English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00345/2019
Első irat érkezett: 02/22/2019
.
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 44.Pf.635.063/2018/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (használati díj iránti per)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/03/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.P.51.189/2016/63. számú ítélete, valamint a Fővárosi Törvényszék 44.Pf.635.063/2018/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó az általa lakott lakás 1/2-ed részét az akkor még kiskorú gyermekének ajándékozta azzal, hogy a gyermek nagykorúságáig haszonélvezeti jogot kötött ki. Az indítványozó a gyermek nagykorúságát követően is az ingatlanban maradt úgy, hogy a lakáshoz sem használati, sem tulajdonjoga nem volt. Ezért a gyermeke lakáshasználati díj megfizetése, valamint az indítványozó kilakoltatása iránti keresetet nyújtott be az indítványozóval szemben, aki viszont az ajándék részbeni visszakövetelési iránt indított pert. Ennek során a bíróság jogerősen visszaadta az indítványozó által ajándékozott rész 1/2-ed részét, így a kilakoltatás iránti keresetet elutasította, a használati díjra vonatkozó felperesi kérelemnek pedig részben helyt adott. Az elsőfokú bíróság által kiszabott összeget a másodfokú bíróság jogerős döntésében némileg csökkentette.
Az indítványozó szerint sérült a tisztességes eljáráshoz, a szociális biztonsághoz, különösen a rászoruló szülő tartásához való joga azáltal, hogy a rászorultság jogcímén visszakapott ingatlan vonatkozásában a rászorultság bizonyítottsága ellenére piaci díjnak megfelelő használati díjat kell fizetnie..
.
Támadott jogi aktus:
    a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.P.51.189/2016/63. számú ítélete, valamint a Fővárosi Törvényszék 44.Pf.635.063/2018/5. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_345_2_2019_ind.egys.szerk_anonim.pdfIV_345_2_2019_ind.egys.szerk_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3292/2019. (XI. 5.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 10/22/2019
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2019.10.22 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3292_2019 AB végzés.pdf3292_2019 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 44.Pf.635.063/2018/5. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] Az indítványozó jogi képviselője (dr. Herman Edit) útján a Fővárosi Törvényszék 44.Pf.635.063/2018/5. számú ítéletével szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróság útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.

    [2] 1. Az indítványozó az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján azért nyújtott be alkotmányjogi panaszt, mert álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék 44.Pf.635.063/2018/5. számú ítélete, valamint ebben az ítéletben felülvizsgált Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.P.51.189/2016/63. számú ítélete sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében garantált tisztességes eljáráshoz fűződő jog követelményeit, valamint ugyanezen cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz fűződő jogot. Az indítványozó ilyen alaptörvényi hivatkozások alapján kezdeményezi a kifogásolt bírói döntések alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozó ezen kívül kezdeményezi, hogy az Alkotmánybíróság hívja fel az első fokon eljáró bíróságot az alkotmányjogi panaszban támadott bírósági határozat végrehajtásának felfüggesztésére.

    [3] 1.1. Az alkotmányjogi panasz benyújtására okot adó, használati díj megállapítása érdekében indított polgári perben az indítványozó alperesként szerepel. A perben első fokon eljáró kerületi bíróság által megállapított, majd a törvényszék által helytállónak ítélt tényállás rövid lényege szerint az indítványozóval szemben – és így a perben felperesként szereplő – lánya terjesztett elő keresetet lakás használati díjának megtérítése iránt. A szóban forgó ingatlanban az indítványozó ajándékozása folytán az akkor még kiskorú felperes szerzett 2/4 arányú tulajdoni hányadot, majd a kereseti kérelemben nevesített időszak során az ingatlan a felperes és egy perben nem álló személy tulajdonában állt, de egy részét ténylegesen továbbra is az indítványozó használta. Időközben a bíróság az indítványozó kérelme alapján ajándék visszakövetelése miatt indított perben elrendelte az indítványozó 250/1000 arányú tulajdoni hányadának bejegyzését. A kerületi bíróság értékelése szerint a perben nevesített időszak vonatkozásában az indítványozó szívességi lakáshasználata a használati díj megfizetésére vonatkozó felperesi felszólítással megszűnt, és a felperes ettől az időponttól kezdődően érvényesítheti a használati díj követelését az indítványozó tényleges használatában lévő tulajdonrész tekintetében. A kerületi bíróság vizsgálta az indítványozó szülőtartás jogára alapított beszámítási kifogását is. E körben az eljáró bíróság egyfelől megállapította, hogy az indítványozó nem bizonyította a tartás megállapításához szükség rászorultságát, valamint annak mértékét, másfelől pedig rögzítette, hogy a felperes kiskorú gyermekéről gondoskodik, így jogszabály erejénél fogva tartásra kötelezett, és szülője eltartásának a saját megélhetésének sérelme nélkül már nem tud eleget tenni. Ezekre figyelemmel a bíróság elutasította az indítványozó beszámítási kifogását. Mindezek alapján a kerületi bíróság a felperes kereseti kérelmét részben alaposnak találta, és az indítványozót használati díj megfizetésére kötelezte (erről lásd: Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.P.51.189/2016/63. számú ítéletének 3–7. oldalait).
    [4] Az indítványozó a kerületi bíróság döntését a Fővárosi Törvényszék előtt fellebbezéssel támadta, amelyben legnagyobbrészt rászorultságára, valamint arra hivatkozott, hogy az ajándék visszakövetelése miatt folyamatban volt korábbi peres eljárásban meghozott ítélet nincsen összhangban az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló eljárásban meghozott döntésekkel. A törvényszék az indítványozói fellebbezést részben alaposnak találva az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az indítványozó által a felperesnek fizetendő használati díj ­összegét leszállította. Ítéleti indokolása értelmében az elsőfokú bíróság ugyan helyesen állapította meg a használati díj számítása szempontjából a lakáshasználat releváns alapterületét, de téves volt a felperes tulajdonjogának az ajándék visszakövetelése tárgyában meghozott bírósági döntés időpontjától egészen az ingatlan-­nyilvántartási bejegyzésig történő figyelembe vétele. A törvényszék ilyen megfontolások alapján csökkentette a használati díj összegét (erről lásd: Fővárosi Törvényszék 44.Pf.635.063/2018/5. számú ítéletének 5. oldalát).

    [5] 1.2. Az indítványozó ezt követően terjesztett elő alkotmányjogi panaszt, amelyben az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében elismert tisztességes eljáráshoz fűződő jog sérelmére, valamint az Alaptörvény ugyanezen cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz fűződő jog megsértésére hivatkozik. Az indítványozó az Alaptörvény hivatkozott cikkében biztosított alapvető jogokat elsősorban azért hívja fel, mert álláspontja szerint az eljáró bíróságok nem vizsgálták meg, és nem is értékelték, hogy a felperes a ház felső szintjében bútorokat tárolt, vagyis ténylegesen használta. Az indítványozói álláspont szerint ennek megfelelően a felperest is terheli az állagmegóvás, valamint a közüzemi díjak megfizetésének kötelezettsége. Az indítványozó kifogásolja, hogy az eljáró bíróságok nem vették figyelembe az erre irányuló előadását. Az indítványozó emellett a tisztességes eljárásban rejlő indokolási kötelezettséggel összefüggésben hivatkozott az Alaptörvény XVI. cikk (4) bekezdésében foglalt azon alkotmányjogi előírás megsértése is, amelynek értelmében a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Az indítványozói érvelés szerint a szülő tartását megalapozó részükben hiányosak és alaptörvény-ellenességi aggályt vetnek fel a bírósági döntések indokolásai. Az indítványozó ezen kívül sérelmezi a polgári peres eljárás elhúzódását, mert ez sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz fűződő jog részeként elismert észszerű határidőn belüli elbírálás követelményét. Az indítványozó végül kifogásolta, hogy a bíróság azon időszak tekintetében is használati díj fizetésére kötelezte, amelynek során az ajándék visszakövetelése iránt indított per folyt.

    [6] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért tanácsban eljárva mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben előírt befogadhatósági feltételeknek.

    [7] 3. Az Abtv. 29. §-a az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának feltételeként határozza meg, hogy az indítvány bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a befogadhatóság e feltételei vagylagos jellegűek, így fennállásukat az Alkotmánybíróság minden esetben külön-külön vizsgálja {elsőként lásd: 3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]}.
    [8] Az Alkotmánybíróság a befogadhatóság e törvényi feltételével összefüggésben elsőként arra emlékeztet, hogy az Alkotmánybíróság a bírói döntéssel szemben benyújtott alkotmányjogi panasz intézményén keresztül is az Alaptörvényt és az abban elismert jogokat oltalmazhatja {erről lásd elsőként: 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}. Vagyis az Alkotmánybíróság a bírói döntések felülvizsgálata során is az Alaptörvényben elismert alapjogi követelményrendszer tényleges érvényesülését garantálja. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint nem vizsgálja, hogy a bírói döntés indokolásában megjelölt bizonyítékok és megjelenő érvek megalapozottak-e, a jogalkalmazó helytállóan értékelte-e ezeket a bizonyítékokat és érveket, illetve a konkrét ügyben a bírói mérlegelés eredményeként megállapított tényállás, valamint az abból levont következtetés megalapozott-e, mint ahogy azt sem vizsgálja, hogy a bíróságok jogértelmezése helyesen illeszkedik-e a jogági dogmatika általánosan elfogadott szabályaihoz {elsőként lásd: 3003/2012. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [4]; legutóbb megerősítette: 3198/2019. (VII. 16.) AB végzés, Indokolás [10]}.
    [9] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseiben elismert tisztességes eljárás és jogorvoslathoz fűződő jog követelményrendszerének sérelmére elsődlegesen az eljáró bíróságok bizonyítékértékelésével, illetve a tényállás megállapításával összefüggésben hivatkozik. Az indítványozó a bizonyítékértékeléssel összefüggésben állítja, hogy a kifogásolt bírói döntések indokolásai hiányosak. Az e körben előadott indítványozói kifogások értelmében az eljáró bíróságok nem vették figyelembe, hogy a felperes a szóban forgó ingatlan felső szintjén bútorokat tárolt, nem vizsgálták meg kellő körültekintéssel az indítványozó tartásra való jogosultságát megalapozó rászorultságát, valamint ezzel összefüggésben a használati díj megállapításának mértékét. Az Alkotmánybíróság előbbiekben felidézett következetes álláspontja értelmében ugyanakkor az ítélkező bíróság bizonyítékértékelési és jogértelmezési szabadságához tartozik, hogy a bizonyítékokat meggyőződése szerint mérlegelje és ezzel együtt jogági minősítésüket illetően szabadon alakíthassa ki jogi álláspontját, valamint ennek megfelelően saját maga dönthessen a tényállás megállapításáról. Az eljáró bíróság által elfogadott jogértelmezés és a bizonyítékok mérlegelésének ilyen felülvizsgálatától pedig az Alkotmánybíróság mindaddig tartózkodik, amíg a jogértelmezés pontosan körülírt, Alaptörvényben védelmezett jogot nem sért {lásd például: 3027/2017. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [15]}. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában azonban pontosan körülírt alaptörvény-ellenességre nem hivatkozik, ehelyett az Alkotmánybíróság megítélése szerint a panasz valójában a bírói döntés ismételt felülbírálatára irányul, amikor az egyes bizonyítékoknak tulajdonított bizo­nyító erőt, illetve a bizonyítékok mérlegelésének okszerűségét vonja kétségbe. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ezért az eljáró bíróságok ítéleti indokolásával összefüggésben állított hiányosságok jelen ügyben alaptörvény-­ellenességi kételyeket nem vetnek fel.
    [10] Az indítványozó ezen kívül a tisztességes eljárás jogára hivatkozva kifogásolta, hogy a peres eljárás nem felel meg az időszerűség követelményének, sérti ügyének észszerű időn belüli elbírálásához fűződő alapvető jogát. A peres eljárások időszerű elbírálásával összefüggésben az Alkotmánybíróság korábbi döntésében elvi jelleggel mondta ki, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartózó jogviták észszerű időn ­belüli elbírálása alapjog. Ugyanakkor az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló, és 2016-ban indult peres eljárás körülményeit figyelembe véve az Alkotmánybíróság megítélése szerint ez az indítványozói kifogás sem veti fel az alaptörvény-ellenesség kételyét, illetve nem befolyásolta érdemben a bírói döntést.
    [11] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján úgy ítéli meg, hogy az alkotmányjogi panaszban a tisztességes eljárás követelményeinek jogorvoslathoz fűződő joga sérelmeként előadott kifogásai nem vetnek fel olyan alaptörvény-ellenességi kételyeket, amelyek érdemben befolyásolhatták a támadott bírói döntést. Az Alkotmánybíróság emellett az alkotmányjogi panaszban felvetett kérdéseket a jelen ügyben nem értékelte olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésekként sem, amely érdemi alkotmánybírósági eljárásra okot adhatna {elsőként lásd: 3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3], legutóbb megerősítette: 3186/2018. (VI. 8.) AB végzés, Indokolás [11]}.

    [12] 4. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatósági vizsgálatának eredményeként így arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági feltételnek. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, visszautasította. Mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasította, így okafogyottá vált az indítványozó abbéli kezdeményezése, hogy az Alkotmánybíróság hívja fel az első fokon eljáró bíróságot a panaszban támadott bírósági határozat végre­hajtásának felfüggesztésére {elsőként lásd: 3097/2015. (V. 19.) AB végzés, Indokolás [21]; majd legutóbbról: 3198/2019. (VII. 16.) AB végzés, Indokolás [13]}.

      Dr. Balsai István s. k.,
      tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
      .
      Dr. Czine Ágnes s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Juhász Imre s. k.,
      alkotmánybíró
      .
      Dr. Horváth Attila s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Sulyok Tamás s. k.,
      alkotmánybíró
      .

      .
      English:
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      02/22/2019
      Subject of the case:
      .
      Constitutional complaint against the judgement No. 44.Pf.635.063/2018/5 of the Budapest-Capital Regional Court (action for utilisation fee)
      Number of the Decision:
      .
      3292/2019. (XI. 5.)
      Date of the decision:
      .
      10/22/2019
      .
      .