A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
1. Az Alkotmánybíróság a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 25. § (5) bekezdése, valamint 2. számú mellékletének EÜ100 2. és EÜ100 3. pontjában szereplő „Felnőtt beteg esetében a gyógyszer alkalmazása egy év után csak akkor folytatható, amennyiben a megfelelő szénhidrátanyagcsere-háztartás (HbA1c,0%) a szakorvosi javaslat kiállítását megelőző fél éven belül legalább két mérés alapján fenntartható volt. (A gyógyszer alkalmazása a HbA1c értéktől függetlenül akkor is folytatható, ha a betegnek legalább egy – az orvosi dokumentációban feltüntetett – súlyos, az elhárításhoz külső segítséget igénylő hypoglikaemiás eseménye volt.)” szövegrésze, és „18 év alatti beteg esetében a gyógyszer alkalmazása egy év után csak akkor folytatható, amennyiben a szakorvosi javaslat kiállítását megelőző hat hónapban mért HbA1c értékek átlaga legalább 2,0% ponttal alacsonyabb a korábbi humán inzulinnal végzett intenzív-konzervatív kezeléshez képest, vagy a HbA1c,0%. (A gyógyszer alkalmazása a HbA1c értéktől függetlenül akkor is folytatható, ha a betegnek legalább egy – az orvosi dokumentációban feltüntetett – súlyos, az elhárításhoz külső segítséget igénylő hypoglikaemiás eseménye volt.)” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
2. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a nemzetközi szerződésbe ütközés tárgyában visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az alkotmányjogi panasz előterjesztői (a továbbiakban: indítványozók) 2012. december 21-én – jogi képviselőjük útján – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdés szerinti alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, melyben a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: R.) 25. § (5) bekezdése, valamint 2. számú mellékletének EÜ100 2. és EÜ100 3. pontjában szereplő meghatározott szövegrészek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték.
[2] A panaszosok szerint az úgynevezett analóg inzulin készítményekkel való kezelés egy év után történő kiemelt, indikációhoz kötött támogatással való fenntartásának feltételeit tartalmazó – az indítvány benyújtásakor hatályos – rendelkezések ellentétesek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, 18. cikk (3) bekezdésével, VI. cikk (1) bekezdésével, XV. cikk (2) bekezdésével és a XX. cikk (1) bekezdésével.
[3] A panaszosok arra is hivatkoztak, hogy a R. kifogásolt rendelkezései nem felelnek meg az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény, valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 2002. évi VI. törvény 3. cikkében foglalt az egészségügyi ellátáshoz való igazságos hozzáférés követelményének.
[4] 2. Az indítványozók az Abtv. 26. § (2) bekezdezdés szerinti hatáskörben kérték az Alkotmánybíróság eljárását. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás. A kivételes panasz esetében, mivel az közvetlenül a norma ellen irányul, különös jelentősége van az érintettség vizsgálatának, hiszen a panaszos alapjogában való személyes, közvetlen és aktuális (jelenvaló) sérelme különbözteti meg a kivételes panaszt az utólagos normakontrolltól.
[5] Az Abtv. 52. § (6) bekezdése értelmében az indítvány mellékleteként meg kell küldeni az Alkotmánybíróság részére azokat a dokumentumokat, amelyek az indítványban foglaltakat – így az Abtv. 26. § (2) bekezdés szerinti érintettséget is – igazolják. Jelen ügyben az indítványozók azonban nem igazolták az érintettségüket. Mivel egészségügyi dokumentáció (szakorvosi javaslat, laboratóriumi lelet, receptek) hiányában nem állapítható meg az indítványozók érintettsége, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt – az Ügyrend 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján – visszautasította.
[6] 3. A panaszosok tartalmilag a kifogásolt rendelkezések nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát is kezdeményezték. Az Abtv. 32. § (2) bekezdése alapján ezt az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa, illetve a bíró – az előtte folyamatban lévő ügy felfüggesztése mellett – kezdeményezheti. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatának kezdeményezésére az indítványozók nem jogosultak. Ezért az indítványt a nemzetközi jogba ütközés tárgyában – az Ügyrend 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján – visszautasította.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |