A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.617/2019/6/II. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozók – jogi képviselőjük (dr. Rózsavölgyi Ágnes ügyvéd) útján – 2020. december 2-án az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, melyben kérték a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.617/2019/6/II. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, mivel az véleményük szerint ellentétes az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésével, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésével, valamint 28. cikkével.
[2] 2. Az Alkotmánybíróság főtitkára az indítvány beérkezését követően levélben tájékoztatta az indítványozók jogi képviselőjét arról, hogy az indítvány elkésettség miatt érdemi elbírálásra alkalmatlan. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint ugyanis az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani; az Abtv. 30. § (4) bekezdése értelmében pedig a döntés közlésétől, illetve az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye. Az indítvány által érintett bírósági eljárásban az indítványozók felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, melyet a Kúria hivatalból, az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása miatt elutasított. A támadott jogerős döntés, a Fővárosi Ítélőtábla sérelmezett ítéletének indítványozók általi átvételére 2020. január 8. napján került sor, így a 2020. december 2-án postára adott panasz elkésett; azt a 180 napos objektív, igazolási kérelemmel sem kimenthető határidőn jóval túl, a 329. napon nyújtották be. A főtitkári tájékoztatás értelmében tehát az alkotmányjogi panasz a törvényi feltételeknek nem felel meg, ezért az indítvány érdemi elbírálására nincs lehetőség.
[3] Az indítványozók e tájékoztató levélre adott válaszukban továbbra is kérték az indítvány érdemi elbírálását. Arra hivatkoztak, hogy értelmezésük szerint ha az indítványozók egyidejűleg felülvizsgálati indítványt és alkotmányjogi panaszt is benyújtanak a jogerős bírósági döntéssel szemben, akkor a panaszt mindaddig nem lehet elkésettnek tekinteni, ameddig a felülvizsgálati kérelmet a Kúria nem bírálta el; azaz függetlenül attól, hogy a Kúria végül a felülvizsgálati kérelem tárgyában milyen döntést hozott, az ettől a kúriai döntéstől számított hatvan napon belül az alkotmányjogi panaszt határidőben benyújtottnak kell tekinteni.
[4] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az 56. § (2) bekezdése értelmében a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit, különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. §-ok szerinti feltételeket. E vizsgálat alapján az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálásra alkalmatlan, ennek alapján nem fogadható be.
[5] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Abtv. 30. § (3) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság olyan alkotmányjogi panasz tárgyában is dönthet, amelyet az indítványozó rajta kívül álló elháríthatatlan okból történő akadályoztatása folytán e határidő eltelte után nyújtott be; de az Abtv. 30. § (4) bekezdése értelmében a döntés közlésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye.
[6] Az indítványozó a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2019. november 21-én meghozott, és az indítványozók részére 2020. január 8-án kézbesített jogerős ítéletét támadta; panaszát 2020. december 2-án, 329 nappal a határidő megnyílta után nyújtotta be. Az Abtv. 30. § (4) bekezdése szerinti 180 napos határidő objektív véghatáridő, melynek eltelte után alkotmányjogi panasz nem nyújtható be, függetlenül attól, hogy a 60 napos szubjektív vagy a 180 napos objektív határidő elmulasztásának mi volt az oka. Így annak sincs jelentősége, hogy az indítványozó a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet is benyújtott. A felülvizsgálati kérelmet elutasító érdemi döntés a 60 napos szubjektív, avagy a 180 napos objektív határidőn belül önállóan is támadható ugyan, de csak akkor, amennyiben az az ügy érdemében hozott vagy az eljárást befejező döntésnek minősül. Mivel jelen eljárásban a Kúria hivatalból elutasította a felülvizsgálati kérelmet, azon okból, hogy a kérelmezők a felülvizsgálati eljárási illetéket nem rótták le, majd a hiánypótlási felhívást tartalmazó, az illeték teljes összegének megfizetésére felhívó, az illeték meg nem fizetésének jogkövetkezményeire is figyelmeztető, 2020. április 3-án kézbesített kúriai végzést követően, az abban meghatározott 8 napon belül sem (és az alkotmányjogi panasz benyújtásáig sem) teljesítették illetéklerovási kötelezettségüket, így a Kúria 2020. szeptember 8-án hozott végzésével megállapította, hogy a hiánypótlási felhívási határidő 2020. április 14-én eredménytelenül eltelt. Az indítványozók a kúriai végzéssel szemben egyébként sem nyújtottak be alkotmányjogi panaszt, így a kúriai végzés alkotmányjogi panaszeljárásban történő érdemi vizsgálatra való alkalmatlanságáról az Alkotmánybíróságnak külön nem kellett rendelkeznie.
[7] 4. Mivel az indítvány a fentiekre tekintettel elkésett, az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.617/2019/6/II. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján visszautasította.
Dr. Handó Tünde s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Márki Zoltán
alkotmánybíró helyett
Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Schanda Balázs
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Pokol Béla
előadó alkotmánybíró helyett
Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Szívós Mária
alkotmánybíró helyett
. |
. |