English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01661/2017
Első irat érkezett: 08/22/2017
.
Az ügy tárgya: A Szolnoki Törvényszék 4.Pf.20.874/2016/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (gáz szabálytalan vételezése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §- a alapján - a Szolnoki Törvényszék 4.Pf.20.874/2016/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó gázszolgáltató előadta, hogy gázszolgáltatásra vonatkozó fogyasztási szerződés jött létre közte és az alperes között. Az indítványozó alkalmazottjai a perbeli fogyasztási helyen ellenőrzést végeztek, melyen észlelték, hogy a plomba a gyári állapottól eltérő, és a szakértői vélemény megállapította, hogy a mérőműszeren tapasztalt anomáliák szabálytalan véltelezésre, vagy annak lehetőségére utalnak. Az indítványozó az alperessel szemben kötbért számolt fel, mely ellen az alperes ellentmondással élt. Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította, melyet a törvényszék helybenhagyott.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság döntése megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való alapjogát, és a B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, mikor a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletét (Gesz.) 18. 5 pontját alkalmazta, mert az alkalmazhatatlan, és annak tárgyi hatálya nem terjed ki a felperes peres igényére, továbbá a mérésügyi törvénnyel ellentétes. .
.
Támadott jogi aktus:
    Szolnoki Törvényszék 4.Pf.20.874/2016/5. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
15. cikk (4) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1661_2_2017_indkieg. anonim.pdfIV_1661_2_2017_indkieg. anonim.pdfIV_1661_0_2017_indítvány. anonim.pdfIV_1661_0_2017_indítvány. anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3232/2019. (X. 11.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 10/01/2019
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2019.10.01 10:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3232_2019 AB végzés.pdf3232_2019 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Szolnoki Törvényszék 4.Pf.20.874/2016/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság jogi képviselője útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszában a Szolnoki Törvényszék
    4.Pf.20.874/2016/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.


    [2] 1.1. Az eljárás megindításának előzményeként az indítványozó előadta, hogy közte mint gázszolgáltató és egy magánszemély között gázszolgáltatásra vonatkozó fogyasztási szerződés jött létre. Az indítványozó alkalmazottjai a fogyasztási helyen ellenőrzést végeztek, amely során észlelték, hogy a plomba a gyári állapottól eltérő, és a szakértői vélemény megállapította, hogy a mérőműszeren tapasztalt anomáliák szabálytalan vételezésre (vagy annak lehetőségére) utalnak. Az indítványozó felperesként keresetében azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperes fogyasztót 540 000 Ft kötbér megfizetésére. Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította, amely ítéletet a felperes fellebbezése folytán másodfokon eljáró törvényszék helybenhagyott.
    [3] Az indítványozó álláspontja szerint a törvényszék döntése megsértette az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, a 15. cikk (4) bekezdését, amely előírja, hogy a Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való alapjogát. A bíróság döntésének alaptörvény-ellenességét álláspontja szerint az okozza, hogy a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének (Földgázelosztási Szabályzat, a továbbiakban: Gesz.) 18.5. pontját alkalmazta, mert annak tárgyi hatálya nem terjed ki a peres igényre, a mérésügyi törvénnyel ellentétes, contra legem jogalkalmazást valósít meg.

    [4] 1.2. A főtitkár hiánypótlásra hívta fel az indítványozót, aki határidőben kiegészítette az indítványt.

    [5] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.

    [6] 2.1. A vizsgálat során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány határozott kérelmet tartalmaz és megfelel a törvényben előírt alaki és tartalmi követelményeknek [Abtv. 52. § (1b) bekezdés, (5)–(6) bekezdés].
    [7] Az indítványozó ügyvédje 2017. május 26-án vette át a jogerős döntést, az alkotmányjogi panaszt 2017. július 25-én postázta határidőben. A támadott bírói döntés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság még nem döntött. Az indítványozó sérelme az ügy érdemében hozott döntés folytán következett be vele szemben; a bírósági eljárásban felperes volt, ezért érintettnek minősül. Az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette.

    [8] 2.2. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának törvényi feltétele [Abtv. 27. § a) pont, 52. § (1b) bekezdés b) pont], hogy az indítványozó valamely Alaptörvényben biztosított joga sérelmére hivatkozzon.
    [9] Az indítvány szerint a perében a másodfokú bíróság a Gesz. 18.5. pontját az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütközően alkalmazta, mivel a tárgyi hatálya nem terjed ki a felperes peres igényére; ráadásul a kormányrendelet álláspontja szerint a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvénnyel (a továbbiakban: Mérésügyi tv.) is ellentétes, s így annak alkalmazása az Alaptörvény 15. cikk (4) bekezdését is sérti.
    [10] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatályba lépését követően is fenntartotta gyakorlatát, amely szerint „a jogbiztonság önmagában nem Alaptörvényben biztosított jog, így a B) cikk (1) bekezdésének sérelmére alkotmányjogi panaszt csak kivételes esetben – a visszaható hatályú jogalkotás és jogalkalmazás, valamint a felkészülési idő hiánya esetén – lehet alapítani” {3051/2016. (III. 22.) AB határozat, Indokolás [14], 3167/2016. (VII. 22.) AB végzés, Indokolás [13]}.
    [11] Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének az indítványban állított – az Alaptörvény 15. cikk (4) bekezdésében szereplő – aspektusa, amely szerint a Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes, a Kormány rendeletének a jogforrási hierarchiában elfoglalt helyét rögzíti, és nem minősül alapvető jognak vagy Alaptörvényben biztosított jognak; ekként nem vetheti fel az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogainak sérelmét sem {vö. 9/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [46]; 3376/2018. (XII. 5.) AB végzés, Indokolás [13]}.
    [12] Szintén nem nyújtható be alkotmányjogi panasz az Alaptörvény B) cikkével összefüggésben arra hivatkozással sem, hogy a bíróság az alkalmazandó jogot hibásan határozta meg.
    [13] A fentiek alapján az indítvány ezekben a részeiben nem teljesíti az Abtv. 27. § a) pontja szerinti követelményt.

    [14] 2.3. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatóságát csak a XXVIII. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott tisztességes bírósági eljáráshoz való jog tekintetében tudta mérlegelni.
    [15] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-­ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadható be. Ez a feltétel a jelen ügyben benyújtott panasz vonatkozásában nem teljesült.
    [16] Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy alkotmányjogi panasz alapján eljárva is csak az alkotmányossági szempontokat vizsgálja, tartózkodik attól, hogy a jogszabályok értelmezésére és azok alkalmazására hivatott bíróságok tevékenységét törvényességi-jogalkalmazási kérdésekben felülbírálja. „Az a tény, hogy az eljárt bíróságok az indítványozó által irányadónak tartott értelmezéstől eltérően értelmezték az alkalmazott jogi normát, önmagában nem veti fel a támadott bírói döntéseket érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, és nem alapoz meg alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem” {3060/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [41]}.
    [17] A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét az indítványozó amiatt állította, hogy az általa állított olyan tény bizonyításának elmaradását rótták a hátrányára, amely tény elfogadottságát a Mérésügyi tv. 13. § (3) bekezdésébe foglalt vélelem biztosította.
    [18] A Mérésügyi tv. 13. § (3) bekezdése szerint „[a] hitelesített mérőeszközt – az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája.”
    [19] Az indítványozó előadta, hogy a bíróság nem is indokolta a vélelem mellőzését, annak ellenére, hogy az indítványozó a vélelemre nyomatékosan hivatkozott.
    [20] A törvényszék ítéletének vizsgálata során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy annak indokolása kifejezetten nem tért ki a Mérésügyi tv. 13. § (3) bekezdésére, ugyanis érvelését a törvény más rendelkezéseire, 6. § (3) bekezdés a) pontjára, a 10. § (1) és (3) bekezdésére, valamint a Gesz. 18.5. pontjára alapozta. Az utóbbi rendelkezés szerint „[a] plomba sérülésére az engedélyes csak abban az esetben hivatkozhat, ha azt a felhasználó dokumentáltan, azonosítható módon, sérülésmentes állapotban vette át a földgázelosztótól. A plombák számára, azonosítójára és sérülésmentes külsejére vonatkozóan a felhasználót írásban tájékoztatni kell.” Ezeknek az alkalmazásával jutott arra a bíróság következtetésre, hogy „[a] fenti jogszabályi rendelkezések szerint a hitelesítési bizonyítvány csak azt igazolja, hogy a perbeli mérőeszköz hatósági hitelesítése 2009. augusztus 24.–szeptember 11-én megtörtént, azt azonban nem tanúsítja, hogy a követelménynek a mérőberendezés az alperesi fogyasztási helyen való felszereléskor is megfelelt. A mérőeszköz felszereléskori hitelességét az arról készült jegyzőkönyvnek kellett volna igazolni oly módon, hogy abban kétséget kizáróan rögzítik, miszerint a felhasználó a mérőeszközt azonosítható módon sérülésmentes állapotban vette át és a Gesz. 18.5. pont szerinti tájékoztatás is megtörtént.” [Lásd a törvényszék ítélete, 4. oldal]
    [21] A fentiekre figyelemmel az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó alkotmány­jogi panaszában a bíróság által alkalmazott jogszabályok körét, a bírói törvényértelmezés és bizonyítékértékelés helyességét, valamint a bíróságok által mindezekből levont következtetéseket vitatja. Az Alkotmánybíróság jogköre arra terjed ki, hogy kiküszöbölje a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet. Következésképpen a bizonyítékok bírói mérlegelésének, és a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára nem rendelkezik hatáskörrel {lásd: 3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}.
    [22] Az indítvány ebben az elemében sem tartalmaz olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kérdését.

    [23] 3. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felelt meg az Abtv. 27. és 29. §-aiban foglaltaknak. Az Alkotmánybíróság ezért az Abtv. 56. § (2)–(3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

      Dr. Szabó Marcel s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Salamon László s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      .
      English:
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      08/22/2017
      Subject of the case:
      .
      Constitutional complaint against the judgement No. 4.Pf.20.874/2016/5 of the Szolnok Regional Court (illegal drawing of gas)
      Number of the Decision:
      .
      3232/2019. (X. 11.)
      Date of the decision:
      .
      10/01/2019
      .
      .