English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02093/2020
Első irat érkezett: 12/18/2020
.
Az ügy tárgya: A Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.Szk.13.410/2020/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (szabálysértés)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/31/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.Szk.13.410/2020/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó ellen szabálysértési eljárás indult. Az elsőfokú szabálysértési hatóság határozatában megállapította, hogy az indítványozó közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést követett el, ezért őt pénzbírság megfizetésére kötelezte.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.Szk.13.410/2020/5. számú végzésével az elsőfokú szabálysértési hatóság határozatát megváltoztatta, a pénzbírság megfizetését mellőzte, és az indítványozót figyelmeztetésben részesítette.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mert - a szabálysértési törvény helytelen értelmezéséből - arra a következtetésre jutott, hogy az ügyet tárgyaláson kívül bírálta el. Nézete szerint sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot az is, hogy a bíróság nem indokolta, hogy miért nem a hatályos jogi normák szerint járt el, továbbá a bíróság a tárgyalás mellőzésével hozott döntését a régi szabálysértési törvényre (1999. évi LXIX. törvény) alapított joggyakorlat mentén hozta, melyet a jogalkotó az új szabálysértési törvénnyel (2012. évi II. törvény) kifejezetten hatályon kívül helyezett..
.
Támadott jogi aktus:
    Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.Szk.13.410/2020/5. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
R) cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2093_3_2020_Ind.egys.szerk.anonim.pdfIV_2093_3_2020_Ind.egys.szerk.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3334/2021. (VII. 23.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 07/06/2021
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2021.07.06 9:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3334_2021 AB végzés.pdf3334_2021 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.Szk.13.410/2020/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A jogi képviselővel (dr. Kozma Tamás ügyvéd) eljáró indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján nyújtott be alkotmányjogi panaszt.
      [2] Az indítványozó ellen szabálysértési eljárás indult. Az elsőfokú szabálysértési hatóság határozatában megállapította, hogy az indítványozó a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértését követte el, ezért pénzbírság megfizetésére kötelezte. Az indítványozó a határozat ellen kifogást nyújtott be, amelyben kérte, hogy a szabálysértési hatóság változtassa meg a határozatát és állapítsa meg, hogy az elkövetett cselekmény nem szabálysértés, vagy a kiszabott pénzbírság helyett alkalmazzon figyelmeztetést. A szabálysértési hatóság az ügy iratait felterjesztette az illetékes helyi bírósághoz.
      [3] A Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.Szk.13.410/2020/5. számú végzésével – tárgyaláson kívül eljárva – megváltoztatta a szabálysértési hatóság határozatát, a pénzbírság megfizetését mellőzte az indítványozót pedig figyelmeztetésben részesítette.

      [4] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panasszal élt a Pesti Központi Kerületi Bíróság döntésével szemben. Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmére hivatkozott azzal összefüggésben, hogy a bíróság – a szabálysértési törvény helytelen értelmezése alapján – az ügyet tárgyaláson kívül bírálta el. Az indítványozó álláspontja szerint, ha az eljárás alá vont fél kéri, akkor a bíróságnak kötelező tárgyalást tartani, és nem lehet a kivételekre hivatkozni. A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét állította az indítványozó azon az alapon is, hogy a bíróság nem indokolta megfelelően, miért értelmezi a szabálysértési törvény vonatkozó rendelkezését a régi szabálysértésre alapított joggyakorlatra alapozva.

      [5] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért tanácsban eljárva mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben előírt befogadhatósági feltételeknek.

      [6] 3.1. Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján terjesztette elő az alkotmányjogi panaszt. Az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint hatvan napon belül kell benyújtani. Az indítványozó a panaszt a törvényi határidőn belül terjesztette elő. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszát jogi képviselő útján nyújtotta be, a jogi képviselő meghatalmazását csatolta. Az indítványozó jogosultnak és érintettnek is tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő az Abtv. 27. §-ra alapított alkotmányjogi panaszát. Az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, így az indítvány e tekintetben is megfelel a törvényi feltételeknek. Az indítvány ezen túlmenően kielégíti az Abtv. 52. § (1b) bekezdésének a)–f) pontjaiban támasztott törvényi követelményeket, tartalmazza az azokban igényelt jognyilatkozatokat, ideértve megfelelő indokolásaikat is.

      [7] 3.2. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyá­soló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
      [8] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában arra hivatkozott, hogy a bíróság contra legem értelmezte a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 110. § (1) bekezdését, amely lehetőséget ad a bíróságnak arra, hogy a ­szabálysértési kifogást tárgyaláson kívül bírálja el.
      [9] Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy „[a] jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható.” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]} Ebből következően az Alkotmánybíróság a bírói jogértelmezést jellemzően akkor vonhatja érdemi alkotmányossági felülvizsgálat alá, ha az eljáró bíróság az előtte folyamatban volt, valamely Alaptörvényben biztosított jog szempontjából releváns ügynek az alaptörvényi érintettségére tekintet nélkül járt el, vagy az általa kialakított jogértelmezés nem áll összhangban e jog alkotmányos tartalmával {3173/2015. (IX. 23.) AB határozat, Indokolás [53]}. Mindezek oka, hogy az Alkotmánybíróság a bírói döntéssel szemben benyújtott alkotmányjogi panasz intézményén keresztül is az Alaptörvényt és az abban garantált jogokat oltalmazhatja {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}. Erre figyelemmel a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság attól is tartózkodik, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon {3220/2020. (VI. 19.) AB végzés, Indokolás [21]}.
      [10] Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben rámutat, hogy kivételes, érdemi vizsgálatra okot adó körülmény nem merült fel. Annak megítélése, hogy a Szabs. tv. alapján mikor lehet mellőzni a tárgyalás tartását, olyan szakjogi kérdésnek minősül, melynek megítélése nem az Alkotmánybíróság, hanem az ügyben eljáró rendes bíróságok hatáskörébe tartozik {hasonlóan: 3482/2020. (XII. 22.) AB végzés, Indokolás [15]}.
      [11] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a Nagykommentár a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényhez (Cserép Attila / Fábián Adrián / Rózsás Eszter) a Szabs. tv. 110. § (1) bekezdéséhez fűzött magyarázatában az alábbiakat rögzíti. A szabálysértési eljárás fő formája a tárgyalás, főszabály szerint tárgyalást kell tartani, ha a kifogás arra irányul, vagy egyébként a tényállás tisztázása érdekében arra szükség van. A bíróság a 2019. január 1-jén hatályba lépett módosítások alapján mellőzheti a tárgyalást, ha az iratok alapján világosan látszik, hogy a kifogás alapos, ha az eljárás alá vont személy olyan pontos, meggyőző kérelmet terjesztett elő, amelynek alapján a döntés aggálytalanul meghozható. A bíróság akkor is mellőzheti a tárgyalást, ha az eljárás alá vont személy kérte annak megtartását. A tárgyalás mellőzésének feltétele, hogy a bíróság az eljárás alá vont személy javára a kérelemnek megfelelő, vagy azt meghaladó határozatot hozzon.

      [12] 4. Az alkotmányjogi panaszban a tisztességes eljárás követelményeit érintő kifogások a fentiekre tekintettel nem vetnek fel olyan alaptörvény-ellenességi kételyt, amely érdemben befolyásolhatta a támadott bírói döntést, és nem minősülnek alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek sem.

      [13] 5. Az Alkotmánybíróság mindezen érvek alapul vételével az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdések alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Szalay Péter s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Szalay Péter s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Dienes-Oehm Egon
          előadó alkotmánybíró helyett

          Dr. Szalay Péter s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Salamon László
          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Szalay Péter s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Szalay Péter s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Szabó Marcel
          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          12/18/2020
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. 6.Szk.13.410/2020/5 of the Central District Court of Pest (misdemeanor)
          Number of the Decision:
          .
          3334/2021. (VII. 23.)
          Date of the decision:
          .
          07/06/2021
          .
          .