Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01136/2013
Első irat érkezett: 07/19/2013
.
Az ügy tárgya: a Tatabányai Törvényszék 1.Bf.405/2012/9. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/15/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Tatabányai Törvényszék 1.Bf.405/2012/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
Az indítványozót 2009-ben jogerősen 9 hónap fogházbüntetésre ítélték. Az indítványozó 2012-ben az őt érintő jogerős ítélet ellen perújítást kezdeményezett, tekintettel arra, hogy időközben súlyos betegséget diagnosztizáltak nála. A szabadság-vesztés büntetés letöltését nem kezdte meg, arra halasztás kapott. A perújítást az elsőfokú bíróság elutasította, melyet a Tatabányai Törvényszék 1.Bf.405/2012/9. számú végzésével (végzés) helybenhagyott.
Az indítványozó véleménye szerint a végzés sérti az Alaptörvény III. cikk (1) bekezdésben biztosított kínzás, embertelen, megalázó büntetés tilalmát, a XX. cikk (1) bekezdésében biztosított testi és lelki egészséghez való jogot, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésében rögzített tisztességes eljárásához való jogot..
.
Támadott jogi aktus:
    Tatabányai Törvényszék 1.Bf.405/2012/9. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
III. cikk (1) bekezdés
XX. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
    .
    Egyéb mellékletek (pdf):
      .
      A döntés száma: 3244/2013. (XII. 21.) AB végzés
      .
      ABH oldalszáma: 2685
      .
      Az ABH 2013 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §)
      .
      A döntés kelte: Budapest, 12/16/2013
      .
      .
      Testületi ülések napirendjén:
      .
      Testületi ülések napirendjén:
      2013.12.16 17:00:00 2. öttagú tanács
      .
      A döntés szövege:
      .
      A döntés szövege:
        Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
        v é g z é s t:

        Az Alkotmánybíróság a Tatabányai Törvényszék 1.Bf.405/2012/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
        I n d o k o l á s

        [1] 1.1. Az Esztergomi Városi Bíróság – a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság ítéletével megváltoztatott, 2009. október 15. napján jogerős – ítéletében bűnösnek mondta ki az indítványozót garázdaság vétségében és – egyéb rendelkezések mellett – 9 hónap fogházbüntetésre ítélte (alapügy).

        [2] 1.2. Az indítványozó kérelmére az Esztergomi Városi Bíróság több alkalommal halasztást engedélyezett a kiszabott fogházbüntetés végrehajtásának megkezdésére, utoljára a 2010. június 28. napján kelt végzésével 2010. augusztus 30. napjáig. A halasztás engedélyezésére azért került sor, mert a beszerzett orvosszakértői vélemény adatai alapján a bíróság megállapította, hogy az indítványozó extrém fokú alvási légzészavar betegségben szenved és e betegsége a vizsgálat időpontjában az életét közvetlenül veszélyeztette [Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 591. § (1) és (2) bekezdései].

        [3] 1.3. Az indítványozó halasztási kérelmével párhuzamosan a jogerős ítélettel szemben perújítási indítványt is előterjesztett, amelyben két, korábban ki nem hallgatott olyan tanút nevezett meg, akiknek a vallomása alapján – álláspontja szerint – felmentésének lehet helye. Az indítványozó arra is hivatkozott továbbá, hogy betegsége miatt életveszélyes állapotban van, de – az egyébként már az elsőfokú ítélet meghozatalakor is fennálló – betegsége az alapügyben eljáró bíróságok előtt nem volt ismert.
        [4] A perújítás megengedhetősége kérdésében döntésre jogosult Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a 2010. augusztus 10. napján kelt, 1.Bpi.386/2010/2. számú végzésével az ügyben perújítást rendelt el, mivel az elítéltnek a jogerős ítélet meghozatalának időpontjában is fennálló betegsége olyan új bizonyítéknak minősül, amely valószínűvé teszi, hogy ellene lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság végzésében a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását a perújítási eljárás befejezéséig felfüggesztette.
        [5] A perújítási eljárás során eljárt Esztergomi Városi Bíróság a 2012. szeptember 12. napján kelt, 2.B.511/2010/22. számú végzésével a perújítást – mint alaptalant – elutasította. A bíróság a végzés indokolásában kifejtette, hogy az indítványozó által megjelölt tanúk tárgyaláson tett vallomása nem cáfolta meg az alapügyben beszerzett bizonyítékok alapján levont következtetéseket, illetve nem ingatták meg az alapügyben eljárt bíróság mérlegelését.
        [6] A perújítási eljárása során a bíróság kirendelte a korábban eljárt orvosszakértőt az indítványozó aktuális egészségi állapotának véleményezése céljából. A szakértő az indítványozó személyes vizsgálata alapján, valamint a korábbi vizsgálatát követően az indítványozó kezelésével kapcsolatban keletkezett orvosi dokumentumok figyelembevételével arra az álláspontra helyezkedett, hogy az indítványozónál fennálló alvási légzészavar már nem tekinthető olyan súlyos fokúnak, amelyet az életét közvetlenül veszélyeztető állapotnak lehetne minősíteni. Megállapította továbbá, hogy az indítványozó fokozott felügyelet és rendszeres orvosi ellenőrzés mellett büntetés-végrehajtási intézetben elhelyezhető. A bíróság mindezekre figyelemmel arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó betegsége nem akadálya a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának.
        [7] A bíróság emellett megállapította azt is, hogy az indítványozó betegsége olyan enyhítő körülménynek minősül, amelyet az alapügyben eljárt bíróságok – mivel annak ténye előttük nem volt ismert – nem értékeltek a büntetés kiszabása során. E körben a perújítás során eljárt bíróság a beszerzett bizonyítékokat mérlegelve megállapította, hogy az indítványozó egészségi állapotának enyhítő körülményként történő értékelése esetén sem indokolt vele szemben enyhébb büntetés kiszabása. A bíróság érvelése szerint az alapügyben eljárt bíróságok által kiszabott 9 hónap fogházbüntetés minden, a büntetés kiszabása során releváns körülmény (így az indítványozó jogerős elítélésének időpontjában fennálló egészségi állapota) figyelembe vételével is méltányos és megfelelő.
        [8] Az indítványozó védőjének fellebbezése folytán másodfokon eljáró Tatabányai Törvényszék a 2013. március 5. napján kelt, 1.Bf.405/2012/9. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését – az ügy érdemében – helybenhagyta. A törvényszék indokolásában megállapította, hogy eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, mivel a tárgyaláson nem ismertette a perújítással megtámadott ítéletet, ugyanakkor e szabálysértés az érdemi döntést nem befolyásolta. A törvényszék végzésének indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság egyebekben a jogszabályoknak megfelelően folytatta le a perújítási eljárást, a beszerzett bizonyítékokat helyesen értékelte, mérlegelése a logika szabályainak megfelelt.

        [9] 2. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Álláspontja szerint a perújítási eljárás során hozott másodfokú végzés sérti az Alaptörvény III. cikkének (1) bekezdését (kínzás, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát), mivel az indítványozó büntetés-végrehajtási viszonyokat tűrő képessége nyilvánvalóan korlátozott és a hatóságok nem tudnak a büntetés-végrehajtás keretében megfelelő egészségügyi ellátásról gondoskodni. Az alkotmányjogi panasz szerint sérül az Alaptörvény XX. cikkének (1) bekezdése (testi és lelki egészséghez való jog) is, mert a büntetés végrehajtásának körülményei között nem oldható meg megfelelően az indítványozó egészségügyi ellátása. Érvelése szerint, a bíróságok megsértették továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mivel az elsőfokú bíróság eljárása során nem ismertette a perújítással megtámadott ítéletet, így a másodfokú bíróság „egy eljárási hiba eredményeként született határozatot mérlegelt úgy, hogy maga is eljárási hibát követett el”.
        [10] Mindezekre figyelemmel az indítványozó kérte a Tatabányai Törvényszék 1.Bf.405/2012/9. számú végzésének a megsemmisítését.

        [11] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel. A Tatabányai Törvényszék 1.Bf.405/2012/9. számú végzését az indítványozó 2013. május 7. napján vette át, az alkotmányjogi panaszát pedig – jogi képviselője útján – 2013. június 18. napján, tehát határidőben nyújtotta be az elsőfokú bíróságra [Abtv. 30. § (1) bekezdés]. Az alkotmányjogi panasz határozott kérelmet tartalmaz, így megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)–f) pontjaiban foglalt feltételeknek.

        [12] 4.1. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az Abtv. 27. §-ában és az Abtv. 29–31. §-aiban foglalt tartalmi feltételeket az alkotmányjogi panasz kimeríti-e. Az egyedi ügyben való érintettség megállapítható, mivel az indítványozó a panasszal támadott ügy terheltje, valamint megállapítható az is, hogy az indítványozó a rendes jogorvoslati lehetőségeit kimerítette [Abtv. 27. §].

        [13] 4.2. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság további tartalmi feltételeiként nevesíti, hogy a panasznak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést kell tartalmaznia.
        [14] Az Alkotmánybíróság először azt vizsgálta, hogy az indítványozó panaszában megjelölt-e olyan alaptörvény-ellenességet, amely a bírói döntést érdemben befolyásolta. A panaszban, az elsőfokú bíróság eljárásával kapcsolatban felvetett eljárási szabálysértéssel kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy azt a másodfokú bíróság az elsőfokú végzés felülbírálata során észlelte, jogerős végzésében a Be. szabályai szerint értékelte. E körben tehát a panasz nem vet fel semmilyen olyan körülményt, amely a kifogásolt bírói döntéssel szemben alaptörvény-ellenességi kételyt ébresztene {3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]}.
        [15] Az indítványozó alkotmányjogi panasza – a fentieken kívül – lényegében arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság a perújítási eljárás során beszerzett bizonyítékokat (különösen az indítványozó egészségi állapotáról és büntetés-végrehajtási intézetben történő elhelyezéséről megállapításokat tartalmazó orvosszakértői véleményt) a bíróságoktól eltérő módon értékelje. Az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági eljárást befejező döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van hatásköre. A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem tekinthető tehát a további jogorvoslattal nem támadható bírósági döntések általános felülvizsgálata eszközének, mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt és az abban biztosított jogokat védi {3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]}. Ebből következően az Alkotmánybíróság a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének felülbírálatára sem rendelkezik hatáskörrel {3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]}.
        [16] Az Alkotmánybíróság a panasz befogadhatósági vizsgálata alapján azt is megállapította, hogy az indítványozó a panaszban nem vet fel semmilyen alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem.

        [17] 4.3. A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó a panaszában sem Tatabányai Törvényszék eljárásával, sem az 1.Bf.405/2012/9. számú végzésében foglaltakkal kapcsolatosan nem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, így nem teljesítette az Abtv. 29. §-ában meghatározott befogadhatósági feltételt.
        [18] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
            Dr. Balogh Elemér s. k.,
            tanácsvezető alkotmánybíró
            .
            Dr. Paczolay Péter s. k.,
            alkotmánybíró

            Dr. Stumpf István s. k.,
            alkotmánybíró
            Dr. Pokol Béla s. k.,
            alkotmánybíró

            Dr. Szívós Mária s. k.,
            előadó alkotmánybíró

            .
            English:
            .
            Petition filed:
            .
            07/19/2013
            .
            Number of the Decision:
            .
            3244/2013. (XII. 21.)
            Date of the decision:
            .
            12/16/2013
            .
            .