Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01782/2014
Első irat érkezett: 10/28/2014
.
Az ügy tárgya: a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.595/2014/7. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 35.P.25.522/2013/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (közérdekű adatigénylés megtagadása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/14/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Stumpf István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.595/2014/7. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 35.P.25.522/2013/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
Az indítványozó közérdekű adat kiadása iránti pert indított a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ellen, és annak kiadására kérte kötelezni, hogy a rektor mikor terjesztette a Fenntartói Testülete elé az indítványozó állásfoglalást kérő levelét. A per során a kérelmezett tájékoztatta az indítványozót, hogy nem terjesztette fel az állásfoglalás iránti kérelmet, mert annak megválaszolása nem tartozik a Fenntartói Testület hatáskörébe. A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében ezért ítéletet csak a perköltség vonatkozásában hozott, és megállapította, hogy a felek maguk viselik költségeiket. Megjegyezte továbbá, hogy a tájékoztatás kérése a rektor intézkedéséről nem minősül közérdekű adatnak. Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyta, és az indítványozót kötelezte az alperesi jogtanácsos fellebbezési költségeinek megfizetésére.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítéletek sértik az Alaptörvény I. cikkét, VI. cikk (2) bekezdését és a XXVIII. cikk (1) bekezdését, mert a bíróságok helytelenül értelmezték és alkalmazták az Infotv. 30. § (3) bekezdését (közérdekű adatigénylés teljesítésének megtagadása), és a jogtanácsos munkadíjára vonatkozó rendelkezéseket..
.
Támadott jogi aktus:
    Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.595/2014/7. számú ítélete
    Fővárosi Törvényszék 35.P.25.522/2013/3. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk (1) bekezdés
I. cikk (2) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
I. cikk (4) bekezdés
VI. cikk (1) bekezdés
VI. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1782_0_2014_inditvany_anonim.pdfIV_1782_0_2014_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3189/2015. (X. 7.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 09/29/2015
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2015.09.29 15:00:00 2. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 35.P.25.522/2013/3. számú ítélete, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf.20.595/2014/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a Fővárosi Törvényszék 35.P.25.522/2013/3. számú ítélete, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.595/2014/7.számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
      [2] Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntések sértik az Alaptörvény I. cikk (1)–(2)–(3)–(4) bekezdését, VI. cikk (1)–(2) bekezdését, valamint XXVIII. cikk (1) bekezdését.

      [3] 2. Indítványozó 2013. január 7-én megkereste a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) rektorát annak közlésére, hogy mikor terjesztette a Fenntartói Testület elé az indítványozó által írt, 2012. november 6-án kelt, állásfoglalást kérő beadványt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora erre a megkeresésre nem válaszolt, így az indítványozó 2013. február 7-én keresetet nyújtott be, amelyben a fent meghatározott adat közlésére kérte kötelezni az NKE-t. Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék indítvánnyal támadott ítéletében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 5. pontjában foglaltakra hivatkozva rámutatott, hogy nem minősül közérdekű adatnak az a tény, hogy egy korábbi bejelentéssel kapcsolatosan tett-e valamilyen intézkedést az NKE, vagy sem, így nem az Infotv. 29. §-a szerint kell válaszolniuk a megkeresésre. A Fővárosi Törvényszék sérelmesnek vélt ítéletében ugyanakkor megjegyezte, hogy a közfeladatot ellátó állami szervek vonatkozásában fokozottan fennáll a tájékoztatási kötelezettség akkor is, ha a megkeresést közérdekű adatigénylésre alapozzák, de valójában nem minősül annak. Mivel az NKE rektora csak a per során adott tájékoztatást az indítványozónak arról, hogy nem terjesztette fel az állásfoglalás iránti kérelmet, mert annak megválaszolása nem tartozik a Fenntartói Testület hatáskörébe, e kötelezettségét elmulasztotta.

      [4] 3. Az indítványozó fellebbezése folytán, másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az első fokú bíróság döntését helyben hagyta, ítélete szerint a kért információ nem közérdekű adat, így az NKE-t nem terhelte az Infotv. 29. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség. A másodfokú ítélet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 67. § (2) bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 1. § (1) bekezdése, 3. § (3) és (5) bekezdése alapján az NKE-t képviselő jogtanácsosnak 10 000 forint fellebbezési költséget állapított meg.

      [5] 4. Az indítványozó szerint a támadott ítéletek azért sértik az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében biztosított jogot, mert az eljárt bíróságok jogalap nélkül utasították el a keresetét. E körben az indítványozó azt is megjegyzi, hogy az NKE rektora a küldeményt „nem minősíthette volna abból a szempontból, hogy az előterjesztést megteszi-e vagy pedig nem, mivel a levél nem neki szólt”. Azáltal, hogy az NKE az indítványozó közérdekű adatigénylésére nem válaszolt, az indítványozó szerint megsértette „kapcsolat-felvételre, illetve -tartására vonatkozó alkotmányos alapjogát” is. Válaszadási kötelezettség ugyanis mindenképpen terheli az NKE-t, akkor is, ha szerinte az adatigénylésben kért információ nem minősül közérdekű adatnak.
      [6] Az indítványozó szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének (tisztességes eljárás követelményének) – az indítványban tévesen néhol XXXVIII. cikk (1) bekezdéseként jelölt – sérelmét a bíróság contra legem jogértelmezése valósította meg, az alábbiak szerint. Az ügyben eljárt bíróságok az indítvány szerint nem megfelelő tartalmat tulajdonítottak az Infotv. 30. § (3) bekezdésének, a tekintetben, hogy a közérdekű adatigénylésre hivatkozással előterjesztett kérelmek nem maradhatnak válasz nélkül. Ezért az indítványozó szerint az eljárt bíróságok nem biztosították az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésben foglalt jogokat sem. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét állítja az indítványozó a perköltség megállapításával összefüggésben is, ugyanis az eljáró bíróságok a Pp. és az IM rendelet szabályait tévesen alkalmazták, szerinte „jogtanácsos esetén Alaptörvény ellenes a jogtanácsosi munkadíjként az ügyvédekre megállapított jogszabály alapján a perköltség felszámítása és érvényesítése”. Álláspontja szerint „a jogerős ítélet Alaptörvénybe ütköző módon kötelezte felperest perköltség megfizetésére”.

      [7] 5. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
      [8] A befogadhatóság feltételeit vizsgálva az Alkotmánybíróság tanácsa az alábbiakat állapította meg. Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az Alkotmánybíróságnak kizárólag a bírói döntés alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van jogköre, amelynek célja a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése.

      [9] 5.1. A támadott ítéletekkel szemben megfogalmazott indítványozói érvek mind az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése, mind a XXVIII. cikk (1) bekezdése sérelmének vonatkozásában a bíróságok jogértelmezésére és jogi következtetéseire irányulnak, azok megalapozottságát vitatják.
      [10] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság tartózkodik attól, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon {elsőként lásd: 3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]; ezt követően megerősítette: 3065/2012 (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [5]; 3391/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [25]; 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]}.
      [11] 5.2. Az indítvány akkor alkalmas érdemi elbírálásra, ha az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően határozott kérelmet tartalmaz. Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésével, valamint XXVIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben az indítványozó alkotmányjogilag értékelhető indokolást nem adott elő arra vonatkozóan, hogy a kifogásolt ítéletek miért ellentétesek az Alaptörvény felsorolt rendelkezéseivel.
      [12] Az Alaptörvény I. cikk (1)–(2)–(3)–(4) bekezdését, valamint VI. cikk (1) bekezdését megemlítette ugyan, ám nem fejtette ki kellően, hogy a panasszal támadott ítéletek miért és mennyiben sértik e rendelkezéseket. Az alkotmányjogi panasz nem tartalmaz indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntések miért ellentétesek az Alaptörvény I. cikk (1)–(2)–(3)–(4) bekezdésével és VI. cikk (1) bekezdésével.

      [13] 6. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 52. § (1b) bekezdésének b) és e) pontjaiban foglalt feltételek hiánya miatt, az Alkotmánybíróság Ügyrendje 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, visszautasította.
          Dr. Szívós Mária s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Stumpf István s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          10/28/2014
          .
          Number of the Decision:
          .
          3189/2015. (X. 7.)
          Date of the decision:
          .
          09/29/2015
          .
          .