English
	Hungarian

Ügyszám: .	1132/H/2006
Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Dr. .

Az indítvány lényege: .

A döntés száma: 16/2007. (III. 9.) AB határozat .

ABH oldalszáma: 2007/272 .

A döntés kelte: Budapest, 03/08/2007 .

.

.

A döntés szövege (pdf): .

A döntés szövege: .

A döntés szövege:                  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az  Alkotmánybíróság  népszavazási kezdeményezés  aláírásgyűjtő íve  mintapéldányának hitelesítését megtagadó  határozat  ellen benyújtott   kifogás   tárgyában   —   dr.   Bragyova    András alkotmánybíró különvéleményével — meghozta a következő                          határozatot: Az  Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 568/2006. (XI.   21.)  OVB  határozatát  megsemmisíti,  és  az   Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja. Az  Alkotmánybíróság  ezt  a határozatát  a  Magyar  Közlönyben közzéteszi.                            Indokolás                                 I.    1.  Az  Országos  Választási Bizottság (a  továbbiakban:  OVB) 568/2006.  (XI.  21.)  OVB határozatával úgy  döntött,  hogy  a Fidesz   –  Magyar  Polgári  Szövetség  és  Kereszténydemokrata Néppárt   által   2006.   október  24-én  benyújtott   országos népszavazási   kezdeményezés  aláírásgyűjtő  íve  hitelesítését megtagadja.  Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel:    „Egyetért-e   Ön   azzal,  hogy  a  háziorvosi   ellátásért,  fogászati  ellátásért  és a járóbeteg-szakellátásért  továbbra  se kelljen vizitdíjat fizetni?”  Az  OVB döntése értelmében a kezdeményezés az Alkotmány  28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő tilalomba ütközik, mert „a 2007.  évre  vonatkozó költségvetési törvényjavaslat  (T/1145.) 12.  számú  melléklete, mely az Egészségbiztosítási Alap  2007. évi  költségvetését  részletezi,  az  1.  cím,  7.  alcím,  12. Vizitdíj, kórházi napidíj soron 22 milliárd Ft bevételt  tervez ebből  a  forrásból.  A vizitdíjnak mint az Egészségbiztosítási Alap    egyik   forrásának   a   léte   vagy   kiiktatása    az Egészségbiztosítási   Alap  bevételei   közül   közvetlenül   a költségvetést  érintő  kérdés.” A döntés indokolása  szerint  a kérdés „ugyan nem érint már hatályos költségvetést, azonban egy jövőbeli     költségvetéssel     kapcsolatban     összegszerűen meghatározható,  számszerűsíthető mértékkel változtatja  meg  a költségvetési bevétel mértékét.”    2.  A  határozat  a  Magyar Közlöny 2006. évi  144.  számában, 2006. november 24-i dátummal jelent meg.  A  határozat  ellen a kezdeményezők nyújtottak be kifogást.  A kifogás   2006.   december   8-án,   13.20-kor   érkezett    az Alkotmánybírósághoz. A kifogást a választási  eljárásról  szóló 1997.  évi  C.  törvény (a továbbiakban: Ve.) 130.  §-ának  (1) bekezdésében meghatározott tizenöt napos határidőn belül, 2006. december  9-én 16.00 óráig lehetett előterjeszteni.  A  kifogás határidőn belül érkezett.  Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálta el.  A  kifogás  szerint  a kérdésben népszavazást  lehet  tartani, mert  a  kérdésből eredményes népszavazás esetén sem következik okszerűen a költségvetési törvény módosítása, illetve a  kérdés nem arra irányul, hogy a választópolgárok pontosan határozzanak meg    jövőbeli   költségvetési   törvényben   szereplő   egyes kiadásokat. Utaltak arra, hogy a költségvetési törvény  idevágó előirányzatát  akkor  sem  kell feltétlenül  módosítani,  ha  a népszavazás  eredményes.  Az  aláírásgyűjtő  ív  mintapéldányát ezért szerintük az OVB-nek hitelesítenie kellett volna.    3.  A  kifogás  elbírálásához tartozó kérdés,  hogy  a  Magyar Köztársaság  2007.  évi költségvetéséről szóló,  T/1145.  számú törvényjavaslatot 2006. október 31-én nyújtotta be a Kormány az Országgyűlésnek.  A törvényjavaslatot az Országgyűlés  december 21-én fogadta el és azt december 22-én hirdették ki.  A   vizitdíjról  a  kötelező  egészségbiztosítás  ellátásairól szóló  1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 18/A. §-a  szól.  Ez a törvényi szabály vonatkozik arra  a  kérdésre, hogy  kell-e  vizitdíjat  fizetni. Ez a  törvényi  szabály  az, amelynek következménye a költségvetésben a vizitdíjra vonatkozó előirányzat  megjelenése. Az Ebtv.  18/A.  §-át  az  egyes,  az egészségügyet  érintő  törvényeknek az  egészségügyi  reformmal kapcsolatos  módosításáról  szóló 2006.  évi  CXV.  törvény  (a továbbiakban: Tv.) 7. §-a állapította meg.  A  Tv.  javaslatát  T/1093.  szám alatt  2006.  október  20-án nyújtotta be a Kormány és azt az Országgyűlés a 2006.  december 11-i  ülésnapján  fogadta el; a Tv.-t december 18-án  hirdették ki. A Tv. vizitdíj-fizetési kötelezettséget előíró 7. §-a 2007. február  15-én  lépett  hatályba, a Tv.  43.  §  (2)  bekezdése értelmében.                                 II.    A kifogás elbírálásánál figyelembe vett jogszabályok:    1. Az Alkotmány érintett rendelkezései:  „2.  §  (2)  A  Magyar Köztársaságban minden hatalom  a  népé, amely  a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.  28/C. § (...)  (2)  Országos  népszavazást  kell  tartani  legalább  200  000 választópolgár kezdeményezésére. (...)  (3)   Ha  az  országos  népszavazást  el  kell  rendelni,   az eredményes  népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. (...)  (5) Nem lehet országos népszavazást tartani:  a)  a  költségvetésről,  a  költségvetés  végrehajtásáról,   a központi  adónemekről és illetékekről, a vámokról,  valamint  a helyi  adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, (...)”    2. A Ve. érintett rendelkezései:  „130.   §   (1)   Az   Országos  Választási  Bizottságnak   az aláírásgyűjtő  ív,  illetőleg a konkrét kérdés  hitelesítésével kapcsolatos  döntése  elleni kifogást a határozat  közzétételét követő  tizenöt  napon  belül lehet  –  az  Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...)  (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el.  Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés  határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és   az   Országos   Választási   Bizottságot,   illetőleg   az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”    3.   Az  1998.  évi  III.  törvény  (a  továbbiakban:  Nsztv.) érintett rendelkezései:  „10.   §  Az  Országos  Választási  Bizottság  megtagadja   az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (...)  b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,”                                III.    A kifogás az alábbiak szerint megalapozott.    1.   Az   Alkotmány  28/C.  §  (5)  bekezdés  a)  pontját   az Alkotmánybíróság   az  51/2001.  (XI.  29.)   AB   határozatban értelmezte (ABH 2001, 392.).  Az  Alkotmánybíróság  eljárása során megállapította,  hogy  az Alkotmány   28/C.   §   (5)   bekezdésében   szereplő   tiltott népszavazási    tárgykörök   olyan    alkotmányi    felsorolást tartalmaznak,  amelyek bővítése csak az Alkotmány módosításával lehetséges  [64/1997. (XII. 17.) AB határozat, ABH  1997,  380, 384.].  A   határozat   hangsúlyozta:  az   alkotmányi   felsorolásból következik,   hogy   az   alkotmányi   szabályozás   kiemelkedő jelentőségével  a  tiltott tárgykörök zárt, szoros  értelmezése áll összhangban. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő   rendelkezés  konkrét  törvények,  többek  között   a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról  szóló  törvény tartalmát  vonja  ki  a  népszavazás  jogintézménye   alól.   A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról  szóló  törvény az  adott  alkotmányi  rendelkezés  közvetlen  végrehajtásaként megjelenő törvényhozási tárgykört jelenti. Az Alkotmány  19.  § (3)  bekezdés d) pontjában, valamint a 32/C. § (1) bekezdésében szereplő   költségvetés  és  annak  végrehajtása  (zárszámadás) fordulat teljes egészében megegyezik az Alkotmány 28/C.  §  (5) bekezdés    a)    pontjában    szereplő    kifejezésekkel.    A költségvetésről   szóló  törvény  fogalmába   semmiképpen   sem tartozhat  bele az összes olyan jogszabály, amelynek  pénzügyi- költségvetési   vonzata  van.  A  költségvetés  végrehajtásáról fordulat   pedig   semmiképpen  nem   jelenti   valamennyi,   a költségvetés  érvényesítését szolgáló törvény tartalmát,  hanem kifejezetten a zárszámadási törvényre utal.  A  határozat  megállapította, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó   kérdések  közül  alig  van  olyan,   amelynek   nincs költségvetési   kapcsolódása.   Önmagában   már   az   országos népszavazás  megtartása  is költségvetési  vonzatú,  hiszen  az Nsztv.  14.  §  (2) bekezdése szerint a népszavazást  elrendelő határozatában    az    Országgyűlés    dönt    a    népszavazás költségvetéséről.  Önmagában az, hogy a  népszavazás  eredménye esetlegesen  érinti  az  Országgyűlés mozgásterét  a  következő költségvetési  törvény megalkotásakor,  nem  teszi  tiltottá  a népszavazást.  A  határozat  értelmében az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés  a) pontjában szereplő, a költségvetési törvényre vonatkozó  kizáró ok  alapján valamely kérdés akkor nem bocsátható népszavazásra, ha  a  kérdés  a költségvetési törvény módosítását tartalmazza, vagy  a  kérdésből okszerűen következik a tiltott  tárgykörként megjelölt  törvények megváltoztatása, illetve ha a kérdés  arra irányul,  hogy  a  választópolgárok pontosan  határozzanak  meg jövőbeli  költségvetési  törvényben szereplő  egyes  kiadásokat (ABH 2001, 392, 395.)  Az  59/2004. (XII. 4.) AB határozat is abból indult  ki,  hogy az  Alkotmány  28.  §  (5) bekezdésének a)  pontjában  szereplő költségvetésről szóló törvény fogalmába nem tartozhat  bele  az összes  olyan  jogszabály,  amelynek  valamilyen  költségvetési vonzata  van.  Ebben a határozatban azonban az Alkotmánybíróság azt   állapította   meg,   hogy   az   eredményes   népszavazás költségvetési törvény megváltoztatását vonta volna maga után: a népszavazásra  bocsátandó,  nyugdíjemelésre  vonatkozó   kérdés szövegszerűen  ugyan  nem tartalmazta a  költségvetési  törvény módosítását,  de  okszerűen következett a kérdésből  a  tiltott tárgykörként  megjelölt törvény — a költségvetési törvényben  a Nyugdíjbiztosítási  Alap  költségvetése  kiadási  főösszege   — megváltoztatása.   A   határozat   megállapította,    hogy    a népszavazásra  szánt  kérdésből eredményes  népszavazás  esetén szükségszerűen következik a nyugdíjak emelése, a  költségvetési törvényben meghatározottaktól eltérő mértékben. A népszavazásra szánt  kérdés közvetlenül a költségvetésre vonatkozik,  így  az Alkotmányban   tételesen  megjelenített   kizárt   népszavazási tárgykörbe ütközik (ABH 2004, 834, 837.).  Az   Alkotmánybíróság  15/2005.  (IV.   28.)   AB   határozata értelmében  annak  megítélésénél, hogy  az  aláírásgyűjtő  íven szereplő   kérdés,   illetve   a  megtartandó   népszavazás   a költségvetési törvényben szereplő egyes bevételi  vagy  kiadási tételekkel   közvetlen  és  jelentős  kapcsolatban   áll-e,   a költségvetés   egyes  elemeinek  akár  pozitív,  akár   negatív meghatározását  jelenti-e, az Alkotmánybíróság —  az  Alkotmány szabályai és az Alkotmánybíróság gyakorlatában kialakult  elvek alapján  —  esetenkénti mérlegelés alapján dönt. A vizsgálatnál az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi szempontokat veszi alapul, nem     a    költségvetéssel    kapcsolatos    pénzügyi    jogi megfontolásokat. A privatizáció leállításáról  szóló  kérdéssel kapcsolatban   hozott   határozat  megállapította,   hogy   „az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdésről tartott  eredményes népszavazás  a  privatizáció azonnali hatályú leállításával  az ország  éves  költségvetéséről szóló  törvényt  közvetlenül  és jelentős  módon  érinti. Ezért az aláírásgyűjtő  íven  szereplő kérdés  az  Alkotmány  28/C.  § (5) bekezdésének  a)  pontjával ellentétes” (ABH 2005, 165, 171.).    2.   Az   Alkotmánybíróság  hatáskörét  a  jelen   ügyben   az Alkotmánybíróságról   szóló  1989.  évi   XXXII.   törvény   (a továbbiakban: Abtv.) 1. §-a h) pontja alapján a  Ve.  130.  §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati   természetű.   Az   Alkotmánybíróság    az    OVB határozatában,  valamint  a kifogásban  foglaltak  alapján  azt vizsgálja,  hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítése  során az  Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el  [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.].  Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és, rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].  A   jelen   esetben   a  hitelesítésről  szóló   OVB-határozat meghozatalakor  vizitdíjról, kórházi  napidíjról  költségvetési törvény nem rendelkezett. Ezt, miként azt az OVB határozata  is megállapítja,   csak  a  2007.  évre  vonatkozó   költségvetési törvényjavaslat (T/1145.) 12. számú melléklete tartalmazta.  Jövőbeli      költségvetésre,      valamely      költségvetési törvényjavaslatra hivatkozva az aláírásgyűjtő  ív  hitelesítése megalapozottan    nem    tagadható   meg.    A    költségvetési törvényjavaslat az elfogadásáig módosulhat és előállhat  az  az eset   is,  hogy  az  elfogadott  törvény  olyan  költségvetést tartalmaz,  amelyben  egyáltalán nem szerepel  a  népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatba hozható előirányzat.  Minderre  tekintettel az Alkotmánybíróság  a  rendelkező  rész szerint  határozott. A megismételt eljárásban  az  OVB-nek  azt kell  vizsgálnia, hogy a szóban lévő kérdés a  jelen  határozat III. 1. pontjában említett döntések tükrében az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő, a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok hatálya alá vonható-e.    Az  Alkotmánybíróság  —  figyelemmel  az  OVB  határozatának  Magyar   Közlönyben   való  megjelenésére   —   elrendelte   e  határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.                        Dr. Bihari Mihály                   Az Alkotmánybíróság elnöke                                           Dr. Balogh Elemér      Dr. Bragyova András           alkotmánybíró                alkotmánybíró                                           Dr. Erdei Árpád         Dr. Harmathy Attila           alkotmánybíró                 alkotmánybíró                                           Dr. Holló András            Dr. Kiss László           alkotmánybíró                 alkotmánybíró                                          Dr. Kovács Péter          Dr. Paczolay Péter          alkotmánybíró           előadó alkotmánybíró Dr. Bragyova András alkotmánybíró különvéleménye    Nem   értek   egyet  a  határozattal:  az  Alkotmánybíróságnak helyben  kellett volna hagynia az OVB határozatát  a  következő indokok alapján.    1.  A  népszavazásra feltenni kívánt kérdés az Alkotmány 28/C. §  (5)  bekezdés a) pontja szerint nem tartozik a  népszavazási tárgyak  közé. Ez az állítás – ellentétben a többségi határozat álláspontjával  –  igaz  volt a népszavazási  ív  hitelesítésre benyújtása  pillanatától  mind a mai  napig,  és  az  is  marad mindaddig, amíg az Alkotmány népszavazásra vonatkozó  jelenlegi szabályai  érvényben maradnak. Annak eldöntése, hogy az  orvosi ellátás    vizitdíj   ellenében   történő    igénybevétele    a költségvetésről szóló törvény tartalmát érintő — és ezáltal  az országos népszavazás tárgyköréből kizárt — kérdés-e, alapvetően két fogalom meghatározásától és ezek viszonyától függ: egyrészt a   költségvetésről   szóló  törvény,   másrészt   a   vizitdíj fogalmától.    Az  Alkotmány  28/C. § (5) bekezdés a) pontjában  szereplő  „a költségvetésről    szóló    törvény”    meghatározásával     az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során már több határozatában foglalkozott,  de  mindmáig  nem  sikerült  egyértelmű   mércét találni  a  „költségvetésről szóló törvény”  és  más  törvények elhatárolására, így ez minden esetben mérlegelés  tárgya  [Lsd: pl.  59/2004.  (XII.  14.)  AB  határozat,  (ABH  2004,  834.); 51/2001.  (XI.  29.)  AB határozat, (ABH  2001,  392.)].  Annyi bizonyos  csak,  hogy  „a költségvetésről  szóló  törvény”  nem azonos a felhatalmazó (appropriációs) törvénnyel [4/2006.  (II. 15.)  AB határozat, (ABK, 2006, február, 68.)]. Általánosságban csak   azt  lehet  megállapítani  az  Alkotmánybíróság   eddigi gyakorlata  alapján,  hogy  a költségvetéssel  való  távoli  és közvetett  kapcsolat nem elegendő ahhoz,  hogy  egy  kérdés  az Alkotmány   28/C.   §  (5)  bekezdés  a)  pontja   alapján   „a költségvetésről  (…)  szóló törvény tartalmáról”  szóló  kérdés legyen.    Ha  abból az általánosan elfogadott definícióból indulunk  ki, hogy   a   költségvetés  az  állam  meghatározott   időtartamra előirányzott kiadásainak és bevételeinek tételes felsorolása és mérlege,   akkor  a  költségvetésről  szóló  törvény  tartalmán mindazt  érteni  kell,  ami  a  költségvetés  bevételeinek   és kiadásainak jogcímét érinti. Különösen igaz ez a megállapítás a költségvetés  bevételi  jogcímeire,  mert  míg  a  költségvetés kiadási   jogcímeinek  katalógusa  szinte  végtelen,  addig   a költségvetés bevételi jogcímei viszonylag korlátozottak.  A   vizitdíj   nem  egyszerűen  érinti  az  államháztartás   — pontosabban  annak  egyik alrendszere,  az  Egészségbiztosítási Alap  —  bevételeit  és  kiadásait,  hanem  egyben  közvetlenül bevételi   jogcímet  is  keletkeztet,  és  ezáltal  közvetlenül befolyásolja a költségvetés egyenlegét: az elmaradó bevételt az államnak  vagy más forrásból kell fedeznie, vagy  a  kiadásokat kell  csökkentenie. Ezen nem változtat az sem, hogy a  vizitdíj bevétele a beszedő intézménynél marad, mert a beszedés  jogcíme szerint    költségvetési   bevétel.    Az    állami    kiadások megállapítása, és az azok fedezéséhez szükséges anyagi eszközök előteremtése   —  ennek  keretében  esetlegesen   új   adónemek bevezetése,  vagy  az  állam  által biztosított  szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó ellenszolgáltatás  megállapítása  — kétséget kizáróan az Országgyűlés hatásköre.  Ezen  érvelés  alapján megállapítható, hogy — az aláírásgyűjtő ív   mintapéldánya  és  az  azon  szereplő  kérdés  hitelesítés céljából   történő   benyújtása   pillanatában,   illetve    az aláírásgyűjtő  ív mintapéldánya hitelesítésének  megtagadásakor jogilag   még   nem  létező  —  vizitdíjról  szóló  népszavazás szükségképpen   a  költségvetési  törvény  tartalmát   jelentős mértékben    érintő    törvényről   (jelenleg:    A    kötelező egészségbiztosítás  ellátásairól  szóló  1997.   évi   LXXXIII. törvény  18/A. §) szóló népszavazás lenne. A vizitdíjról  szóló népszavazási   kérdés   fenti  értelemben   vett   költségvetés tartalmát  érintő jellege tehát független a mindenkori  tételes jogi  helyzettől,  azaz  attól, hogy van-e  éppen  érvényben  a vizitdíjat szabályozó törvény vagy sem, és attól is,  mit  mond erről  az éppen hatályban lévő költségvetési törvény. Annál  is inkább  igaz  ez  az  állítás,  mert  a  még  be  nem  vezetett vizitdíjról  nem  is  tartalmazhat  rendelkezést   a   vizitdíj bevezetése előtti évre érvényes költségvetési törvény.  E  kérdés vizsgálatakor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a  költségvetési  törvény  és a vele  szorosan  összefüggő,  az államháztartás  bevételeit és kiadásait  szabályozót  törvények különleges  törvények.  Ennek kapcsán fontos  azt  megemlíteni, hogy  az  államnak mindig van – ha más nem, átmeneti (lsd.:  Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi  XXXVIII. törvény  34.  §) – költségvetése (és így költségvetésről  szóló törvénye),  amelynek tartalma nagyon különböző lehet,  de  jogi fogalma  nem  változik.  A költségvetés  az  állam  létezésének velejárója. A költségvetési ciklus folyamatos: a következő évre vagy  évekre szóló költségvetés és az azt alátámasztó,  illetve végrehajtásához szükséges törvények előkészítése idején is  van hatályban  költségvetésről szóló törvények. A  „költségvetésről szóló  törvény”  tehát  nem azonosítható egy  adott  időpontban érvényes törvénnyel vagy törvényekkel.    2.  A  vizitdíjról szóló népszavazási kérdés, ahogyan a kérdés megfogalmazásából  kitűnik, nem egy  évre  kívánja  a  vizitdíj fizetési  kötelezettséget eltörölni, hanem  arra  kötelezné  az Országgyűlést,  hogy a jövőben se alkosson a vizitdíjról  szóló törvényt.  Eltekintve ebben a különvéleményben az ilyen  típusú kérdések alkotmányosságának vizsgálatától, annyit említek  csak meg,  hogy  a  kérdés  természete miatt a kérdés  költségvetési jellege  sem  kapcsolható kizárólag egy  adott  évre  vonatkozó költségvetési törvény tartalmához.  Ha   pedig,   ahogyan  azt  már  fentebb  is   említettem,   a népszavazási  kérdéssel elérni kívánt  cél  az,  hogy  egyetlen jövőbeli  költségvetésről szóló törvény  se  tartalmazhasson  a vizitdíjról szóló rendelkezést, akkor az is indokolatlan,  hogy egy  meghatározott év költségvetési törvénye –  vagy  az  éppen érvényben  lévő a költségvetést közvetlenül érintő törvények  – alapján  dőljön  el  a  vizitdíjról szóló  népszavazási  kérdés megengedettsége. Budapest, 2007. március 8.                                             Dr. Bragyova András                                                   alkotmánybíró .

English:
English: .
Petition filed: .
Subject of the case: .	The prohibited subjects of the national referendum (visiting fee)
Number of the Decision: .	16/2007. (III. 9.)
Date of the decision: .	03/08/2007
.
. Full text: en_0016_2007.pdf