Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság elutasította a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény (Nkt.) 24. § (4) bekezdése, valamint a nevelési-oktatási intézményekben
a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről, valamint a tárgyakra
vonatkozó eljárásrend részletes szabályairól szóló 245/2024. (VIII. 8.) Korm.
rendelet (Rendelet) alaptörvény-ellenességének megállapítására és
megsemmisítésére irányuló indítványt. A sérelmezett rendelkezések meghatározzák
a nevelési-oktatási intézményben tiltott tárgyak körét, és korlátozzák a
tanulók iskolai mobiltelefon-használatát. Az indítványozó álláspontja szerint a
rendelkezések sértik a diákok alapvető jogait, többek között a tulajdonhoz való
jogot, mert aránytalanul korlátozzák a diákok jogait a digitális eszközök,
különösen a mobiltelefonok birtoklása és használata terén. Az Alkotmánybíróság
határozatában megállapította, hogy az adott személy tulajdonát képező, illetve
használatában álló dolog birtoklásának a megtiltása vagy korlátozása az
Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jog korlátozása
körébe tartozik. A Rendelet alapján átadott tárgyak esetében a közérdek alapján
igazolható a korlátozás elrendelésének szükségessége, amely elsősorban a
tanítás zavartalanságában, illetve a diákok figyelmének növelésében határozható
meg. A tiltott tárgyak esetében a szabályozás célját a közérdek mint
szükségességi szempont egyértelműen igazolja. A meghatározott cél eléréséhez
szükséges eszköznek tekinthető az okoseszközök tanítási időben történő
használatának kizárása, illetve az oktatási-nevelési intézmény részére történő
kötelező átadása. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az oktatási-nevelési
intézmény rendjének, illetve a többi diák tanuláshoz való jogának a védelme
olyan legitim célnak tekinthető, amelyekkel összevetve az okoseszközök
használatának tanítási időben való korlátozását, a korlátozás arányosnak is
tekinthető. A Rendelet 3. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az átvett
tárgyat az átvétel időpontja szerinti állapotban kell visszaadni az érintett
személy részére. Ez kötelezettséget teremt a nevelési-oktatási intézmény
részére, hogy az átvett eszközt úgy tárolja, hogy abban kár ne essen, és arra
is, hogy ha abban kár esik, akkor azt kompenzálni kell. A kár viselésére
vonatkozóan az általános polgári jogi kárfelelősségi szabályok lesznek
irányadók. Az Alkotmánybíróság arra a megállapításra jutott, hogy a Rendelet
szabályozása nem sérti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdését, mivel nem
tartalmaz olyan szabályozást, amely a tulajdonhoz való jog aránytalan sérelmét
valósítaná meg, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította. A határozathoz
Juhász Imre, Lomnici Zoltán és Schanda Balázs alkotmánybírók párhuzamos
indokolást; Horváth Attila és Patyi András alkotmánybírók különvéleményt
fűztek. |