Az indítvány lényege:
Az indítványozó bíró - az Abtv. 25. §-a alapján, az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett - a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Ratv.) 7/B-7/D. §-ai nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát, alaptörvény-ellenességének megállapítását és és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A bíróság előtt folyó perben az alperes adóhatóság megállapította, hogy a felperes - külföldi székhelyű gazdasági társaság - reklámadó köteles tevékenységet folytatott, azonban a Ratv. 7/B. § (1) bekezdés szerinti adóköteles tevékenységének megkezdésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. Az adóhatóság ezért a felperessel szemben első alkalommal tízmillió forint, majd naponta az előzőleg kiszabott mulasztási bírság háromszorosának megfelelő, összesen egymilliárd forint összegű mulasztási bírságot szabott ki a Ratv. 7/B-7/D. § szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt.
Az indítványozó bíró szerint a Ratv. 7/B-7/D. §-ai ellentétesek a Magyar Köztársaság és Írország között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén a Dublinban, 1995. április 25-én aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1999. évi XI. törvény 24. cikkével, ugyanis nem írható elő terhesebb mulasztási bírság egy ír székhelyű társasággal szemben, mint amilyen bírság az azonos helyzetben lévő magyar székhelyű társasággal szemben kiszabható.
Álláspontja szerint a Ratv. mulasztási bírságra vonatkozó rendelkezései súlyosan megtorló, büntető jellegű szankciórendszert állapítanak meg, ezért sértik a tulajdonhoz való jogot, valamint a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogot..
. |