A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.973/2019/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A magánszemély indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, melyben a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.973/2019/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozták.
[2] 1.1. Az indítvány alapjául szolgáló ügyben az indítványozókat a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala PE-06/ERDŐ/1990-14/2019. és PE-06/ERDŐ/1990-15/2019. számú határozataival felszólította, hogy a tulajdonukban álló erdőrészletet adják használatba. Az indítványozók a döntésekkel szemben fellebbezéssel éltek, melyek eredményeként a másodfokon eljáró Pest Megyei Kormányhivatal a határozatokat a PE/FE/1065/2/2019. számú határozatával megsemmisítette. A másodfokú hatóság indokolása szerint az erdőgazdálkodó törléséről szóló határozat még nem volt jogerős, ezáltal az erdőrészletnek van jogszerű erdőgazdálkodója, ami miatt a tulajdonosok felszólítása nem volt megalapozott.
[3] Az indítványozók a másodfokú határozattal szemben keresetet nyújtottak be, melyben a határozat megváltoztatása útján kérték kötelezni a hatóságot a felmerült banki és levelezési költségeik megtérítésére. Ezen felül kérték annak megállapítását, hogy a másodfokú hatóság túllépte az előírt ügyintézési határidő kétszeresét. Azt is sérelmezték, hogy a másodfokú hatóság nem biztosította számukra valamennyi irat megismerését. A keresetet a bíróság elutasította. Indokolása szerint azt a költséget, amelyet a törvény nem telepít máshová, annak kell viselnie, aki azt ténylegesen kifizette, kifizetésére kötelezettséget vállalt vagy akit erre a jogszabály kötelez. Az ügyintézési határidő túllépésével kapcsolatban a bíróság azt állapította meg, hogy a közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsértés tényének megállapítására irányuló kereseti kérelem előterjesztésére jelen ügyben nem volt lehetőség. Ennek oka, hogy a perben a másodfokú hatóság megsemmisítésről rendelkező határozatára tekintettel nem volt szükség a felperes indítványozók jogainak megóvására, ráadásul attól sem voltak elzárva az indítványozók, hogy a határozat megváltoztatását, megsemmisítését vagy a hatóság új eljárásra kötelezését kérjék. A bíróság azt is megállapította, hogy az indítványozók számára az eljárás során az iratbetekintési jog biztosítva volt.
[4] 1.2. Az indítványozók az ítélettel szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszukban előadták, hogy álláspontjuk szerint Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.973/2019/13. számú ítélete ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, a XXIV. cikk (1) bekezdésével, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésével.
[5] Az indítványozók a pertörténetet részletesen bemutatva világítottak rá arra, hogy álláspontjuk szerint az eljárás mely pontjain érte őket sérelem, így részletesen kifejtve az ügy ténybeli alapjaival kapcsolatos álláspontjukat.
[6] Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelmét abban látják, hogy a jogállamiság elvéből levezetett jogbiztonság sérelmét okozta az, hogy az eljárás során kért iratmásolatokat nem postázták számukra, az eljárás megindításáról pedig nem értesítették őket, ezek fényében nem érvényesült a közigazgatás joghoz kötöttsége.
[7] Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes hatósági eljáráshoz való jog sérelmét abban vélik felfedezni az indítványozók, hogy ügyüket a hatóságok részlehajlással és határidő túllépéssel intézték, indokolásuk pedig jogszabálysértő. Ebben a körben részletesen kifejtették azon ténybeli aggályaikat, amelyeket szerintük az iratok megküldésével tisztázni lehetne.
[8] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmével kapcsolatban [ehhez kapcsolva az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében rögzített jogorvoslathoz való jog sérelmét is] arra hivatkoztak, hogy nem igaz a bíróság azon megállapítása, miszerint állításaik igazolására nem terjesztettek elő bizonyítási indítványt. Állításuk szerint ezzel szemben több indítványt is előterjesztettek, melyekre nem kaptak választ. Ebben a körben is sérelmezték az iratok hiteles másolata megküldésének elmaradását.
[9] Az indítványozók alkotmányjogi panaszukat két további beadványukban kiegészítették, melyekben újabb ténybeli alapokat közöltek, ismételten sérelmezték az iratmásolatok kiadásának elmaradását és utaltak rá, hogy iratellenes döntés esetén az eljárás nem lehet tisztességes.
[10] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.
[11] 2.1. Az indítványozók alkotmányjogi panaszukat az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontjára (Abtv. 27. §) alapították. Az alkotmányjogi panaszt az indítványozók a sérelmezett bírói döntés kézhezvételét követő 60 napon belül nyújtották be [Abtv. 30. § (1) bekezdés]. Az indítvány tartalmazza azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozók jogosultságát megalapozza [Abtv. 52. § (1b) bekezdés a) pont]. Az indítvány az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére vonatkozó elemet leszámítva tartalmazza az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont], ugyanakkor az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványban megjelölt B) cikk (1) bekezdésére az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint csak a kellő felkészülési idő hiányára, illetve a visszaható hatályú jogalkotás tilalmára tekintettel alapítható alkotmányjogi panasz {pl. 3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [86]–[91]; 3041/2014. (III. 13.) AB végzés, Indokolás [22]}, ami jelen ügyben nem teljesült, így ez az indítványi elem nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontja előírásának.
[12] Az indítvány tartalmazza az Alkotmánybíróság által az indítványozók szerint vizsgálandó bírói döntést [Abtv. 52. § (1b) bekezdés c) pont]. Az indítvány tartalmazza az Alaptörvény megsértett rendelkezését [Abtv. 52. § (1b) bekezdés d) pont]. Az indítvány tartalmaz kifejezett kérelmet a bírói döntés megsemmisítésére [Abtv. 52. § (1b) bekezdés f) pont].
[13] 2.2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanakkor az indítvány egyik indítványi elemet tekintve sem tartalmaz indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozók nem adtak elő olyan indokolást, mely alkotmányjogilag értékelhető módon támasztotta volna alá a támadott bírói döntés vélt hibái és az Alaptörvényben biztosított jogaik vélt sérelme közötti összefüggést. Részletes és minden ténybeli alapra kiterjedő indítványukban előadott indokolásuk tulajdonképpen csak annak állítására szorítkozik, hogy szerintük a bíróság és a hatóságok több jogsértést is elkövettek, ezeket az állításokat szakjogi érveléssel igyekeztek alátámasztani. Azt azonban egyáltalán nem fejtették ki, hogy ezen vélt sérelmek egyúttal miért okozzák a hivatkozott Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét is. Az indítványozók valójában csak a bíróság törvényértelmezését vitatták. Mindezekre tekintettel indítványuk nem felel meg a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában megfogalmazott indokolási kötelezettség követelményének.
[14] 3. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt – az Abtv. 56. § (3) bekezdésére figyelemmel – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Dr. Szalay Péter s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Szalay Péter s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Dienes-Oehm Egon
alkotmánybíró helyett
Dr. Szalay Péter s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Salamon László
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Szalay Péter s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó
alkotmánybíró helyett
Dr. Szalay Péter s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Szabó Marcel
előadó alkotmánybíró helyett
. |
. |