Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00851/2019
Első irat érkezett: 05/17/2019
.
Az ügy tárgya: A Kúria Mfv.I.10.218/2018/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (munkakör egyoldalú módosítása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Handó Tünde Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó − az Abtv. 27. § alapján − a Kúria Mfv.I.10.218/2018/3. számú végzése, valamint a Nemzeti Adó,- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. tv. 18/B. § (1) bekezdés d.) és g.) pontok, valamint 18/B. § (5), (6) és (7) bekezdéseinek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozót a munkáltatója munkáltatói jogkörében eljárva, kinevezés módosítással adóellenőr I. munkaköri feladatai alól mentesítette és végrehajtó I. munkakörben foglalkoztatta tovább. Az indítványozó az egyoldalú munkakörmódosítást kifogásolva, bírósági eljárást kezdeményezett. A keresetlevelét a bíróság elsőfokon elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes kereseti kérelmének helytadva, perköltség-viselésre kötelezte az ellenérdekű felet.
A Kúria a másodfokú ítéletet megsemmisítette és az elsőfokú bíróság döntését hatályában fenntartotta. Az indítványozó álláspontja szerint a munkakörének indokolás nélküli módosítása által sérült az emberi méltósága, az Alaptörvény XVII. cikk (1) és (3) bekezdéseiben garantált munkafeltételekhez való joga, a XXIII. cikk (8) bekezdésében garantált közhivatalviseléséhez való joga. S mivel a Kúria kirívó okszerűtlenség és iratellenesség fennállásának hiányában is felülbírálta a jogerős döntést és az elsőfokú bíróság döntését - annak súlyos eljárásjogi hibái ellenére hatályában fenntartotta - sérült a tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő joga. .
.
Támadott jogi aktus:
    A Nemzeti Adó,- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. tv. 18/B. § (1) bekezdés d.) és g.) pontok, valamint 18/B. § (5), (6) és (7)
    A Kúria Mfv.I.10.218/2018/3. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
T) cikk (3) bekezdés
II. cikk
XII. cikk (1) bekezdés
XVII. cikk (1) bekezdés
XVII. cikk (3) bekezdés
XXIII. cikk (8) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_851_4_2019_indkieg.anonim.pdfIV_851_4_2019_indkieg.anonim.pdfIV_851_0_2019_indítvány.anonim.pdfIV_851_0_2019_indítvány.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3185/2020. (V. 27.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 05/12/2020
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2020.05.12 17:00:00 2. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege (pdf):
    3185_2020 AB végzés.pdf3185_2020 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Mfv.I.10.218/2018/3. számú ítélete, valamint a Nemzeti Adó,- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 18/B. § (1) bekezdés d) és g) pontja, 18/B. § (5), (6) és (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] Az indítványozó, csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselője (dr. Vancsura István ügyvéd) útján, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal élt a Kúria Mfv.I.10.218/2018/3. számú ítélete ellen alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt, valamint a Nemzeti Adó,- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 18/B. § (1) bekezdés d) és g) pontja, 18/B. § (5), (6) és (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.
      [2] Az alapul szolgáló ügyben a megyei adóigazgatóság igazgatója munkáltatói jogkörében eljárva az indítványozó munkakörét egyoldalúan módosította, mely szerint 2015. május 1-től adóellenőr I. munkaköri feladatai alól mentesítette és végrehajtó I. munkakörben foglalkoztatta tovább. Az egyoldalú munkakör módosítást (kinevezés módosítást) tartalmazó munkáltatói intézkedést az indítványozó a bírósághoz benyújtott keresetlevelében több pontban kifogásolta és jogszabálysértőnek vélte, egyúttal az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelmet is előterjesztett, valamint az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére is kérte a bíróságot.
      [3] A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mint elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította. A Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatva az indítványozó keresetének adott helyt, és perköltség megfizetésére kötelezte az ellenérdekű peres felet. Az ellenérdekű fél felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria Mfv.I.10.218/2018/3. ítéletével a Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság 6.Mf.21.162/2017/7. számú ítéletét megsemmisítette és az elsőfokú bíróság ítéletét tartotta hatályban. A Kúria ítéletében kitért arra, hogy az eljáró bíróságok feltárták a tényállást, az elsőfokú bíróság tájékoztatta a feleket a bizonyítási teherről. A másodfokú bíróság azonban tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a munkáltató intézkedése rendeltetésellenes volt. Ezt az állítást a felperes nem bizonyította, holott ennek bizonyítása őt terhelte. A Kúria a sérelmezett döntésében hangsúlyozta, hogy önmagában az indokolási kötelezettség megsértése nem állapítható meg azért, mert a levont jogkövetkeztetéssel a fél nem ért egyet. Az előzetes döntéshozatal iránti, illetve az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezése iránti kérelmeket az eljárások során a bíróságok mellőzték.

      [4] 2. Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panasszal élt, álláspontja szerint a Kúria kifogásolt ítélete sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, XII. cikk (1) bekezdését, valamint XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését. Kérte továbbá az Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a NAV tv. 18/B. § (1) bekezdés d) és g) pontjainak, valamint 18/B. § (5), (6) és (7) bekezdéseinek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe, T) cikk (3) bekezdésébe, II. cikkébe, XII. cikk (1) bekezdésébe, XVII. cikk (1) és (3) bekezdésébe, XXIII. cikk (8) bekezdésébe, illetve XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseibe ütközését, és semmisítse meg azokat.
      [5] Az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra hívta fel az indítványozót, egyben tájékoztatta, hogy alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény olyan megsértett rendelkezéseit jelölte meg – többek között az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését és a T) cikk (3) bekezdését – amelyek nem szabályoznak az indítványozó számára biztosított alapjogot, így indítványának ezen alaptörvényi rendelkezésekre alapított része nem felel meg az Abtv. 27. §-ában foglalt feltételnek. Tájékoztatta továbbá az indítványozót, hogy indítványa nem tartalmaz alkotmányjogilag értékelhető érvekkel alátámasztott indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírósági döntés, illetve jogszabályi rendelkezések miért ellentétesek az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseivel.
      [6] Az indítványozó a hiánypótlási felhívásnak határidőben eleget tett, ennek keretében eltekintett az Alaptörvény T) cikk ˙(3) bekezdésének sérelmétől, a B) cikk (1) bekezdésének sérelmét pedig csak a jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességének terén tartotta fenn.

      [7] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. §-a értelmében, tanácsban eljárva megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételeit.
      [8] Az Abtv. 27. §-a szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó a sérelmezett bírósági ítélettel zárult ügyben felperes volt, személyét hátrányosan érintő döntés született, jogorvoslati lehetőségét kimerítette.
      [9] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. A Kúria Mfv. I.10.218/2018/3. számú ítéletét 2019. március 14. napján kézbesítették a jogi képviselő ügyvéd részére, az alkotmányjogi panaszt 2019. május 13-án adták postára az elsőfokú bíróságnak címezve. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésére a törvényes határidőn belül került sor, az ügyben perújítási eljárás nincs folyamatban.
      [10] Az Abtv. 52. §-a értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában megjelölte az Abtv. 27. §-át, amely alapján az alkotmányjogi panasz eljárást kezdeményezte, valamint a megsemmisíteni kért bírósági döntést, és az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit. Beadványában előadta, hogy álláspontja szerint a bírósági ítélet miért ellentétes az Alaptörvény felhívott rendelkezéseivel, ezzel részben eleget tett a határozott kérelem törvényi feltételeinek.
      [11] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírósági döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadható be.
      [12] Az indítványozó beadványában többek között az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében rögzített jogbiztonság elvének sérelmét állította. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján alkotmányjogi panasz csak az Alaptörvényben biztosított alapjog sérelmére alapítható.
      [13] Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése tekintetében az abban megfogalmazott jogállamiság és jogbiztonság ­alkotmányos követelményére hivatkozásnak csak kivételesen, a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetében van helye {3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [171]}. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése nem jogot, hanem olyan jogelvet tartalmaz, amelynek egyedi érintett vonatkozásában fennálló sérelme önmagában nem valósulhat meg, így arra alkotmányjogi panasz nem alapítható {3315/2014. (XI. 21.) AB végzés, Indokolás [11]}. Alkotmányjogi panasz esetében az Alaptörvény B) cikkére mindezek alapján nem lehet alappal hivatkozni, mert az nem alapjogi rendelkezés {3195/2015. (X. 14.) AB határozat, Indokolás [29]; 3090/2016. (V. 12.) AB határozat, Indokolás [46]}.
      [14] Az indítványozónak jelen Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszbeadványában az alaptörvény-ellenesség tekintetében előadott érveit illetően az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok (alkotmányjogi panaszbeadvány, bírósági ítéletek) alapján arra a megállapításra jutott, hogy az indítványozó valójában nem tárt fel alkotmányossági problémát. Alkotmányjogi panaszával azt kívánta elérni, hogy a számára kedvező másodfokú bírósági ítélet maradjon érvényben, szemben a Kúria jogerős ítéletet megváltoztató, és az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartó döntésével.
      [15] Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági eljárást befejező döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van hatás­köre. A bírósági döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem tekinthető a további jogorvoslattal nem támadható bírósági döntések általános felülvizsgálati eszközének, mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvény és az abban biztosított jogok védelmére hivatott {3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]}. Ebből következően az Alkotmánybíróság a bírósági döntés irányának, a bizonyítékok körének, bírói mérlegelésének és értékelésének felül bírálatára nem rendelkezik hatáskörrel {3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; 3300/2018. (X. 1.) AB végzés, Indokolás [13]; 3369/2018. (XI. 28.) AB végzés, Indokolás [11]}.
      [16] Az indítványozó ezen túlmenően a NAV tv. 18/B. § (1) bekezdés d) és g) pontjainak, valamint 18/B. § (5), (6) és (7) bekezdéseinek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe, II. cikkébe, XII. cikk (1) bekezdésébe, XVII. cikk (1) és (3) bekezdésébe, XXIII. cikk (8) bekezdésébe, illetve XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésébe ütközését is állította. Azonban sem eredeti beadványában, sem a hiánypótlás keretében nem terjesztett elő az Abtv. 26. § szerinti alkotmányjogi panaszt, az alaptörvényi szakaszok megjelölésén túl alkotmányjogi érvelést sem adott elő, így az indítvány ezen része tekintetében nem teljesültek az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében rögzített, a határozott kérelemre vonatkozó törvényi feltételek sem.

      [17] 4. Tekintettel arra, hogy a jelen ügyben nem merült fel olyan, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, mely az alkotmányjogi panasz befogadását indokolta volna, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alapján rövidített indokolással ellátott végzésben visszautasította.
          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Handó Tünde

          előadó alkotmánybíró helyett

          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Schanda Balázs

          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Pokol Béla

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Szívós Mária

          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          05/17/2019
          .
          Number of the Decision:
          .
          3185/2020. (V. 27.)
          Date of the decision:
          .
          05/12/2020
          .
          .