A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.373/2011/5. számú és a Heves Megyei Bíróság 2.K.30.202/2010/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti valódi alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítvány arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.373/ 2011/5. számú ítéletének, valamint a Heves Megyei Bíróság (az indítvány elbírálásának időpontjában Egri Törvényszék) közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során hozott 2.K.30.202/2010/6. számú ítéletének alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azokat.
[2] 2. Az alapügyben az indítványozónál – az alapper felperesénél – 2007. május 8. és július 23. között több alkalommal szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra került sor. A vámáru részben pénznyerő automata, részben pénznyerő automata alkatrész volt. Az árunyilatkozatokon üresen maradt a környezetvédelmi termékdíj fizetésekor kötelezően kitöltendő 47. rovat. A vámhatóság nem szabta ki a termékdíjat és az megfizetve sem lett. A vámhatóság 2010. május 4-én kelt, május 6-án kézbesített végzésével a vámhatározatok hivatalbóli felülvizsgálatáról értesítette a felperest, melynek során az árunyilatkozatok utólagos ellenőrzésére került sor. A módosító határozatok a felperes terhére termékdíj- és azután áfa fizetési kötelezettséget állapítottak meg. A bíróság közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során a felperes keresetét elutasította. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
[3] Az indítványozó véleménye szerint a hatósági eljárás során nyilatkozattételi joga nem érvényesült, így sérült a tisztességes ügyintézéshez való joga. A bíróságok ítéletei, jogértelmezései sértik az Alaptörvény 28. cikkét, mert a perben felhívott jogszabályokat nem azok céljával és az Alaptörvénnyel, annak is E) cikk (3) bekezdésében írtakkal összhangban értelmezték. A bíróságok a vámigazgatási eljárás gyűjtőfogalmát leszűkítették a vámjogszabályok alkalmazására, ezzel megsértették az Alaptörvény H) cikk (1) bekezdését, illetve az indokolás elmaradásával az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését és XXVIII. cikk (1) bekezdését. A bíróságok ítéletei contra legem születtek meg és téves hivatkozásokat tartalmaznak. Az indítványozó hivatkozik arra is, hogy az eljáró bíróságok nem foglalkoztak érdemben az általa előadott ténybeli és jogi érvekkel, ezzel a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogát sértették meg. Mindez azt eredményezte, hogy olyan cselekmény miatt marasztalták el, amelyért nem tartozik felelősséggel, így sérült a jogbiztonság követelménye is.
[4] 3. Az Abtv. 56. §-a alapján az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, ennek során mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
[5] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel az Abtv. 31–52. §-aiban foglalt formai feltételeknek. Az Abtv. 27. §-ára figyelemmel az indítványozó érintettnek tekinthető, aki jogorvoslati jogát kimerítette, az általa támadott bírósági döntés felülvizsgálatát az Alkotmánybíróság még nem végezte el. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ában foglalt törvényi feltételeknek azonban nem felel meg. Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. A vizsgált esetben nem állapítható meg sem az, hogy az indítvány alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, sem pedig az, hogy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség állna fenn. Az indítványozó alkotmányjogi panasza lényegében a kifogásolt ítélet, és az azt megelőző bírósági eljárás, valamint a bírói jogértelmezés felülbírálatára irányul. Az indítvány tartalma alapján a Kúria ítéletének nem alkotmányossági szempontú, hanem ténykérdésekben, illetve tisztán jogértelmezésben való felülvizsgálatára és megváltoztatására irányul. Az indítvány azt célozza, hogy az Alkotmánybíróság a Kúria által eldöntött tény- és jogkérdéseket mintegy negyedfokú bíróságként vizsgálja felül és a Kúria álláspontjától eltérően értékelje. Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján az ítéleteknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálata során van jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére. A tényállás és a bíróság jogértelmezésének vizsgálatára, a bizonyítékok bírói mérlegelésének (annak, hogy a bíróság egy-egy bizonyítási indítványt, bizonyítékot milyen szempontok alapján és miként értékelt), valamint a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülvizsgálatára azonban már nem rendelkezik hatáskörrel. Az indítványozó sem a Kúria eljárásával, sem az ítélet érdemével kapcsolatosan nem állított olyan alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni.
[6] Mindezekre tekintettel az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt törvényi követelményeknek, ezért az Alkotmánybíróság tanácsa – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján eljárva – az Abtv. 29. §-a, továbbá az 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alkotmányjogi panasz befogadását visszautasította.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |