A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 9.G.44.728/2015/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában indult eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság (a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselője útján [dr. Pigler Csaba ügyvéd, Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, 1126 Budapest, Ugocsa utca 4/B.] az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma (a továbbiakban: Fővárosi Törvényszék) 9.G.44.728/2015/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
[2] 2. Az indítványozó vállalkozási szerződést kötött speciális építési munkálatok elvégzésére. A felek közötti vitás kérdések rendezésére a szerződés különleges egyeztetési eljárásokat és döntéshozatalra jogosult szervezeteket írt elő; végső soron a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó Választottbíróság (a továbbiakban: Választottbíróság) hatáskörét kötötte ki. Az ügy alperese a szerződés rendelkezésére hivatkozva a kötbérigényén felül további költségigényeket is előterjesztett, és erre tekintettel az indítványozó elismert esedékessé vált díjának egy részét nem fizette meg. Az indítványozó ezt követően nyújtotta be keresetét a Választottbírósághoz, amely arra irányult, hogy a Választottbíróság kötelezze az alperest a ki nem fizetett vállalkozói díj, kártérítés, szakértő és jogi képviselői díj, ezek késedelmi kamatai, valamint perköltség megfizetésére. A Választottbíróság a keresetet elutasította.
[3] Az indítványozó ezt követően a Fővárosi Törvényszéktől a választottbírósági ítélet érvénytelenítését kérte; a Fővárosi Törvényszék az érvénytelenítési kerestet elutasította.
[4] 3. Az indítványozó ezután alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben a Fővárosi Törvényszék ítéletét a jogorvoslathoz való jogának, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott tisztességes eljáráshoz való joga egyes elemeinek – így különösen az érdemi és indokolt döntéshez való jogának – a sérelme miatt kérte megsemmisíteni.
[5] Az indítványozó alkotmányjogi panaszát utóbb kiegészítette, melyben arról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy az indítvány benyújtását követően felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához a Fővárosi Törvényszék ítéletével szemben.
[6] 4. Az alkotmányjogi panasz benyújtásával párhuzamosan megindított felülvizsgálati eljárásra tekintettel az Alkotmánybíróság felhívta a Kúriát a vitatott jogerős ítélettel kapcsolatos döntése megküldésére. A Kúria megküldött, Gfv.VII.30.367/2016/8. számú ítélete a Fővárosi Törvényszék 9.G.44.728/2015/9. számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte és a Választottbíróság vitatott ítéletét érvénytelenítette.
[7] 5. Az Abtv. 59. §-a szerint „Az Alkotmánybíróság – ügyrendjében meghatározottak szerint – kivételesen a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti.” Az Ügyrend 67. § (2) bekezdésének d) pontja alapján „[o]kafogyottá válik az indítvány különösen, ha […] rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság a megtámadott bírói döntést hatályon kívül helyezte, illetve ha az eljárt bíróságot új eljárásra utasította”. A jelen ügyben fennállnak ezek a feltételek, ezért az Alkotmánybíróság az eljárást az Abtv. 59. §-a, valamint az Ügyrend 67. § (1) bekezdése és (2) bekezdésének d) pontja alapján megszüntette.
Dr. Salamon László s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |