English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03376/2021
Első irat érkezett: 08/31/2021
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.I.20.673/2020/11. számú ítélete és az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény elleni alkotmányjogi panasz (párt jogutódja)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/11/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Horváth Attila Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó Magyar Munkáspárt egyrészt az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszában kéri a Fővárosi Törvényszék 23.P.21.613/2018/90. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.078/2019/7. számú ítélete és a Kúria Pfv.I.20.673/2020/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, másrészt az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény megsemmisítését, ennek hiányában alkalmazásának kizárását kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az ügy alapjául szolgáló polgári pert tulajdon megállapítása iránt indította az indítványozó.
Keresetében arra hivatkozott, hogy a jogvita tárgyát képező ingatlan eredeti tulajdonosa a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely maga az indítványozó. Továbbá az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény 1. §-ában foglaltak semmiképpen nem alapozzák meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti jogutódja a Magyar Szocialista Párt (az ügy alapjául szolgáló per Ill. rendű alperese) lenne vagy lehetne, különös figyelemmel arra, hogy a beadványozó maga az 1956. óta jogfolytonosan és jogalanyiság változás nélkül létező jogi személy szervezet.
A bíróság a keresetet első- és másodfokon is elutasította, az indítványozó felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó előadja, hogy mivel az indítványban részletesen kifejtettek szerint ő maga azonos a Magyar Szocialista Munkáspárttal, ám ezt a vagyonjogi jogutódlás körében sem a sérelmezett törvény megalkotása során a jogalkotó, sem pedig az eljáró bíróságok tévesen nem vették figyelembe, sérült számos alapvető joga, nevezetesen az Alaptörvény I. cikk, VIII. cikk (2) és (4) bekezdése, XIII. cikk (1) bekezdése, XV. cikk (1) bekezdése, XXIV. cikk (1) bekezdése és XXVIII. cikk (1) bekezdése..
.
Indítványozó:
    Magyar Munkáspárt
Támadott jogi aktus:
    az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény
    A Fővárosi Törvényszék 23.P.21.613/2018/90. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.078/2019/7. számú ítélete, a Kúria Pfv.I.20.673/2020/11. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk
VIII. cikk (2) bekezdés
VIII. cikk (4) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_3376_1_2021_Inditvany_anonim.pdfIV_3376_1_2021_Inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
IV_3376_19_2021_állásf_ÁSZ_anonim.pdfIV_3376_19_2021_állásf_ÁSZ_anonim.pdfIV_3376_26_2021_állásfogl_Igmin_anonim.pdfIV_3376_26_2021_állásfogl_Igmin_anonim.pdf
.
A döntés száma: 3176/2022. (IV. 22.) AB végzés
.
Az ABH 2022 tárgymutatója: ítélt dolog (res iudicata)
.
A döntés kelte: Budapest, 03/29/2022
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2021.11.09 9:15:00 1. öttagú tanács
2021.11.15 13:00:00 Teljes ülés
2022.03.01 10:00:00 Teljes ülés
2022.03.22 10:00:00 Teljes ülés
2022.03.29 10:00:00 Teljes ülés

.

.
A döntés szövege (pdf):
3176_2022 AB végzés.pdf3176_2022 AB végzés.pdf
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.20.673/2020/11. számú ítélete és az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény 1. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. A Magyar Munkáspárt indítványozó jogi képviselője (dr. Smidelik Péter ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a és 26. § (1) bekezdése alapján 2021. augusztus 21-én, az Alkotmánybírósághoz 2021. augusztus 27-én érkezett alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Kúria Pfv.I.20.673/2020/11. számú ítélete és az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Vagyonelszámoltatási tv.) ellen, azok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve.
    [2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló alapügy lényege szerint az indítványozó keresetében kérte annak megállapítását, hogy a Magyar Szocialista Pártnak (a perben III. rendű alperes, a továbbiakban: MSZP) a Budapest V. kerület Akadémia u. 15. szám alatti ingatlanon fennálló tulajdonjoga bejegyzésének alapjául szolgáló okiratok, valamint a névváltozás átvezetése iránt a földhivatalhoz benyújtott kérelmek semmisek, ekként az MSZP tulajdonjogának bejegyzését elrendelő földhivatali határozat szintén semmis, mivel jogutódlás jogcímén az MSZP nem szerezhetett tulajdonjogot a perbeli ingatlanon. Az indítványozó a semmisség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítását és tulajdonjoga visszajegyzését kérte a perbeli ingatlan 1/1 hányadára. Az indítványozó keresetét azzal indokolta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt (a továbbiakban: MSZMP) nem szűnt meg, hanem az indítványozó pártjának keretein belül tovább működött, amelyet az indítványozó nyilvántartásba vételére vonatkozó okiratokkal kívánt igazolni.
    [3] Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 23.P.21.613/2018/90. számú ítéletével elutasította az indítványozó keresetét. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.078/2019/7. számú ítéletével a perköltség összegének leszállítása mellett helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A Kúria Pfv.I.20.673/2020/11. számú ítéletével hatályában fenntartotta a másodfokú ítéletet.
    [4] A Kúria indokolása szerint az indítványozó keresete törlési keresetnek minősül, amelyet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) rendelkezései alapján kell megítélni. A Kúria szerint az Inytv. 62. § (1) bekezdés aa) pontja alapján az indítványozót terhelte annak bizonyítása, hogy az MSZMP jogutódjának minősül. Mindazonáltal a Kúria hivatkozása szerint a Vagyonelszámoltatási tv. 1. §-ának megfelelően állapították meg a bíróságok, hogy a jogszabály az MSZP-t kötelezte az MSZMP vagyona vonatkozásában vagyonelszámoltatási kötelezettség teljesítésére. A Kúria indokolása szerint a Legfelsőbb Bíróság Pf.I.20.811/1990/2. számú ítéletében megállapította, hogy az indítványozó nem minősül az MSZP jogutódjának, ekként a „[j]elen polgári pernek a peresített vagyonelem tekintetében való jogutódi minőség vizsgálatán túl nem lehetett tárgya a párt alapításával kapcsolatos kérdés” (kúriai ítélet 35. pontja).
    [5] A Kúria indokolásában rögzítette továbbá, hogy „az MSZMP, mint politikai párt a rendszerváltozáskor megszűnt, az újonnan alakuló társadalmi szervezetek és pártok nyilvántartásba vételére az Etv. szabályai szerint került sor. A törvény hatályba lépésekor működő és nyilvántartásba nem vett szervezetek 1989. december 31-ig kérhették a nyilvántartásba vételüket (Etv. 22. §). Ennek elmulasztása esetén a társadalmi szervezetet megszűntnek kellett tekinteni. Mindebből következően a politikai pártok a nyilvántartásba vétellel jöttek létre. A nyilvántartásba vételt csak a megalakulást követően arra tekintettel lehetett kérni, valamely korábban már létező szervezet jogutódlására hivatkozással nem lehetett nyilvántartásba venni.” (Kúriai ítélet 36. pontja)

    [6] 2. Az indítványozó az Abtv. 26. § (1) bekezdése és a 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszában kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy a Fővárosi Törvényszék 23.P.21.613/2018/90. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.078/2019/7. számú ítélete és a Kúria Pfv.I.20.673/2020/11. számú ítélete, valamint ezen ítéletek alapját képező Vagyonelszámoltatási tv. alaptörvény-ellenesek, ezért kérte azok megsemmisítését. Az indítványozó másodlagosan, a megsemmisítés mellőzése esetén a Vagyonelszámoltatási tv. perbeli alkalmazhatóságának kizárását kérte. Az indítványozó szerint a támadott ítéletek és a Vagyonelszámoltatási tv. sértik az Alaptörvény I. cikkét, a VIII. cikket, a XIII. cikket, a XV. cikk (1) bekezdését, a XXIV. cikket és a XXVIII. cikket.
    [7] Az indítványozó a saját és az MSZP létrejöttének körülményeire, pártként bírósági nyilvántartásba történő bejegyzésének alapját képező dokumentumokra abból a célból hivatkozott, hogy a bíróságok tisztességes bírósági eljárás keretében vizsgálják meg, illetve vegyék figyelembe azon tényeket és okiratokat, amelyek állítása szerint igazolják, hogy az MSZMP 1956. november 1-jén történt megalakulásától a mai napig létezett és jogfolytonosan létező jogi személy, nem szűnt meg, nem alakult át, belőle nem vált ki senki, ily módon jogutóddal sem rendelkezik. Az indítványozó szerint ő maga azonos az MSZMP-vel, amelyhez nincs köze a személyiségét és vagyonát – állítása szerint – elcsaló MSZP-nek.
    [8] Az indítványozó szerint az Alkotmánybíróságot nem köti a 1154/B/1990. AB határozat (a továbbiakban: Abh.), ráadásul ezen Abh.-ban is említett MSZP Alapszabály 47. szakasza csak a párt belső jogviszonyaira vonatkozhat, párton kívüli jogviszonyokra jogot nem keletkeztethet.
    [9] Az indítványozó megalakulásával összefüggésben előadta, hogy az indítványozót nem törvény hozta létre, a 1949. évi XX. törvény 3. §-a értelmében 1972. április 26-tól 1989. október 23-ig „a Magyar Köztársaság egyedüli [sic!] pártja volt”. A peres iratanyagban fellelhető iratok szerint az indítványozó 1989. november 8-án nyújtotta be a Fővárosi Bíróságra azon kérelmét, amelyben Magyar Szocialista Munkáspárt néven a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Párttv.) 14. §-a alapján országos politikai pártként történő nyilvántartásba vétele iránt. A Párttv. 14. §-a akként rendelkezett, hogy „az e törvény hatálybalépésekor működő pártoknak a törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül kell kérniük nyilvántartásba vételüket. E pártok bejegyzése nem érinti jogi személyiségük jogfolytonosságát.” A kérelem szerint „[e]lőadjuk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt 1956. november 1-jén alakult meg, s azóta is folyamatosan működik. Jelen esetben tehát nem új párt bejegyzéséről van szó. A Magyar Szocialista Munkáspárt megalakulásának időpontja és folyamatos működése mint köztudott tény, bizonyításra a t. Bíróság előtt nem szorul. A hivatkozott törvény 1. §-ában foglaltaknak megfelelően kinyilvánítjuk, hogy e törvény rendelkezéseit pártunkra, a Magyar Szocialista Munkáspártra kötelezőnek ismerjük el. Jelen bejegyzési kérelmünkhöz fénymásolatban 5 példányban becsatoljuk a szervezeti szabályzatot és a programnyilatkozatot. Ugyancsak 5 példányban fénymásolatban becsatoljuk az Országos Ügyvezető Testület mint a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szervének névsorát. 2 példányban becsatoljuk a Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletére jogosultak névsorát és nyilatkozatát. Csatoljuk továbbá a vagyoni nyilatkozatot is.”
    [10] Ezt követően a Fővárosi Bíróság 1990. január 2-án kelt 6.Pk.60.682/2. számú végzésével 784. sorszám alatt az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 15. § (1) bekezdése alapján nyilvántartásba vette az MSZMP-t. A párt neve 1993-ban, 2005-ben és 2013-ban változott meg, s jelenleg Magyar Munkáspárt a hivatalos elnevezése. Az indítványozó kiemelte, hogy a saját nyilvántartásba vételére a már hivatkozott 784. sorszámú végzéssel az Etv. 22. §-a alapján került sor, figyelemmel az Etv. 4. § (1) bekezdésére, miszerint „[a] társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek”.
    [11] Az indítványozó szerint ezzel szemben az MSZP-t 28 fő természetes személy alapította alapító okirattal. Az MSZP 1989. november 16-án terjesztette elő bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelmét, a párt nyilvántartásba vételére az Etv. 3. § (4) bekezdése alapján került sor, amely szerint „[a] társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza”.
    [12] Ebből kifolyólag az indítványozó szerint az MSZMP 1989. október 6-án megkezdődött kongresszusán az MSZMP nem hozott, de törvényi kizártság miatt nem is hozhatott az MSZP megalakulását kimondó és joghatás kiváltására alkalmas kongresszusi határozatot.
    [13] Az indítványozó szerint a kúriai ítélet 2. pontja mindezekre tekintettel tévesen rögzíti, hogy az MSZMP 1989. október 6-ai kongresszusán elhatározta, hogy párttá alakul, majd MSZP néven kérte nyilvántartásba vételét. Mindazonáltal a Fővárosi Törvényszék 2016. november 16-án kelt iratában arról tájékoztatta a 2.P Tanácsot, hogy „az MSZP jogutódlással, jogutódi minőségével kapcsolatos bírósági határozat a szervezet ügyiratában nem lelhető fel” (13.Pk.60.754/1989/111. számú irat). A Fővárosi Törvényszék 2016. november 3-án kelt, Hivatalos feljegyzése szerint „[a] Magyar Munkáspárt nyilvántartási ügyében az eljáró tanács a rendelkezésére álló iratok és nyilvántartási lajstromadatok alapján megállapította, hogy a párt bejegyzéskori neve tévesen került felvételre a szervezetek adatainak digitalizálásakor. Nevezett pártot 1990. január 2. napján a 2. sorszámú végzéssel vette nyilvántartásba a bíróság Magyar Szocialista Munkáspárt néven.” (13.Pk.60.682/1989/65. számú Hivatalos feljegyzés)
    [14] Az indítványozó szerint az Országgyűlés közjogilag téves módon, a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásba vételre vonatkozó, jogerős döntéseivel és a népszavazáson eldöntött kérdéssel szemben döntött az MSZP vagyonelszámolásáról, mivel az ún. „négy igenes” népszavazás eredménye az MSZMP-t és nem az MSZP-t kötelezte vagyonelszámolásra, mivel nem az MSZP-t alapító 28 természetes személy rendelkezett mérleg szerint 8,2 milliárd Ft vagyonnal, amely az indítványozó szerint mai értéken számolva közel 40 milliárd Ft-nak felelne meg.
    [15] Az indítványozó álláspontja szerint a Vagyonelszámoltatási tv. közjogilag semmis, mivel az önálló hatalmi ágként nevesített bírói hatalom valós tényeken és az akkor hatályos jogszabályokon alapuló, a bírósági nyilvántartásba vételre vonatkozó jogerős döntésétől eltérő, azt negligáló tényt a másik hatalmi ág, az Országgyűlés sem foglalhat érvényes joghatás kiváltására alkalmas módon törvénybe, jogerős bírósági döntést törvénnyel sem változtathat meg, ekként egy abból keletkezett jogvitában a bírói döntéssel szembeni törvényi rendelkezés a per hivatkozási alapját nem képezheti.
    [16] Az indítványozó szerint amennyiben a Vagyonelszámoltatási tv. mégsem minősülne alaptörvény-ellenesnek, abban az esetben sem lehet a jelen perben hivatkozási alap, hiszen a pertárgy szerinti ingatlanra nem vonatkozott a Vagyonelszámoltatási tv., mivel a törvény mellékletében nincs nevesítve.
    [17] Az indítványozó szerint a perben eljáró bíróságoknak hivatalból rendelkezésre állt a párt nyilvántartásba vételére vonatkozó teljes dokumentáció, mivel azt az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszéken kezelik és a pártok nyilvántartását a Kúria vezette. Az indítványozó kifogásolta, hogy az eljáró bíróságok nem vették figyelembe ezen okiratokat, továbbá erre vonatkozó indokolás nélkül mellőzték azon bizonyítási indítványának teljesítését, amely a pertárgy szerinti ingatlan földhivatali aktájának beszerzésére vonatkozott.
    [18] Az indítványozó kifogásolta, hogy a kúriai ítélet 22. pontja alapján is elsőrendű kérdésnek tekintett jogállás tisztázását a Vagyonelszámoltatási tv. 1. §-ában foglaltakra alapították, miszerint ezen jogszabályhely a MSZMP jogutódjaként az MSZP-t kötelezte vagyonelszámolásra, egyértelműen kifejezésre juttatva, hogy az MSZP-t tekinti az MSZMP jogutódjának.
    [19] Az indítványozó szerint a Vagyonelszámoltatási tv. nem írhatja felül egy személy személyi állapotát, hiszen az Országgyűlés kompetenciájába tartozó kérdés arra szorítkozik, hogy törvény létrehozhat-e új jogalanyt, de az már nem tartozik e körbe, hogy a bíróság által már korábban nyilvántartásba vett jogi személy státusza miként változik.
    [20] Az indítványozó értelmezése szerint a Kúria elismerte, hogy a pertárgy szerinti ingatlan eredeti tulajdonosa az MSZMP. A perbeli ingatlan korábban az MSZMP tulajdona volt. Az MSZMP 1989. október 6-ai kongresszusán elhatározta, hogy párttá alakul, ezt követően az MSZP és az indítványozó is kérte nyilvántartásba vételét.
    [21] Az indítványozó 1989. november 8-án kérte nyilvántartásba vételét Magyar Szocialista Munkáspárt néven, a Fővárosi Bíróság 1990. január 2-án kelt végzésével foganatosította a nyilvántartásba vételt.
    [22] A jelen pert megelőzően az indítványozó 5.P.22.798/1990. számon pert indított, amelyben kérte annak megállapítását, hogy az MSZMP 1989. október 6-án meglévő vagyona 50-50%-ban oszlik meg az indítványozó és az MSZP között, ezért kérte az MSZP kötelezését a vagyon 50%-ának kiadására. Az elsőfokú bíróság elutasította az indítványozó keresetét, amely ítéletet a Legfelsőbb Bíróság Pf.I.20.811/1990/2. számú ítéletével helybenhagyott.
    [23] Az indítványozó előadta, hogy az MSZP 1991 novemberében kérelmet nyújtott be a földhivatalhoz a perbeli ingatlan tekintetében a névváltozás átvezetése iránt, a kérelemhez mellékelt október 6-ai nyilatkozatában kijelentette, hogy az ingatlan tulajdonosa, október 7-ei nyilatkozatában pedig azt rögzítette, hogy vagyoni kérdésekben az MSZMP elismert és teljeskörű jogutódja. Az MSZP elnöke által a földhivatalhoz eljuttatott 1991. október 7-én kelt nyilatkozat szerint „[a]z MSZP, mint az MSZMP vagyoni, gazdasági kérdésekben teljes körű, elismert jogutódja ezen nyilatkozattal kérelmezi a Fővárosi Kerületek Földhivatal Ingatlannyilvántartási Részlegét, hogy a Budapest V. ker. 840 tulajdoni lapon, 24684 hrsz. alatt felvett, természetben a Budapest V. ker. Akadémia u. 15. szám alatt található ingatlanra a tulajdonjogban bekövetkezett jogutódlást, és ezen jogcímen a Magyar Szocialista Párt (Budapest VIII., Köztársaság tér 26. sz.) tulajdonjogát bejegyzeni szíveskedjen. […] Záradék: A […] Könyvkiadó Vállalat a fenti nyilatkozatot tudomásul veszi és az ingatlannyilvántartási bejegyzését maga is kérelmezi. Figyelemmel arra, hogy az ingatlant a vállalat könyveiben nyilvántartja, így az üzleti könyvek megváltoztatására szükség nincsen.” (Keresetlevél F/18. számú melléklet)
    [24] Az MSZP jogi képviselője által 1991. november 1-jén írt, a földhivatalnak címzett levél, amelyben az alábbiak szerint névváltozásra hivatkozással kérte a perbeli ingatlan vonatkozásában a tulajdonosként történő bejegyzést: „Ügyfelem a Magyar Szocialista Párt nevében tisztelettel kérem T. Hivatalt, hogy a mellékelten megküldött, a Párt Elnöke Horn Gyula aláírásával ellátott nyilatkozat alapján szíveskedjen a tulajdonos tekintetében bekövetkezett névváltozást átvezetni, és erről tulajdoni lapkivonat megküldésével engem értesíteni. […] Annak ellenére, hogy a névváltozás köztudott, és így T. Földhivatal a bejegyzés módosítást a köztudomású tényekre hivatkozva átvezetheti, megemlítem, hogy ezt a tényt a Kormány is több esetben jogszabályi szinten is elismerte, pl. 1133/1989. (X. 29.) MT sz. határozat az MSZMP vagyonával kapcsolatos egyes intézkedésekről, és az ezen jogszabályhoz kapcsolódó összes módosítás.” (Keresetlevél F/19. számú melléklet)
    [25] Az MSZP jogi képviselője által 1993. február 10-én írt, a Fővárosi Kerületek Földhivatalának címzett bejelentés szerint ismételten névváltozásra hivatkozással kérte a földhivataltól a perbeli ingatlan esetében a tulajdonosként történő feltüntetését. Az MSZP bejelentése szerint „a névváltozás átvezetése iránt előterjesztett kérelem teljesítését kérem figyelemmel arra, hogy az Országgyűlés megalkotta az 1993: IV. törvényt, s ebben kinyilvánította, hogy a Magyar Szocialista Párt elszámolását elfogadta, az elidegenítési és terhelési tilalmat a Magyar Szocialista Párt tulajdonával szemben nem tartotta fenn. Figyelemmel arra, hogy az eljárás korábbi szakaszában ezek a kérdések merültek fel, így azokat a törvény elrendezte és ez alapján a kérelmet a magunk részéről teljesíthetőnek tartjuk függetlenül attól, hogy azt eredetileg is teljesíthetőnek tartottuk.” (Keresetlevél F/20. számú melléklete)
    [26] A Fővárosi Kerületek Földhivatala 1993. április 21-én kelt, 94.733/1993. számú határozatával jegyezte be az MSZP tulajdonjogát az ingatlanra. A határozat indokolásában az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával összefüggő intézkedésekről szóló 1993. évi IV. törvény (a továbbiakban: Elfogadási tv.) 1. §-ára hivatkozott a bejegyzés jogalapjaként (keresetlevél F/21. számú melléklet).
    [27] Az indítványozó által hivatkozott tulajdoni lap szerint az érintett, 24684. hrsz. ingatlan 1948–1993. közötti tulajdonosa folyamatosan az MSZMP KB volt, az MSZP tulajdonjoga jogutódlás jogcímén csak a Vagyonelszámoltatási tv.-nek történő megfelelést megállapító, Elfogadási tv. 1993. február 2-ai elfogadását követően került az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre 1993. április 21-én a 94.733/1993. számú földhivatali határozattal.
    [28] Ezt követően az MSZP és egy könyvkiadó (a továbbiakban: Könyvkiadó, a perben II. rendű alperes) egy perbeli egyezségben megállapodtak abban, hogy a perbeli ingatlan adásvétel jogcímén a Könyvkiadó tulajdonában áll. E bíróság által jóváhagyott egyezség következtében került az ingatlan tulajdoni lapjára adásvétel jogcímen bejegyzésre a Könyvkiadó, az erről szóló vétel jogcímén történt bejegyzés a földhivatal 66.772/3/1994. számú határozatán alapult. A Könyvkiadó ezt követően az ingatlan 5704/10000 hányadát eladta a Cr. Kft.-nek (jelenlegi nevén K[…] Ingatlankezelő Kft., a perben I. rendű alperes). Később a Könyvkiadó jogutódja az ingatlan 4296/10000 tulajdoni hányadát is átruházta az I. rendű alperesre. Az ingatlan 2008-ban változáson esett át, mivel a K[…] Ingatlankezelő Kft. (a perben I. rendű alperes) kérelmet nyújtott be a 24684 hrsz. perbeli ingatlan és a 24693 hrsz. ingatlan összevonása iránt, amelynek a földhivatal eleget tett.
    [29] A perben II. rendű alperesként szereplő Ca. Zrt. mint a Könyvkiadó Vállalat jogutóda – a peres iratok tanúsága szerint – az indítványozó keresetében és felülvizsgálati kérelmében foglalt tényállításokat nem vitatta.
    [30] Mindazonáltal a Könyvkiadót az MSZMP alapította 1948. december 2-án, […] Könyvkiadó Vállalat néven 1989. november 22-én jegyezték be a cégjegyzékbe, 1993. október 1-jén átalakulással megszűnt, jogutódja a […] Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. ugyanezen időponttól.
    [31] Az indítványozó szerint a perben azt kellett volna bizonyítania, hogy az MSZMP jogutódja. Ugyanakkor az indítványozó, mivel bírósági nyilvántartásba vételekor nem szűnt meg, így nem válhatott saját maga jogutódjává sem. Az indítványozó kiemelte, hogy a per során végig azt állította, hogy ő nem jogutódja az MSZMP-nek, mivel személyesen ő és csakis ő az MSZMP. Az indítványozó hivatkozása szerint ezen állítása nem áll ellentétben a kúriai ítélet 34-35. pontjaiban hivatkozott, a Legfelsőbb Bíróság Pf.I.20.811/1990/2. számú ítéletével, amely kimondta, hogy az indítványozó nem jogutódja az MSZMP-nek, hiszen ő is azt állítja, hogy nem történt jogutódlás.
    [32] Az indítványozó hivatkozott továbbá az Etv. 22. §-ára, amelynek értelmében a törvény hatályba lépésekor működő és nyilvántartásba nem vett szervezetek 1989. december 31-ig kérhették nyilvántartásba vételüket. Az indítványozó szerint mindebből következően a politikai pártok a nyilvántartásba vétellel jöttek létre, amelyet csak a megalakulást követően, arra tekintettel lehetett kérni, valamely korábban már létező szervezet jogutódlására hivatkozással nem lehetett nyilvántartásba venni. Az indítványozó az Etv. 22. §-a szerinti feltételnek határidőben eleget tett, a Fővárosi Bíróság végzése az indítványozót nyilvántartásba vette, ekként az Etv. alapján nem nyilvánították megszűnt szervezetnek.
    [33] Az indítványozó szerint az alapítástól és nyilvántartásba vételtől nem lehet független az a kérdés, hogy mi volt az MSZMP vagyona, mivel a pertárgy szerinti ingatlan, mint az MSZMP ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett vagyona, nem volt tárgya a Vagyonelszámoltatási tv.-nek.
    [34] Az indítványozó szerint őt, mint 1956. november 1-je óta jogfolytonosan működő jogi személyt annak ellenére megilleti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog és a valós tényeken alapuló pártatlan jogalkalmazás, ha akár az Alaptörvény, akár a politikai vélemények elmarasztalták az elmúlt rendszer politikai bűneiért.
    [35] Az indítványozó álláspontja szerint az ügyében felvetett alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés abban áll, hogy összhangban áll-e az indítványozó elidegeníthetetlen egyéni és közösségi jogainak tiszteletben tartásával, a pártként való működés biztosításával, a törvény előtti egyenlőséggel és jogképességgel, a tulajdonjog védelmével, hogy az eljáró bíróságok a Vagyonelszámoltatási tv. alapján az MSZMP-t megszűnt szervezetnek tekintették, ekként az 1956. november 1-je óta jogfolytonosan működő indítványozót nem ismerték el jogfolytonosan működő jogalanyként.
    [36] Az indítványozó a Vagyonelszámoltatási tv. alaptörvény-ellenességét azzal indokolta, hogy az Országgyűlés nem győződött meg arról, hogy az önálló hatalmi ágként működő bírói hatalom végérvényesen eldöntötte azt a kérdést, hogy az MSZMP nem szüntette meg saját magát, s az Etv. sem szüntette meg a jogi személyként működő pártot, az MSZMP nem alakult át, jogutódja nem volt és nincs, az MSZP pedig nem az MSZMP-ből vált ki, hanem 28 fő természetes személy új pártként alapította meg, így az MSZP-nek a Vagyonelszámoltatási tv.-ben az MSZMP jogutódjaként történő nevesítése a független bírói hatalom döntésébe történő durva, a jogállami normáktól eltávolodott döntése volt a törvényhozásnak. Az indítványozó szerint a jelen ügyben érvényesülő közjogi és magánjogi korlátok nem biztosítják megfelelően a tulajdonhoz való jog védelmét.
    [37] Az indítványozó előadta továbbá, hogy az Alkotmánybíróság döntésének függvényében megfontolja az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) előtti eljárás kezdeményezését.
    [38] Az igazságügyi miniszter és az Állami Számvevőszék amicus curiae beadványukban tájékoztatták az Alkotmánybíróságot az üggyel kapcsolatos álláspontjukról.
    [39] Az igazságügyi miniszter válaszában kiemelte, hogy az ügy dokumentumai nem állnak rendelkezésére, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Vagyonelszámoltatási tv. 2003. március 7-től hatálytalan, így annak alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság csak akkor állapíthatja meg, ha a jogszabályt a konkrét ügyben még alkalmazni kellett. Egyébiránt a szabad választásokat megelőző korszakhoz kötődő társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatása már befejeződött. Az igazságügyi miniszter szerint az Abh.-ban foglaltak a jelen ügyben is irányadók, továbbá az indítvány az Alaptörvény I. cikke, VIII. cikke, XV. cikke, XXIV. cikke és XXVIII. cikke tekintetében nem tesz eleget az alkotmányjogi panasz befogadása feltételeinek.
    [40] Az igazságügyi miniszter szerint a Vagyonelszámoltatási tv. preambuluma, 1. §-a és a törvény indokolása együttesen úgy értelmezendő, hogy az elszámolási kötelezettség az MSZP-re és nem az indítványozóra vonatkozik, azaz e rendelkezésnek nem az indítványozó a címzettje.
    [41] Az igazságügyi miniszter válaszában azt is rögzítette, hogy a megjelölt időszakban a vonatkozó jogszabályok alapján a társadalmi szervezetek, pártok létrejötte nyilvántartásba vételhez volt kötve, ezért jogutódlásra hivatkozással nem történhetett nyilvántartásba vétel. Az igazságügyi miniszter álláspontja szerint a jogutódlás megállapítására polgári bíróság jogosult, az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre vizsgálni az MSZMP és az MSZP 1989-ben benyújtott, nyilvántartásba vétel iránti kérelmei alapján indult eljárásokat. A miniszter álláspontja szerint a nyilvántartásba-vételtől független kérdésnek tekinthető az MSZMP vagyonával történő elszámolási kötelezettség, amelyet a Vagyonelszámoltatási tv. 1. §-a az MSZP-re telepített. Az igazságügyi miniszter szerint a Vagyonelszámoltatási tv. 1. számú melléklete nem konkrét ingatlanok felsorolását tartalmazta, hanem azt tünteti fel, hogy milyen, az ingatlanok azonosítására szolgáló adatokat kell feltüntetni az elszámolásban.
    [42] A Vagyonelszámoltatási tv. 7. §-ában rögzített „szükséges intézkedések” vonatkozásában az igazságügyi miniszter előadta, hogy az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) jelentései és az érintett társadalmi szervezetek pótelszámolásai alapján benyújtott jelentései alapján az Országgyűlés 1993. január 26-i ülésnapján elfogadta az Elfogadási tv.-t, amelynek I. melléklet C) pont 2. alpontja szerint az MSZP (mint az MSZMP) jogutódja vagyonelszámolása pótolhatatlansági nyilatkozattal elfogadottnak tekintendő. A miniszter szerint a Vagyonelszámoltatási tv. 7. §-ából következő intézkedési kötelezettség eredménye, hogy az Országgyűlés az Elfogadási tv. 1. §-a és az I. melléklet C) pont 2. alpontja szerint az MSZP (mint az MSZMP jogutódja) vagyonelszámolását a Vagyonelszámoltatási tv. 6. § (5) bekezdése szerint pótolhatatlansági nyilatkozat alapján elfogadta.
    [43] Az ÁSZ amicus curiae válaszában arról adott tájékoztatást, hogy az ÁSZ 1992. április 30-án, 89. számon kiadta a „Jelentés az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek pótvagyonelszámolása hitelességének vizsgálatáról az 1991. évi LI. törvénnyel módosított 1990. évi LXXIII. törvény alapján” című jelentését. Az ÁSZ tájékoztatása szerint „[a] hivatkozott jelentésben rögzítettek alapján az ÁSZ ellenőrizte az ingatlanállományra vonatkozó adatokat és megállapította, hogy azokat a Magyar Szocialista Párt […] nem a törvény előírásainak megfelelően adta meg, nem volt viszonyítási alap az ingatlanok ellenőrzéséhez, mert csak az MSZP által közölt adatokra lehetett támaszkodni, valamint a telekrendezéseknél, illetve az ingatlannyilvántartásban – különböző okok miatti – rendezetlen állapotok voltak tapasztalhatók, így nem volt lehetőség az egyértelmű hitelesítésre. Az előzőekre figyelemmel a vagyonelszámolásban az ingatlanokra vonatkozó adatokat az ÁSZ nem hitelesítette. Az ellenőrzés megállapításai alapján az MSZP pótvagyonelszámolást nyújtott be, amelyben az ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási pontatlanságokat kijavította, illetve megerősítette az ellenőrzés során tett azon nyilatkozatát »miszerint a volt MSZMP nyilvántartásában 1980 előttről nem találtak olyan átfogó nyilvántartást, amely tételesen és hitelesen az elszámolás alapja lehetett volna, amelynek alapján az 1949-től 1980-ig terjedő időszakra adatszolgáltatását el tudta volna készíteni.« Az MSZP vagyonelszámolásának elfogadására, és így a hitelesítésre lehetőséget az 1991. évi LI. törvénnyel módosított 1990. évi LXXIII. törvény 6. § (5) bekezdése adott, amely szerint »az elszámolás nem pótolható adathiány esetén is elfogadottnak tekintendő. Az adathiány pótolhatóságáról az Állami Számvevőszék nyilatkozik.« A hitelesítés e formájánál – amennyiben az adatok valóban nem voltak pótolhatók – az ÁSZ-nak lényegében nem adódott mérlegelési lehetősége a hitelesítésre vonatkozóan. Mindezekre tekintettel az ÁSZ a hivatkozott jelentésben megállapította, hogy a pótvagyonelszámolásban jelzett pótolhatatlan adathiányok fennállnak. A hivatkozott jelentés II. fejezetében részletezett indokok alapján – figyelemmel a törvény 6. § (5) bekezdésében foglaltakra – az ÁSZ az MSZP pótvagyonelszámolását elfogadta.”
    [44] Az ÁSZ beadványában azt is rögzítette, hogy „[a]z ÁSZ jelentése kifejezetten a Budapest V. kerület Akadémia u. 15. szám alatti, 24684. helyrajzi szám alatt felvett ingatlanra vonatkozóan nem tartalmaz megállapítást.”

    [45] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.
    [46] Az Abtv. 26. § (1) bekezdés a) és b) pontjai értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
    [47] Az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) és b) pontjai értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

    [48] 3.1. Az indítványozó jogi képviselője a támadott ítéletet 2021. június 29-én vette kézhez, alkotmányjogi panaszát 2021. augusztus 27-én postai úton és elektronikusan nyújtotta be a Fővárosi Törvényszékre, amely az Alkotmánybírósághoz 2021. szeptember 16-án érkezett, így a panasz határidőben előterjesztettnek minősül.
    [49] Az alkotmányjogi panasz megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében foglalt feltételeknek, tekintettel arra, hogy megjelöli az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezésként az Abtv. 26. § (1) bekezdését és a 27. §-át, és az alkotmányjogi panasz a bírósági eljárást befejező kúriai ítélettel szemben került előterjesztésre.
    [50] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában megjelöli az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseiként az Alaptörvény I. cikkét, a VIII. cikket, a XIII. cikket, a XV. cikk (1) bekezdését, a XXIV. cikk (1) bekezdését és a XXVIII. cikk (1) bekezdését, továbbá a támadott bírói döntést az Abtv. 27. §-a szerinti indítványelem tekintetében, valamint a Vagyonelszámoltatási tv.-t az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti indítványelem tekintetében, azonban az alkotmányjogi panasz indokolása az 1. § alaptörvény-ellenességére szorítkozik.
    [51] Az indítványozó az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló polgári peres eljárásban felperesként szerepel, így érintettsége fennáll.
    [52] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése és a 27. § (1) bekezdése szerint az indítványozónak ki kell merítenie jogorvoslati lehetőségeit. Jelen ügyben a kúriai ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye, így az alkotmányjogi panasz ebben a részében megfelel a befogadási feltételeknek.
    [53] Az Alkotmánybíróság utal arra, hogy az Alaptörvény 28. cikkében foglalt, a bíróságoknak címzett jogértelmezési segédszabály nem tekinthető olyan Alaptörvényben biztosított jognak, amelynek sérelmére hivatkozva alkotmányjogi panaszt lehetne benyújtani {3176/2013. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]}.
    [54] Az Alaptörvény I. cikkében megfogalmazottak nem minősülnek az Alaptörvényben biztosított jognak, így alkotmányjogi panaszt sem lehet közvetlenül ezekre alapítani {3386/2020. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [14]}.
    [55] Az Alkotmánybíróság kiemeli, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény sérülni vélt cikkeit [VIII. cikk, XIII. cikk (1) bekezdés, XV. cikk (1) bekezdés, XXIV. cikk (1) bekezdése, XXVIII. cikk (1) bekezdés] megjelölte ugyan, azonban a XIII. cikk (1) bekezdése kivételével, azokhoz érdemi indokolást nem fűzött. Következésképpen az indítványnak ezen része azért nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontja szerinti feltételnek, mert egyáltalán nem jelöli meg ezzel összefüggésben az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint „az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek puszta felsorolása ugyanis nem ad kellő alapot az alkotmányossági vizsgálat lefolytatására” {34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212]}.
    [56] Ezen túlmenően az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése alapján alapvetően általános kifogásokkal illette a keresetét elutasító bírói ítéleteket. Az indítványozó az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének megsértését is kifogásolta, azonban a XXIV. cikk (1) bekezdése nem a bírósági eljárásra, hanem a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozik. Mivel azonban az indítvány a bíróságok eljárásával és döntéseivel kapcsolatban tartalmaz indokokat a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmére vonatkozóan, ezért az Alkotmánybíróság ezt az indítványi elemet tartalma szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének a sérelmét állító indítványi elemként bírálta el.
    [57] Az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése vonatkozásában ugyan formálisan tartalmaz indokolást, azonban az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a bírósági döntésekkel „összefüggésben megfogalmazott általános kritika nem teszi érdemben felülvizsgálhatóvá a panaszt pusztán azáltal, hogy az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésére hivatkozik” {3203/2019. (VII. 16.) AB végzés, Indokolás [35]; 3172/2019. (VII. 10.) AB végzés, Indokolás [9]}.

    [58] 3.2. Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban már elutasította a Vagyonelszámoltatási tv. megsemmisítésére irányuló kérelmeket. Az Abh. rendelkező részében foglalt érdemi elutasítás az indítványban foglalt kérelemre, azaz a Vagyonelszámoltatási tv. címére és preambulumára, illetve a 7. §-ra vonatkozott. Az Abh. alapjául szolgáló ügy indítványozója az MSZP volt, és azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert kifogásolta, hogy a Vagyonelszámoltatási tv. címe és preambuluma hátrányosan érinti a közéletben való részvételét, míg a 7. §-ban jelölt „szükséges intézkedések” kategóriájának értelmezése állítása szerint bizonytalan és alkotmányellenes. Következésképpen ez a régi Abh. nem vonatkozott (ilyen indítvány hiányában nem is vonatkozhatott) a jelen ügyben Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti indítványelemmel támadott Vagyonelszámoltatási tv. 1. §-ára.
    [59] E régi Abh. az MSZMP és az MSZP, illetve az MSZMP és a Munkáspárt jogutódlásának kérdését – ilyen jellegű kérelem hiányában – érdemben nem vizsgálta. Az Abh. ugyanakkor rögzítette azt is, hogy a Vagyonelszámoltatási tv. esetében megállapítható „a vagyon elszámolásra kötelezett szervezetek pontos kategorizálásának hiánya”.
    [60] Az Abtv. 31. § (1) bekezdése értelmében, ha alkotmányjogi panasz alapján az alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozással – ha a körülmények alapvetően nem változtak meg – nincs helye alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panasznak.
    [61] Az Alkotmánybíróság gyakorlatában van példa olyan döntésre, amely szerint az Alaptörvény hatálybalépése előtt hozott korábbi határozata alapján is hivatkozhat ítélt dologra, amennyiben „az Alaptörvény konkrét – a régi Alkotmányban foglaltakkal azonos vagy hasonló tartalmú – rendelkezései alapján ez lehetséges” {3229/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [6]–[7]}.
    [62] Ugyanakkor az Alkotmánybíróság a 3090/2016. (V. 12.) AB határozatban arra figyelemmel, hogy a kifogásolt jogszabályi rendelkezést nem az Alaptörvénnyel összefüggésben vizsgálta, res iudicata megállapítását nem tartotta megalapozottnak (Indokolás [30]). Az Alkotmánybíróság gyakorlatában olyan döntésre is van példa, amely kategorikusan kizárta az ítélt dolog megállapíthatóságát olyan esetekben, amikor az Alkotmánybíróság egy korábbi ügyben egy adott jogszabályi rendelkezés Alkotmánnyal való összhangjáról döntött {3073/2016. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [12]}.
    [63] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság szerint az Abh. a jelen ügyben előterjesztett alkotmányossági kérelem eltérősége okán az Abtv. 31. §-a alapján nem keletkezteti ítélt dolog megállapíthatóságát.
    [64] Az Alkotmánybíróság 3291/2020. (VII. 17.) AB végzésben visszautasította ugyanezen indítványozó alkotmányjogi panaszát, amelyet egy közigazgatási perben hozott kúriai ítélet ellen terjesztett elő, amely pernek az volt a tárgya, hogy a földhivatal elutasította az indítványozó kérelmét ugyanezen perbeli ingatlannal kapcsolatos földhivatali határozat kézbesítésére. A 3291/2020. (VII. 17.) AB végzés nem keletkeztet ítélt dolgot a jelen ügy vonatkozásában, mivel azon ügy alapját képező közigazgatási perben nem lehetett állást foglalnia az eljáró bíróságoknak az indítványozó és az MSZP jogutódlásának kérdésében. Ezen 3291/2020. (VII. 17.) AB végzéssel elbírált Kfv.IV.37.752/2018/8. számú kúriai ítélet indokolása 28. pontjában kifejezetten rögzítette, hogy „a jogutódlással kapcsolatos kérdések meghaladták a közigazgatási per kereteit, ezért azt érdemben vizsgálni nem kellett. Annak eldöntésére, hogy a kérdéses ingatlannak ki a tulajdonosa polgári bíróság rendelkezik hatáskörrel. Ez irányú igénye érvényesítésére a felperes már pert indított a Fővárosi Törvényszék előtt. Ebben a perben vált szükségessé az érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjog bejegyzéséről rendelkező határozat becsatolása a felperes részéről.” Következésképpen a 3291/2020. (VII. 17.) AB végzéssel elbírált alkotmányjogi panasz érdemben nem érinti a jelen alkotmányjogi panaszt, hiszen az indítványozó ezen korábbi ügyben egyrészt nem kifogásolta a Vagyonelszámoltatási tv.-t, másrészt az általa megjelölt kérdések a polgári per érdemére tartoznak, ekként azok alkotmányossága a polgári perben hozott ítéletekkel szembeni alkotmányjogi panasz tárgya lehet.

    [65] 4. Az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának – az Abtv. 29. §-a szerint – további feltétele, hogy a panasz bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel.
    [66] Az Alkotmánybíróság elöljáróban kiemeli, hogy feladata az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, és nincs hatásköre a rendes bíróságok jogalkalmazását felülbírálni, hiszen a bírósági joggyakorlat egységének biztosítása a bíróságok, elsősorban a Kúria feladata {3119/2016. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [30]; 3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]}.
    [67] Az Alkotmánybíróság kiemeli, hogy az indítványozó a támadott kúriai ítéletet alapvetően azon törvényértelmezési kérdésben kifejtett eltérő véleménye miatt kifogásolta, hogy álláspontja szerint az eljáró bíróságok helytelenül értékelték a jogutódlására, ezáltal tulajdonjogának fennállására vonatkozó kérdéseket és okiratokat. Az alkotmányjogi panasz mind az Abtv. 26. § (1) bekezdése, mind az Abtv. 27. §-a szerinti indítványelem tekintetében lényegében az eljáró bíróságok által értékelt bizonyítékok felülbírálatára vonatkozott.
    [68] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti indítványelemmel támadott Vagyonelszámoltatási tv. 1. §-a már hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés, azonban arra figyelemmel, hogy az indítvány alkotmányjogi panasz, ez önmagában nem akadálya az Alkotmánybíróság eljárásának, mivel az indítványozó ügyében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. § (2) bekezdése alapján a tényállásra irányadó, akkor hatályos anyagi jogot alkalmazták a bíróságok. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint „[a] már hatályon kívül helyezett jogszabályok alkotmányossági vizsgálata akkor lehetséges, ha az ilyen jogszabály vizsgálatát egyedi (konkrét) esetben, […] bíró kezdeményezi az előtte folyamatban lévő ügyben való alkalmazhatóság kérdésében 34/1991. (VI. 15.) AB határozat], illetve ha a már nem hatályos jogszabály alkalmazhatóságának kérdése alkotmányjogi panasz kapcsán merül fel.” {3111/2021. (IV. 14.) AB határozat, Indokolás [22]; 10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72, 76}
    [69] Mindazonáltal az Alkotmánybíróság kiemeli, hogy „a jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]}.
    [70] Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy nem foglalhat állást a bíróság döntési jogkörébe tartozó szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésben {3392/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3017/2013. (I. 28.) AB végzés, Indokolás [3]; 3028/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [12]; 3098/2014. (IV. 11.) AB végzés, Indokolás [28]}.
    [71] Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria, a másodfokú bíróság és az elsőfokú bíróság ítéleteikben az indítványozóval ellentétes jogi álláspontra helyezkedtek, a döntésüket alátámasztó érveikről számot adtak, továbbá a Kúria a másodfokú bíróság bizonyítékértékelésének a felülmérlegelésére nem látott jogszerű lehetőséget. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint tartózkodik az indokolásban megjelenő érvek megalapozottságának vizsgálatától, mert a tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése és mérlegelése az eljárásjogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat {3119/2016. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [30]; 3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]}.
    [72] Az indítványozó a Vagyonelszámoltatási tv. 1. §-ának illetve támadott ítéletek alaptörvény-ellenességét egyebekben nem indokolta, az Alkotmánybíróság nem talált olyan körülményt, amelyet a tulajdonhoz való joggal összefüggésben, alkotmányos jelentőségű eljárási szabályok érvényesülését érintő, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni.

    [73] 5. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az alkotmányjogi panaszt részben az Abtv. 27. §-ában, részben az Abtv. 52. § (1) bekezdésében valamint az Abtv. 29. §-ában írt befogadási feltétel teljesülése hiányában az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján visszautasította.
        Dr. Sulyok Tamás s. k.,
        az Alkotmánybíróság elnöke
        .
        Dr. Czine Ágnes
        alkotmánybíró

        Dr. Sulyok Tamás s. k.,
        az Alkotmánybíróság elnöke,
        az aláírásban akadályozott
        dr. Handó Tünde
        alkotmánybíró helyett

        Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó
        alkotmánybíró




        Dr. Juhász Miklós
        alkotmánybíró

        Dr. Sulyok Tamás s. k.,
        az Alkotmánybíróság elnöke,
        az aláírásban akadályozott
        dr. Pokol Béla
        alkotmánybíró helyett

        Dr. Szabó Marcel
        alkotmánybíró
        .
        Dr. Dienes-Oehm Egon
        alkotmánybíró

        Dr. Horváth Attila
        előadó alkotmánybíró




        Dr. Sulyok Tamás s. k.,
        az Alkotmánybíróság elnöke,
        az aláírásban akadályozott
        dr. Juhász Imre
        alkotmánybíró helyett

        Dr. Márki Zoltán
        alkotmánybíró

        Dr. Schanda Balázs
        alkotmánybíró




        Dr. Szalay Péter
        alkotmánybíró
        .
        Dr. Szívós Mária
        alkotmánybíró
        .

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        08/31/2021
        Subject of the case:
        .
        Constitutional complaint against the judgement No. Pfv.I.20.673/2020/11 of the Curia and the Act LXXIII of 1990 on the liquidation of the assets of certain social organisations linked to the previous system (legal successor of a political party)
        Number of the Decision:
        .
        3176/2022. (IV. 22.)
        Date of the decision:
        .
        03/29/2022
        .
        .