Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02067/2020
Első irat érkezett: 12/14/2020
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kpkf.VI.39.599/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (keresetlevél visszautasítása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 01/11/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Handó Tünde Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Fővárosi Törvényszék 101.K.701.839/2020/5. számú végzése és a Kúria Kpkf.VI.39.599/2020/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az indítványozó egy önkormányzat egészségügyi szolgálatának intézményvezetője volt az önkormányzattal kötött munkaszerződés alapján. A munkaszerződés hatályának lejáratára tekintettel az önkormányzat pályázatot írt ki az intézményvezetői munkakör betöltésére, amelynek nyertes pályázóját egy képviseleti-testületi határozattal megbízta az intézmény vezetésével, és elfogadta a határozat előterjesztésének mellékletét képező munkaszerződést. Az indítványozó e határozat ellen közigazgatási pert kezdeményezett. Kereseti kérelmében - többek között - a határozat megsemmisítését és a munkaszerződés semmisségének kimondását kérte. Az elsőfokú bíróság a támadott végzésében visszautasította a keresetlevelet, mivel a perindításra a kormányhivatal jogosult törvényességi felügyeleti eljárás keretében. A Kúria mint másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta.
A fentiekkel összefüggésben az indítványozó az Alaptörvény számos rendelkezésének - köztük a közhivatal viseléséhez való jogot biztosító XXIII. cikk (8) bekezdésének, illetve a XXIV. cikk (1) bekezdésének, továbbá a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésének - a sérelmét állítja..
.
Támadott jogi aktus:
    A Fővárosi Törvényszék 101.K.701.839/2020/5. számú végzése, a Kúria Kpkf.VI.39.599/2020/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk (1) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
IV. cikk (1) bekezdés
XXIII. cikk (8) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2067_0_2020_indítvány_anonim.pdfIV_2067_0_2020_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3158/2021. (IV. 22.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 03/30/2021
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2021.03.30 9:30:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3158_2021 AB végzés.pdf3158_2021 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria mint másodfokú bíróság Kpkf.VI.39.599/2020/2-II. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A Dr. Galambos Károly Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Galambos Károly ügyvéd) által képviselt indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. §-a alapján az ügyben első fokon eljáró bírósághoz 2020. december 7-én benyújtott alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Ebben kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Kúria mint másodfokú bíróság Kpkf.VI.39.599/2020/2-II. szám alatt hozott, az indítványozónak 2020. október 6-án kézbesített végzése, valamint a Fővárosi Törvényszék 101.K.701.839/2020/5. számú végzése alaptörvény-ellenességét, és azokat semmisítse meg. A panasz szerint a bírói döntések sértik az Alaptörvény IV. cikk (1) bekezdését (szabadsághoz és biztonsághoz való jog), XXIII. cikk (8) bekezdését (közhivatala viseléséhez való jog), XXIV. cikk (1) bekezdését (tisztességes hatósági eljáráshoz való jog), XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését (tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jog, jogorvoslat). Az Alkotmánybíróság a panaszt a tartalma szerint bírálta el.

      [2] 1.1. Az indítványra okot adó ügyben az alkotmányjogi panasz és a bírói döntések értelmében települési önkormányzat által fenntartott, az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettsége körébe tartozó egészségügyi intézményénél az indítványozó (felperes) intézményvezetői megbízatása a munkaszerződése szerint 2019. szeptember 30. napjával lejárt. Az önkormányzat képviselő-testülete pályázatot írt ki a tisztségre. A munkakörre többen pályázatot nyújtottak be, köztük az indítványozó is. A pályázati eljárás eredményeképpen a képviselő-testület (alperes) a 258/2019. (IX. 26.) számú határozatával nem az indítványozót, hanem más személyt helyezett az intézményvezetői munkakörébe, egyidejűleg a munkaszerződés tartalmát a képviselő-testület elfogadta és felhatalmazta a polgármestert, hogy a munkaszerződést megkösse. Az indítványozó ez ellen a határozat ellen terjesztett elő keresetlevelet. Ebben kérte a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. § (1) bekezdése alapján a határozat, valamint a határozattal elfogadott, a polgármester aláírásával létrejött munkaszerződés tekintetében a jogsértés megállapítását, ennek következtében a Kp. 92. § (1) bekezdése alapján a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését, valamint a Kp. 89. § (3) bekezdése alapján a más személlyel létrejött munkaszerződés semmisségének kimondását, a jogviszony azonnali felszámolását. Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet visszautasította, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. torvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (2) bekezdése, 132. § (1) bekezdés d) pontja, a Kp. 48. § (1) bekezdés c) pontja, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 152. § (3) bekezdése, 155. § (1) bekezdés d) pontja és más jogszabályok alapján. A másodfokú bíróság a végzést helybenhagyta.

      [3] 1.2. A panasz – a pertörténet és a végzések részletes ismertetése, alkotmánybírósági határozat felhívása, és más bírósági döntések csatolása mellett – az Abtv. 29. §-a szerinti befogadhatóság alátámasztása, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség körében azt adja elő, hogy az elsőfokú bíróság megsértette az ügyintézési határidőt, a papíros alapú irata keltezése és annak elektronikus aláírása a keltezés tekintetében nem egyezik meg, az elsőfokú bíróság végzésén csak a tanács elnöke neve szerepel az aláírásnál, a tanács másik két tagjáé nem. Nem felel meg a tisztességes eljárásnak az sem, ha a bíróság tanácsban jár el, akkor a tanácstagokat a határozat nem tünteti fel.
      [4] A panasz szerint „az ügy kapcsán alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy a Kp. hatályba lépésével, amely kifejezetten lehetővé teszi az önkormányzat képviselőtestülete határozatának, mint közigazgatási cselekménynek az érintett fél (akinek a Kp. 4. §-a alapján közigazgatási jogvitája van) részérül történő törvényességi felülvizsgálatát; a bíróság – contra legem jogalkalmazást alkalmazva – ezt a jogszabályi rendelkezést figyelmen kívül hagyta. A Kp. 4. § (4) bekezdése mivel a közigazgatási jogvita köréből nem zárja ki a félnek azt a jog­vitáját (amelyben az őt érintő határozatnak a jogszabálysértő jellegét állítja), a kormányhivatalnak a Mötv. szerinti hatáskörébe tartozó ügyben is a félnek van kereshetőségi joga.”
      [5] Az indítványozó szerint „az állami és önkormányzati szervek közpénzből fenntartott állásaira való pályázat a közhivatal-viseléshez való jog biztosításának alkotmányossági garanciája. Tehát a közhivatal-viseléshez való alapvető jog alkotmányossági garanciájának feltételeként az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti bírósági utat (lásd a Kp. 5. §-a szerinti közigazgatási bírói utat), illetve a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogot” biztosítani kell. „Így az Alaptörvényben foglalt ezeknek a jogoknak nemcsak a közhivatalban alkalmazott személy jogviszonyának a közigazgatási szerv által történő megszüntetése során, hanem a közhivatali állás elnyerésének, betöltésének eljárása során is – a pályázat törvényességének, szabályszerűségének a biztosítása érdekében – érvényesülnie szükséges.”
      [6] A panasz hivatkozik arra is, hogy a képviselő-testület nem hozott az ügyben indokolt határozatot a pályázatok elbírálásával kapcsolatban, továbbá contra legem jogalkalmazásra [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 323. §-a] nem kerülhetett volna sor ezen esetben sem.

      [7] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerint tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek között a 26–27. § szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy szól, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

      [8] 3. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság egyes formai és tartalmi törvényi feltételeinek eleget tesz-e.
      [9] A panaszt határidőben nyújtották be [Abtv. 30. § (1) bekezdés]. A panasz a határozott kérelem feltételeinek megfelel [Abtv. 52. § (1b) bekezdés], tartalmazza ugyanis azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmány­bíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza [Abtv. 52. § (1b) bekezdés a) pont, Abtv. 27. § (1) bekezdés]; az eljárás megindításának indokait [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont]; az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírói döntést [Abtv. 52. § (1b) bekezdés c) pont]; az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezését [Abtv. 52. § (1b) bekezdés d) pont]; indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]; kifejezett kérelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a támadott bírói döntés alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azt [Abtv. 52. § (1b) bekezdés f) pont].

      [10] 3.1. Az indítványozó a bíróság eljárásában felperes volt, érintettségének fennállása az Abtv. 27. § (2) bekezdés a) pontján alapul.

      [11] 3.2. Az Alkotmánybíróságnak vizsgálni kellett, hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogra hivatkozik-e, és az Abtv. 29. §-ában foglaltak teljesülnek-e.
      [12] Az Alaptörvénynek a kiegészített, módosított panaszban megjelölt rendelkezéseit illetően azt lehet megállapítani, hogy az alkotmányjogi panasz Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét állítja.
      [13] Az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogainak sérelmeként egyrészt az elsőfokú bíróság végzése többszörösen törvénysértő voltát állítja, másrészt arra hivatkozik, hogy a bíróságoknak téves, és Alaptörvényben biztosított jogokat sért az a jogértelmezése, amely szerint a jelen esetben az alperes ennek a határozatának a bíróság előtti megtámadására közigazgatási perben kizárólag a kormányhivatal jogosult, az indítványozó, mint eredménytelenül pályázó személy nem.
      [14] Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben is hivatkozik arra, az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésére visszavezethető gyakorlatára, amely szerint – mivel a testület „az Alapörvény védelmének legfőbb szerve”, ezért – eljárása során nem vizsgálhatja felül a támadott bírói döntés jog-, illetve törvényszerűségét. Ezért „[ö]nmagukban a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasznak” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}. Az Alaptörvény indítványban felhívott, az Alaptörvény Szabadság és Felelősség című részében szereplő egyes alapvető jogokat illetően az indítványozó részben azt sérelmezte, hogy a bíróságok az ő perbeli érveit nem osztották, az anyagi és eljárási szabályokat helytelenül értelmezték, illetve alkalmazták. A törvényszék az Mötv., az Eütv. és a Kp. több szabályainak felhívásával és azok együttes értelmezésével részletesen indokolta döntését, vagyis azt, hogy a felperesnek miért nincs keresetindítási joga a jelen esetben, a képviselő-testület szóban lévő határozatát illetően, és miért kizárólag a kormányhivatal jogosult a döntés-előkészítés és döntéshozatal törvényességét vitatni, ezt az önkormányzati határozatot közigazgatási perben megtámadni. A Kúria jogi indokát adta annak, hogy az indítványozó által jelzett eljárási szabálysértések miért nem befolyásolták az elsőfokú bíróság végzését érdemben (Indokolás [14]–[24]). Mindezekre figyelemmel a panaszban foglaltak alapján nincs kellő következtetési alap annak megállapítására, hogy az alkotmányjogi panaszra okot adó ügyben a bírói döntéseket érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételye merülne fel. Így az indítvány befogadásának feltételei nem állnak fenn.
      [15] A tisztességes eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt az elvárást fogalmazza meg, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon. Ennek megítéléséhez az Alkotmánybíróság figyelemmel van a jogvita természetére, az alkalmazandó eljárási törvény rendelkezéseire, a felek által az adott ügyben előterjesztett kérelmekre és észrevételekre, valamint az ügyben választ igénylő lényeges kérdésekre {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]–[34]; 3179/2018. (VI. 8.) AB határozat, Indokolás [67]}. Az alkotmányjogi panaszra okot adó ügyben eljáró mindkét bíróság az indítványozó valamennyi felvetésével érdemben, részletesen foglalkozott. Egybehangzó a döntésük abban, hogy a konkrét esetben nem az indítványozó támadhatja meg a képviselő-testület konkrét határozatát közigazgatási perben.

      [16] 4. Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság az indítványt – az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdései alapján eljárva, az Abtv. 29. §-ára, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel – visszautasította.
          Dr. Handó Tünde s. k.,
          tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Pokol Béla

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Szalay Péter

          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Schanda Balázs

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Szívós Mária

          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          12/14/2020
          .
          Number of the Decision:
          .
          3158/2021. (IV. 22.)
          Date of the decision:
          .
          03/30/2021
          .
          .