A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Mfv.II.10.222/2012/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában a Kúria – felülvizsgálati eljárásban hozott – Mfv.II. 10.222/2012/10. számú ítéletének felülvizsgálatát és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó szolgálati jogviszonyának jogellenes megszüntetése miatt indított keresetet, amelynek az ügyben született jogerős ítélet lényegében helyt adott. A Kúria – felülvizsgálati eljárásban hozott – támadott ítélete a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, s helyben hagyta az első fokon eljárt bíróság ítéletének a felmentés jogellenessége megállapítására irányuló keresetet elutasító részét.
[3] Az indítványozó alkotmányjogi panaszának indokaként előadta, hogy a támadott ítélet az Alaptörvény II. cikkébe (emberi méltóság) és a XV. cikkének (1) bekezdésébe (jogegyenlőség) ütközik. Kifogásolja, hogy a Kúria, bár elvben egyetértett azzal, hogy munkaügyi perben támadható az egészségkárosodás orvosi határozatban rögzített mértéke, az ő esetében mégis arra az álláspontra helyezkedett, hogy a perben a szakértői vizsgálatot mégsem lett volna indokolt lefolytatni, mert az nem lett volna alkalmas a felmentés megalapozottságát, indokoltságát megkérdőjelezni. Véleménye szerint nem egyenlőként kezelték őt azokkal, akik esetében szakértői bizonyítás alapján döntöttek az egészségkárosodás mértékéről. Utal arra is, hogy „alkotmányellenes a jogalanyok közötti megkülönböztetés, ha a jogalkalmazó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között”. A megkülönböztetést abban véli megvalósultnak, hogy őt vizsgálat nélkül, míg másokat vizsgálat alapján minősítenek egészségkárosodottnak. Álláspontja szerint egészségkárosodásának mértéke a felmentés időpontjában elérte az 50%-ot, ezért a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 185. § (1) bekezdése értelmében rokkantsági nyugdíjra volt jogosult. Mivel az eljáró bíróságok nem adtak helyt a szakértői vizsgálat elrendelése iránti kérelmének, ezért nem azonos méltóságú személyként kezelték őt és indokolatlanul különbséget tett a bíróság a terhére. Ezért megvalósult az Alaptörvény II. cikkének és XV. cikk (1) bekezdésének a sérelme.
[4] 2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel. A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletét indítványozó az elsőfokú bíróságnál az Abtv. 30. § (1) bekezdésében írt 60 napos határidőn belül terjesztette. Az indítványozó szabályszerűen meghatalmazott jogi képviselő útján jár el [Abtv. 51. § (2)–(3) bekezdés], továbbá az alkotmányjogi panasz megfelel az Abtv. 52. § (1) bekezdés a)–f) pontjaiban foglalt feltételeknek.
[5] 3. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörben vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
[6] Az Abtv. 27. §-ában meghatározott egyedi ügyben való érintettség megállapítható: az indítványozó a peres eljárás felperese volt. A Kúria támadott ítélete felülvizsgálati eljárásban, az ügy érdemében hozott, és az eljárást befejező ítélet, amely ellen további jogorvoslat nem áll rendelkezésre, ezért a panasz az Abtv. 27. § b) pontjában foglaltaknak is eleget tesz.
[7] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg.
[8] A tényállás feltárása, a bizonyítékok mérlegelése és ennek alapján a következtetések levonása a rendes bíróságok feladata, amely önmagában alkotmányossági kérdést nem vet fel. A Kúria ítéletében részletesen megindokolta (ítélet 8. oldal harmadik bekezdés), hogy milyen érvek alapján utasította el indítványozó csatlakozó felülvizsgálati kérelmének azon részét, melyben indítványozó sérelmezte, hogy a munkaügyi bíróság jogszabálysértően mellőzte szakértői vizsgálat elrendelését. Az indítványozó az Alkotmánybíróságtól ezen döntés felülvizsgálatát kéri.
[9] Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére van hatásköre, ebbe azonban a bizonyítékok bírói mérlegelésének és a bírósági eljárás teljes egészének felülbírálata nem tartozik bele [3351/2012. (XII. 5.) AB végzés].
[10] Az indítványozó sem a bíróság eljárásával, sem az ítélet érdemével kapcsolatosan nem állított olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vetne fel.
[11] Fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz alapján nem merül fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, sem alapvető alkotmányjogi kérdés, így az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában írott feltételeknek, annak befogadására nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság ezért a kérelmet – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján – visszautasította.
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |