English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00993/2019
Első irat érkezett: 06/11/2019
.
Az ügy tárgya: A Szegedi Törvényszék 5.Bvf.181/2019/2. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartás körülményei miatti kártalanítás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 06/26/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó − az Abtv. 27. § alapján − a Szegedi Törvényszék 5.Bvf.181/2019/2. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A Szegedi Törvényszék Bv. csoportja a 4.Bv.979/2017/13. számú végzésével a fogvatartás körülményei tekintetében, alapvető jogokat sértő elhelyezésből adódó kártalanítást ítélt meg az indítványozó számára.
Az indítványozó kártalanítási összeg növelése érdekében benyújtott fellebbezése folytán a másodfokon eljárt Szegedi Törvényszék a támadott 5.Bvf.181/2019/2. számú végzésével az elsőfokú döntést akként változtatta meg, hogy a kártalanítási igényt érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolása szerint az indítványozó nem terjesztett be panaszt a Bv. intézet vezetőjéhez, így az érdemi vizsgálathoz szükséges törvényi feltétel hiányzik.
Az indítványozó álláspontja szerint az eljárt bíróságok az alapul fekvő tényállásokat helyesen állapították meg ugyan, de az ügy eldöntésére irányuló jogszabályokat okszerűtlenül és önkényesen értelmezték, így a másodfokú döntés törvénysértő és sérti az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő alapjogát. Azáltal pedig, hogy ugyanezen típusú ügyekben más bíróságok megítélik a kártérítést, sérült az indítványozó Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében garantált törvény előtti egyenlőséghez való alapjoga is..
.
Támadott jogi aktus:
    A Szegedi Törvényszék 5.Bvf.181/2019/2. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_993_0_2019_indítvány.anonim.pdfIV_993_0_2019_indítvány.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3016/2020. (II. 4.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 01/21/2020
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2020.01.21 17:00:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3016_2020 AB végzés.pdf3016_2020 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság 5.Bvf.181/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Kovács Arthur ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.
    [2] Az indítványozó 2000. október 17. napjától – először előzetes letartóztatásának, majd szabadságvesztés büntetésének végrehajtása okán – folyamatosan (jelenleg is tartó) fogvatartását tölti, jelenleg a Szegedi Fegyház és Börtönben. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó fogvatartása körülményei miatt 2017. május 10. napján jogi képviselője útján kártalanítás iránt kérelmet nyújtott be a Szegedi Fegyház és Börtönnél a 2000. október 17. napjától az elbírálás napjáig terjedő időszak vonatkozásában.
    [3] Az indítványozó kérelmének a Szegedi Törvényszék Bv. Csoportja a 4.Bv.979/2017/13. számú végzésében részben – a 2000. október 17. napja és 2016. december 31. napja közötti időintervallum tekintetében – helyt adott és kártalanítást állapított meg, míg ezt meghaladóan a kártalanítási igényt egyéb törvényes útra utasította. A végzés indokolásának lényege szerint a 2017. január 1. napjától kezdődő időszakot azért nem vizsgálta érdemben az elsőfokú bíróság, mert a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bvtv.) 10/A. § (6) bekezdése szerint ettől az időponttól kezdődően a kártalanítási igény benyújtásának feltétele, hogy a Bvtv. 144/B. §-ában meghatározott panaszt terjesszenek elő. Mindezt az indítványozó nem tette meg, ezért csak a 2016. december 31. napjáig terjedő időszak tekintetében volt lehetőség érdemi vizsgálatra, mivel a Bvtv. 436. § (11) bekezdés alapján erre az időszakra vonatkozóan az igény érvényesítésének nem előfeltétele a panasz előterjesztése.
    [4] Az indítványozó fellebbezése folytán másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék a 5.Bvf.181/2019/2. számú végzésében az elsőfokú végzést megváltoztatta akként, hogy az indítványozó kártalanítási kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A másodfokú végzés indokolásának lényege szerint abban az esetben, ha az elítélt folyamatos, tehát 2017. január 1. napját követően is fennálló fogvatartása miatt, az említett időponttól kezdődően terjeszt elő kártalanítási kérelmet, akkor arra egységesen a Bvtv. általános kártalanítási szabályait kell alkalmazni, amely szerint az elsőfokú bíróság által említett panasz előterjesztése is feltétel. Ezért annak hiányában a kártalanítási igény érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye.
    [5] Ezt követően fordult alkotmányjogi panasszal az indítványozó az Alkotmánybírósághoz.

    [6] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság 5.Bvf.181/2019/2. számú végzése az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése és a XXVIII. cikk (1) bekezdéseit sérti.
    [7] Az indítványozó álláspontja szerint a támadott végzés sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mert helytelenül – azaz a nyelvtani és logikai értelmezési módok megsértésével – értelmezte a Bvtv. átmeneti rendelkezéseit. Álláspontja szerint a Bvtv. 436. § (10) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesítésekor – így tehát az Emberi Jogok Európai Bíróságához az ott meghatározottak szerint benyújtott kérelem esetén – a Bvtv. 436. § (11) bekezdése kizárja a panasz előterjesztésének a szükségességét, függetlenül attól, hogy az elítélt fogvatartása 2017. január 1. napját megelőzően megszűnt-e avagy sem. Tekintettel arra, hogy az indítványozó esetén megállapítható a Bvtv. 436. § (10) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel, ezért – függetlenül attól, hogy fogvatartása folyamatos volt – nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül a kérelme.

    [8] A hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelmével kapcsolatban arra hivatkozott az indítványozó, hogy a támadott végzésekben kifejtett jogértelmezés ellentétes több más, ugyanilyen ügyben kifejtett bírósági jogértelmezéssel. Alkotmányjogi panaszához csatolta is az említett bírósági határozatokat.

    [9] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.
    [10] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát határidőben nyújtotta be.
    [11] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésében előírt feltételeinek – az alábbiak szerint – megfelel. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezését, illetve a sérelmezett bírói döntést, indokolja annak Alaptörvénybe ütközését és kifejezetten kéri a megsemmisítését.
    [12] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz – az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése és a XXVIII. cikk (1) bekezdése vonatkozásában – az Abtv. 27. §-ában és az Abtv. 29. §-aiban foglalt tartalmi feltételeket kimeríti-e.
    [13] Az egyedi ügyben való érintettség megállapítható, mivel az indítványozó a panasszal támadott ügyben kártalanítási kérelmet nyújtott be. Megállapítható továbbá, hogy az indítványozónak a támadott határozattal szemben további jogorvoslati lehetősége nem állt fenn.
    [14] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság további tartalmi feltételeként nevesíti, hogy a panasznak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést kell tartalmaznia.
    [15] Az Alkotmánybíróság megállapította ennek kapcsán, hogy az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét a másodfokú bíróság nyelvtani és logikai szabályok megsértésével végzett jogértelmezése okozta, míg az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésben foglalt törvény előtti egyenlőség álláspontja szerint azért sérült, mert az ellentétes volt más, ugyanilyen jellegű ügyekben követett gyakorlattal.
    [16] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A (2) bekezdés d) pontja értelmében alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. Ugyanakkor az alkotmányjogi panasz jellegének megfelelően a testület hatáskörébe a bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú vizsgálata tartozik. Ebből következően az alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének, azaz ez a jogvédelem nem jelenti a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna. A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki, ami nem adhat alapot számára minden olyan esetben történő beavatkozásra, amikor vélt vagy esetleg valós jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor {3198/2013. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [22]}. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján rögzíti, hogy önmagában az, hogy a bíróságok jogértelmezése nem egyezik az indítványozó jogi álláspontjával, nem sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. Valamint önmagában az a tény sem jár a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértésével, hogy ugyanolyan jogkérdésben az egyes bíróságok eltérő döntéseket hoznak.
    [17] Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó panasza a sérelmezett döntéssel kapcsolatban nem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, így nem teljesítette az Abtv. 29. §-ában meghatározott befogadhatósági feltételt.

    [18] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

      Dr. Varga Zs. András s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Handó Tünde s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Schanda Balázs s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Pokol Béla s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szívós Mária s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      .
      English:
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      06/11/2019
      Subject of the case:
      .
      Constitutional complaint againt judgement No. 5.Bvf.181/2019/2 of the Szeged Regional Court (compensation for the conditions of detention)
      Number of the Decision:
      .
      3016/2020. (II. 4.)
      Date of the decision:
      .
      01/21/2020
      .
      .