Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01356/2017
Első irat érkezett: 06/27/2017
.
Az ügy tárgya: A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7. Kpk.27.005/2016/10. számú végzése és a Gyulai Törvényszék 9.Kpkf.25.133/2017/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására kötelezés, méhészet)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/03/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7. Kpk.27.005/2016/10. számú végzése és a Gyulai Törvényszék 9.Kpkf.25.133/2017/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Kérte továbbá a Békés Megyei Kormányhivatal BE/03/4298-2/2015. számú tájékoztatása, mint a bíróság által felülvizsgált hatósági döntés megsemmisítését is.
Az indítványozó és férje hosszú idő óta méhészeti tevékenységet folytattak. A szomszédos ingatlan új tulajdonosa 2013-ban a jegyzőhöz fordult, aki birtokvédelmi eljárás keretében elrendelte az indítványozó tulajdonában álló méhészet felszámolását, illetve eltiltotta őket a további méhtartástól. A jegyző határozata ellen számos eljárást kezdeményezett az indítványozó, mivel nézete szerint a jegyzőnek nem volt hatásköre határozata meghozatalára.
A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz benyújtott keresetében azt kérte az indítványozó, hogy a bíróság a Békés Megyei Kormányhivatal BE/03/4298-2/2015. számú tájékoztatását, mint hatósági intézkedést semmisítse meg, és - a kormányhivatalhoz benyújtott kérelemmel egyezően - állapítsa meg, hogy a jegyzőnek nem volt hatásköre a birtokvédelmi ügyben. A keresetet a bíróság elutasította. A Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Békés Megyei Kormányhivatal eljárása sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát és az egyenlő bánásmód követelményét, mert jelentősen túllépte a törvényben foglalt eljárási határidőt, valamint a hatáskör és az illetékesség hivatalbóli vizsgálata az eljárási cselekmények során elmaradt.
Nézete szerint a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság és a Gyulai Törvényszék megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát és az egyenlő bánásmód követelményét, mert elutasította kérelmét..
.
Támadott jogi aktus:
    Gyulai Törvényszék 9.Kpkf.25.133/2017/3. számúvégzése
    Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.Kpk.27.005/2016/10. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk (1) bekezdés
I. cikk (2) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
II. cikk
III. cikk
V. cikk
VI. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1356_2_2017_indkieg_anonim.pdfIV_1356_2_2017_indkieg_anonim.pdfIV_1356_0_2017_indítvány_anonim.pdfIV_1356_0_2017_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3026/2018. (I. 26.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 01/23/2018
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2018.01.23 12:15:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3026_2018 AB végzés.pdf3026_2018 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Békés Megyei Kormányhivatal BEB/03/1596-6/2013. számú tájékoztatása, a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.Kpk.27.005/2016/10. számú végzése, valamint a Gyulai Törvényszék 9.Kpkf.25.133/2017/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be, melyben kérte a Békés Megyei Kormányhivatal BEB/03/1596-6/2013. számú tájékoztatása, a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.Kpk.27.005/2016/10. számú végzése, valamint a Gyulai Törvényszék 9.Kpkf.25.133/2017/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

      [2] 2. Az alkotmányjogi panasszal támadott bírósági végzésekben megállapított tényállás szerint az indítványozó új szomszédja birtokvédelmi kérelmet terjesztett elő az indítványozóval szemben az indítványozó ingatlanán zajló méhtartás miatt jelentkező zavaró hatások miatt. Az indítványozó beadvánnyal fordult a Békés Megyei Kormányhivatalhoz, amelyben kérte, hogy a felügyeleti szerv felülvizsgálati eljárás keretén belül kötelezze az elsőfokú hatóságot a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény (a továbbiakban: Ptk.) 191. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő eljárás lefolytatására. Álláspontja szerint a birtokvédelmi eljárás nem lett volna megindítható vele szemben, mert a sérelmezett tevékenység észlelésétől számítottan közel 10 év telt el, ezért a település jegyzőjének intézkedési jogosultsága nincsen. Az indítványozó beadványával a Békés Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjához fordult, kifogásolva, hogy az első fokon eljárt hatóság hatáskör hiányában járt el, illetve több beadványt előterjesztett az elfogultság és kizárás iránt, mely körben nem történt intézkedés. Az indítványozó panasszal fordult a kérelmezett felügyeleti szervéhez, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz. A kérelmezetti kormányhivatal a 2013. december 9. napján kelt BEB/03/1596-6/2013. számú tájékoztatásában arról értesítette az indítványozót, hogy az elsőfokú hatóság 2013. november 21. napján érdemi döntést hozott, amely döntéssel az elsőfokú hatósági eljárás lezárult. E tájékoztatásban arról is számot adott, hogy a jegyző határozata ellen nincs helye a Ket. szerinti jogorvoslatnak, illetve felügyeleti eljárásnak sem, így a hatóság nem rendelkezik hatáskörrel arra nézve, hogy az I/1332-26/2013/1. iktatószámú határozatot felügyeleti eljárás keretében felülvizsgálja. A tájékoztató levél azt is rögzíti, hogy a hatóságnak, mint felügyeleti szervnek tárgyi ügyben nincs lehetősége arra, hogy az érdemi döntéssel lezárult birtokvédelmi eljárást felügyeleti eljárás keretében felülvizsgálja. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben az elsőfokú hatóság által meghozott érdemi döntésben foglaltakat a fél sérelmesnek tartja, az I/1332-26-/2013/1. iktatószámú határozat jogorvoslati tájékoztatójában foglaltaknak megfelelően az illetékes bíróságnál jogorvoslattal élhet, és polgári peres eljárást kezdeményezhet az elsőfokú hatóság megváltoztatása iránt. 2015. szeptember 14. napján az indítványozó megjelent a kérelmezetti hatóságnál, majd szeptember 18-án kelt beadványában ismételten a benyújtott kérelmeinek törvényes határidőben történő elbírálásának hiányát kifogásolta. A kérelmezett BE/03/4298-2/2015. számú tájékoztatás tárgyú levelében azt a felvilágosítást adta, hogy 2013. december 5. napján a BEB/03/1596-6/2013. iktatószám alatt a tárgyi ügyben a hatóság már tájékoztatást küldött, melyet a fél 2012. december 12. napján át is vett. A BE/03/4298-2/2015. számú tájékoztató döntéssel kapcsolatban a kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a bírósághoz, és kérte, hogy a bíróság a tájékoztatást, mint hatósági intézkedést semmisítse meg, és állapítsa meg, hogy a település jegyzőjének az I/1332-1/2013/1. számú ügyben nem volt hatásköre.
      [3] A Gyulai Közigazgatás és Munkaügyi Bíróság a 7.Kpk.27.005/2016/10. számú végzésével az indítványozó bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét elutasította, nem találta ugyanis megalapozottnak az indítványozó azon kifogását, amely szerint a 2013. október 9. napján előterjesztett beadványa nem került elbírálásra. A végzéssel szemben az indítványozó fellebbezést nyújtott be, amelyet a Gyulai Törvényszék alaptalannak talált és a 9.Kpkf.25.133/2017/3. számú végzésével helybenhagyta.

      [4] 3. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz és az Abtv. 27. § alapján kérte a Békés Megyei Kormányhivatal BEB/03/1596-6/2013. számú tájékoztatása, a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.Kpk.27.005/2016/10. számú végzése, valamint a Gyulai Törvényszék 9.Kpkf.25.133/2017/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, mivel azok sértik az Alaptörvény I. cikk (1)–(3) bekezdéseiben, a II. cikkben, a III. cikk (1) bekezdésében, az V. cikkben, a VI. cikk (1) bekezdésében, a XV. cikk (1)–(2) bekezdésében, a XXIV. cikk (1)–(2) bekezdésében, a XXVIII. cikk (1)–(2) és (7) bekezdésében foglalt alkotmányos alapelveket és garanciális szabályokat. Indokolása szerint az első és másodfokú bírósági eljárásban a bíróságok alaptörvény-ellenesen nem vizsgálták a jegyzői végzésben megjelölt hatáskör hiányára utaló jogérvényesítését, ezzel az Alaptörvény XV. és XXVIII. cikkében biztosított alapjogok ellenére, negatív diszkriminációt valósítottak meg. Az indítványozó elleni birtokvédelmi eljárás hatáskör hiányában került lefolytatásra, ezért ennek az eljárásnak a semmisségi feltételei fennállnak, a nemlétező aktus pedig időlegesen sem fejthet ki joghatást. Érvelése alátámasztásául megjelölte a 37/2001. (X. 11.) AB határozatot, továbbá utalt arra is, hogy a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a hatósági intézkedés jóváhagyásával, részrehajló és észszerű határidőn túli ügyintézés jogszerűnek történt elismerése következtében az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésével szemben döntött.

      [5] 4. Az Alkotmánybíróságnak mindenekelőtt azt kellett vizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz alkalmas-e az érdemi elbírálásra, azaz megfelel-e a befogadási feltételeknek. Ennek alapján a következő megállapításokra jutott.
      [6] Az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz határidőn belül érkezett be [Abtv. 30. § (1) bekezdés]. Az indítvány tartalmazza azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza [Abtv. 52. § (1b) bekezdés a) pont]. Az indítvány tartalmazza az Alaptörvényben biztosított jog indítványozó szerinti sérelmének lényegét [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont]. Az indítvány tartalmazza az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírói döntéseket [Abtv. 52. § (1b) bekezdés c) pont]. Az indítvány tartalmazza az Alaptörvény – indítványozó szerint – megsértett rendelkezéseit [Abtv. 52. § (1b) bekezdés d) pont]. Az indítvány tartalmaz indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]. Az indítvány tartalmaz kifejezett kérelmet a bírói döntések megsemmisítésére [Abtv. 52. § (1b) bekezdés f) pont]. Az indítvány megfelel annak a tartalmi feltételnek, mely szerint az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva [Abtv. 27. § b) pont]. Az indítványozó jogosultnak tekinthető [Abtv. 51. § (1) bekezdés]; az indítványozó érintettnek tekinthető [Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pont].
      [7] Azonban az indítvány nem felel meg annak a feltételnek, hogy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség történt volna, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésről volna szó (Abtv. 29. §). A hatósági illetve bírósági eljárás során, illetve a bírósági döntésekben nem történt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, továbbá a bírói döntések alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetnek fel. Valójában az indítványozó e vonatkozásban egyrészt a bírói jogértelmezéssel nem ért egyet, és alkotmányjogi panaszának lényege, hogy a bíróságok az ügyében tévesen értelmezték a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.), a Ptk. és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseit, a jogszabályok értelmezése azonban – amennyiben az alaptörvény-ellenességet nem vet fel – nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, arra kizárólag a rendes bíróságoknak van hatásköre. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panasza valójában a közigazgatási, illetve a bírósági eljárás felülbírálatára irányul. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az indítványozó lényegében a támadott bírói döntések tartalmát sérelmezi, és nem az Alaptörvényben biztosított jogainak sérelmét állítja. Az indítványozó a végzéssel szembeni kifogásait fogalmazza meg, illetve a közigazgatási eljárást kritizálja, alkotmányossági érvelést azonban alkotmányjogi panasza ténylegesen nem tartalmaz. Az indítványozó lényegében csak beidézi az Alaptörvény egyes rendelkezéseit, de ténylegesen csak a vélt vagy valós jogszabálysértéseket írja le. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt, az abban biztosított jogokat védi. Önmagukban a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasznak. Egyébként az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna {3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [28]}.
      [8] A kifejtettekre tekintettel az indítványozó által az Alaptörvény felhívott rendelkezéseinek állított sérelme kapcsán felvetett érvek nem minősülnek az Abtv. 29. §-a szerinti alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek, vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességnek.

      [9] 5. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Békés Megyei Kormányhivatal BEB/03/1596-6/2013. számú tájékoztatása, a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.Kpk.27.005/2016/10. számú végzése, valamint a Gyulai Törvényszék 9.Kpkf.25.133/2017/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Schanda Balázs s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Stumpf István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          06/27/2017
          Subject of the case:
          .
          Examination of the admissibility of the constitutional complaint against the ruling No. 7. Kpk.27.005/2016/10 of the Gyula Administrative and Labour Court and the ruling No. 9.Kpkf.25.133/2017/3 of the Gyula Regional Court (obligation to conduct an official public administration procedure, apiary) (IV/1356/2017.)
          Number of the Decision:
          .
          3026/2018. (I. 26.)
          Date of the decision:
          .
          01/23/2018
          .
          .