkormányzat jogainak védelmére vonatkozóan
előterjesztett indítvány alapján utólagos absztrakt
normakontroll keretében vizsgálta a támadott jogszabályi
rendelkezés alkotmányosságát. Az Alkotmánybíróságnak azt
kellett eldöntenie, hogy a Tv. sérelmezett rendelkezése
sérti-e az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének e/
pontjában megállapított önkormányzati alapjogot, valamint
annak elfogadása ellentétes-e az Alkotmány 44/C. §
második mondatában előírt eljárási renddel.
A Tv. vizsgált rendelkezése az önkormányzatok működési
rendjének körébe tartozó előírásokat állapít meg. Ez a
rendelkezés a Szolgálatnak az önkormányzati testületi
üléseken tanácskozási joggal való általános részvételi
jogosultságot biztosít, az egészségügyi vonatkozású
kérdéseket tárgyaló üléseken pedig a - hasonló joggal
felruházott - részvételi kötelezettségét írja elő.
Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének e/ pontja az
önkormányzatok szervezeti és működési önállóságának
alapjogát nem korlátlanul, hanem csak törvény keretei
között biztosítja. Ez pedig azt jelenti, hogy az
önkormányzatoknak ez az alkotmányos alapjoga törvényben,
mégpedig egyszerű szótöbbséggel elfogadott törvényben is
korlátozható. Ebből következően tehát önmagában nem
tekinthető alkotmányellenesnek az, ha törvény az
önkormányzatok szervezete és működési rendje körébe
tartozó kérdésben korlátozó előírást állapít meg. Az
ilyen tárgyú törvényi szabályozás azonban csak abban az
esetben nem alkotmányellenes, ha az nem jár a szóban
forgó önkormányzati alapjog lényegi tartalmának olyan
korlátozásával, amely e jog tartalmának kiüresedését és
érdemi gyakorlásának elvonását eredményezi. Az
Alkotmánybíróság szerint a Tv. sérelmezett rendelkezése
nem minősül az önkormányzat működési rendje önálló
megállapítására vonatkozó alapjog ilyen mértékű
alkotmányellenes korlátozásának.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Tv. vizsgált
rendelkezésével összefüggésben az Alkotmány 44/A. § (1)
bekezdésének e/ pontja és a 44/C. § második mondata
sérelmét nem állapította meg, ezért az indítványt a
rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.
Az indítványozó kifogásolta a Tv. támadott
rendelkezésének indokoltságát. Az Alkotmánybíróság már
több határozatában megállapította, hogy a jogszabályok
célszerűségének vizsgálata nem tartozik a hatáskörébe,
amely irányadó az Alkotmány 43. § (2) bekezdése alapján
az önkormányzatok jogai védelmével összefüggésben
gyakorolt utólagos absztrakt normakontroll keretében
lefolytatott eljárásokra is.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt a
rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.
Dr. Sólyom László
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal
előadó alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza Dr. Schmidt Péter
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Szabó András Dr. Tersztyánszky Ödön
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre Dr. Zlinszky János
alkotmánybíró alkotmánybíró
. |