English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03312/2021
Első irat érkezett: 08/26/2021
.
Az ügy tárgya: A Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf.20.369/2021/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (orvosi műhiba)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/27/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Szabó Marcel Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Nyíregyházi Járásbíróság 24.P.23.172/2018/77. számú ítélete és a Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf.20.369/2021/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozót otthonában baleset érte, melyet követően kórházba szállították. Álláspontja szerint a kórházban történő műtéti ellátása nem felelt meg a szakmai szabályoknak, melynek következtében életminősége jelentősen romlott, kerekesszékbe kényszerült. Az indítványozó kártérítési iránti pert indított az alperes kórház ellen, melynek keretében nem vagyoni kárának megtérítését kérte személyiségi joga megsértésének okán.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mert a bíróság szerint az indítványozó járóképességét teljesen megszüntető jelentős rotációs hiba a műtéti szövődmény körébe tartozik, ezért jogi megítélés szempontjából az orvosnak nem felróható. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítéletek sértik a testi és lelki egészséghez való jogát, valamint a tisztességes eljárásához való jogát, mert a szakszerűtlen egészségügyi ellátás, és az ezt alátámasztó szakértői vélemények ellenére a bíróságok nem állapították meg az ok-okozati összefüggést az állapota és a műtéti beavatkozás között. Nézete szerint a tisztességes eljáráshoz való joga sérelmét eredményezte, hogy a kirendelt igazságügyi orvos-szakértő nem végezte el a személyes, fizikális vizsgálatát, holott erre a bíróság felhívta őt, illetve orvos-szakmailag is indokolt lett volna. A tisztességes eljáráshoz való jogot sérti továbbá, hogy a bíróság megalapozatlanul és iratellenesen állapította meg, hogy megfelelő tájékoztatást követően beleegyezett volna az alperes által választott műtéti eljárásba..
.
Indítványozó:
    Móricz László
Támadott jogi aktus:
    a Nyíregyházi Járásbíróság 24.P.23.172/2018/77. számú ítélete és a Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf.20.369/2021/7. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XX. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_3312_0_2021_Inditvany.anonim.pdfIV_3312_0_2021_Inditvany.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3469/2021. (XI. 12.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 10/26/2021
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2021.10.26 14:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3469_2021 AB végzés.pdf3469_2021 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf.20.369/2021/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A jogi képviselővel (dr. Józsa Zsolt egyéni ügyvéd) eljáró indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján, melyben a Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf.20.369/2021/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta, a Nyíregyházi Járásbíróság 24.P.23.172/2018/77. számú ítéletére is kiterjedő hatállyal.

      [2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló eljárás során megállapított tényállás szerint az indítványozó 2012. december 22. napján otthonában balesetet szenvedett. A balesetet követően az indítványozót mentő szállította az alperes egészségügyi intézménybe, ahol a vizsgálatok baloldali distalis combcsont és jobboldali proximalis lábszártörést állapítottak meg, mely műtéti beavatkozást igényelt. Az indítványozó a műtét elvégzéséhez tájékoztató és beleegyező nyilatkozatot írt alá, ezt követően a műtétet az alperes egészségügyi intézmény elvégezte. A műtétet követően az indítványozó bal combcsont sérülése tengelyeltéréssel és rotációs hibával gyógyult, melynek következtében a bal láb aktív mozgásai elvesztek.

      [3] 1.2. Az indítványozó keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes egészségügyi intézmény által nyújtott műtéti ellátással okozati összefüggésben személyhez fűződő jog megsértése következtében az emberi személyiség testi és lelki életminőségének hátrányos megváltozása következett be, és ezért pedig kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperes intézményt. A kereseti kérelem szerint a műtéti ellátás nem felelt meg a szakmai szabályoknak, az indítványozó pedig a műtét után addigi járóképességét elvesztette, mely miatt önellátásra is képtelenné vált. Az indítványozó kereseti kérelmében azt is állította, hogy az alperes egészségügyi intézmény a tájékoztatási kötelezettségének sem tett megfelelően eleget, ugyanis ha a műtét előtt megfelelő tájékoztatást kapott volna, akkor a műtétbe nem egyezett volna bele.
      [4] A Nyíregyházi Járásbíróság 24.P.23.172/2018/77. számú ítéletével az indítványozó keresetét elutasította. Az ügyben kirendelt igazságügyi orvosszakértő arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó jelenlegi állapota a műtét során beültetett anyag biomechanikai szövődményének következménye. A szakvélemény szerint a műtét során az érvényes protokollnak megfelelően választott implantátum került beültetésre, a műtét során pedig ún. pozíciós hiba az elvárható gondosság mellett is előfordulhat, az indítványozó ellátása során pedig az alperes egészségügyi intézmény orvosai részéről gondatlanság, mulasztás, szakmai hiba nem volt megállapítható. Az igazságügyi szakértő álláspontja szerint az indítványozónál diagnosztizálható biomechanikai szövődmények az esetek mintegy 5 százalékában fordulnak elő. A szakvéleményt (valamint az igazságügyi orvosszakértő kérelmére bevont szakkonzultáns nyilatkozatát) a Nyíregyházi Járásbíróság aggálytalannak minősítette, és arra a következtetésre jutott, hogy az alperes intézmény a műtét és az azt követő eljárás során is a szakma szabályainak és az elvárható gondosságnak megfelelően járt el, így az indítványozó egészségkárosodása és az alperesi ellátás között okozati összefüggés nem állapítható meg, a bekövetkezett egészségkárosodás ugyanis a műtéti szövődmény körébe tartozik, azaz az orvosnak nem felróható.
      [5] A bíróság azt sem ítélte aggályosnak, hogy a szakértő mellett bevonásra került, a traumatológia területén jártas szakkonzultáns nem vizsgálta meg személyesen az indítványozót, ugyanis úgy ítélte meg, hogy az is szakértői kompetenciába tartozó szakkérdés, hogy a szakvélemény elkészítéséhez milyen lépésekből álló személyes vizsgálat foganatosítása szükséges.
      [6] A Nyíregyházi Járásbíróság ítéletében ugyanakkor azt is megállapította, hogy bár az alperes egészségügyi intézmény az írásbeli tájékoztatás tényét megfelelően bizonyította az aláírt beleegyező nyilatkozat becsatolásával, arra vonatkozóan azonban bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, hogy szóbeli tájékoztatás révén is megadta az indítványozó számára a szükséges, egyéniesített tájékoztatást. Ennek megfelelően a Nyíregyházi Járásbíróság ítéletében azt rögzítette, hogy az indítványozónak adott tájékoztatás nem volt megfelelő. Azáltal azonban, hogy az indítványozó csupán állította, ám nem tudta bizonyítani, hogy megfelelő tájékoztatás mellett a műtéti beavatkozásba valójában nem egyezett volna bele, a Nyíregyházi Járásbíróság arra a következtetésre jutott, hogy a tájékoztatási kötelezettség megsértése önmagában nem alapozhatta meg az alperes egészségügyi intézmény kártérítési felelősségét.

      [7] 1.3. Az indítványozó fellebbezése (és az alperes egészségügyi intézmény csatlakozó fellebbezése) nyomán másodfokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf.20.369/2021/7. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú ítélet szerint helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes egészségügyi intézmény az írásbeli dokumentáción túlmenő tájékoztatást nem bizonyított, a tájékoztatási kötelezettség nem megfelelő teljesítése azonban csak akkor alapozza meg az alperes egészségügyi intézmény kártérítési felelősségét, ha az elmaradt tájékoztatás miatt következett be a beteg károsodása. Jelen esetben (a perben rendelkezésre álló szakértői vélemény alapján) azonban a Nyíregyházi Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az indítványozó által elszenvedett sérülés egyetlen gyógymódja a műtét volt, annak visszautasítása esetén az indítványozó sokkal rosszabb egészségi állapotban lenne. A szakértői vélemény alapján pedig az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy az indítványozó jelenlegi állapota a műtét során választott anyag bio­mecha­nikai szövődményének következménye, ami az alperes egészségügyi intézménynek nem felróható, az indítványozót ellátó orvosok részéről gondatlanság, mulasztás, szakmai hiba nem állapítható meg. A Nyíregyházi Törvényszék arra is utalt ítéletében, hogy a szakértő a szóbeli meghallgatása során részletesen nyilatkozott ­abban a kérdésben is, hogy miért nem volt szükséges az indítványozó részletesebb személyes vizsgálata. ­Mindezen szempontokra figyelemmel a Nyíregyházi Törvényszék az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

      [8] 2. Az indítványozó ezt követően terjesztette elő az Abtv. 27. §-ára alapított alkotmányjogi panaszát a Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf.20.369/2021/7. számú ítéletével szemben, kérve egyben a Nyíregyházi Járásbíróság 24.P.23.172/2018/77. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését is. Az alkotmányjogi panasz szerint a támadott döntések ellentétesek az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdésével, XXVIII. cikk (1) bekezdésével és 28. cikkével, az alábbiak szerint.
      [9] Az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdése szerinti testi és lelki egészséghez való jog sérelmét az alkotmányjogi panasz azért állítja, mert az indítványozó keresetét a Nyíregyházi Járásbíróság és a Nyíregyházi Törvényszék is elutasította, ekként nem tették lehetővé a testi és lelki egészséghez való jog sérelme miatti igényérvényesítést.
      [10] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése sérelmét az indítványozó azért állítja, mert az eljáró bíróságok tévesen jutottak arra a következtetésre, hogy amennyiben a tájékoztatás megfelelő lett volna, akkor az indítványozó a műtétbe beleegyezett volna. Ugyancsak a XXVIII. cikk (1) bekezdése sérelmét eredményezi az indítványozó szerint, hogy a rossz rotációs helyzetet a műtét közben korrigálni lehetett volna, amit a szakkonzultáns nyilatkozata is alátámaszt, ez pedig egyben azt is jelenti, hogy megállapítható lett volna az alperes jogellenes és kárt okozó magatartása, valamint a kár és a jogellenes magatartás közötti okozati összefüggés is. Az indítványozó vitatja azt az ítéleti megállapítást is, hogy a törés egyetlen gyógymódja a műtét volt, ugyanis a szakkonzultáns nyilatkozata alapján az is megállapítható, hogy az indítványozó esetében többféle műtéti típus is választható lett volna. Ugyancsak a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelme körében értékeli a panasz, hogy a kirendelt igazságügyi orvosszakértő az indítványozó személyes fizikai vizsgálatát nem végezte el, az indítványozó állapota pedig az indítványozó szerint nem a műtét során beültetett anyag biomechanikai szövődményének következménye (ahogyan azt a bíróságok tévesen megállapították), hanem a műtéti technikáé.
      [11] Az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény 28. cikkének sérelmére vonatkozóan külön indokolást nem tartalmaz.

      [12] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.

      [13] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az indítványozó perbeli jogi képviselője a Nyíregyházi Törvényszék ítéletét 2021. június 21. napján vette át, az alkotmányjogi panasz pedig 2021. augusz­tus 17. napján, határidőben került előterjesztésre. Az indítványozó jogorvoslati lehetőségét kimerítette, így az indítvány e tekintetben is megfelel a törvényi feltételeknek. Az indítványozó jogosultnak és érintettnek is tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő alkotmányjogi panaszát. Az indítványozó jogi képviselője meghatalmazását csatolta.

      [14] 3.2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-a szerinti követelményeknek megfelelő alkotmányjogi panaszt – egyéb feltételek megléte mellett – abban az esetben fogadja be, amennyiben az határozott kérelmet tartalmaz. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontja értelmében a kérelem akkor határozott, ha megjelöli az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, az e) pont értelmében pedig a kérelemnek egyértelmű indokolást kell tartalmaznia arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés, illetőleg bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem tartalmaz indokolást arra vonatkozóan, hogy a támadott bírói döntés miért sérti az Alaptörvény (egyébként az alkotmány­jogi panaszok elbírálása szempontjából Alaptörvényben biztosított jogot sem tartalmazó) 28. cikkét, ennek meg­felelően az indítvány ezen elemében nem teljesíti az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontja szerinti követelményt.
      [15] Az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdése sérelmét az indítvány kizárólag azért állítja, mert a Nyíregyházi Járás­bíróság, illetőleg a Nyíregyházi Törvényszék az indítványozó számára kedvezőtlen döntést hozott, és ezzel elzárta az indítványozót az őt ért jogsérelem bírói úton történő érvényesítésének lehetőségétől. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint azonban az alkotmányjogi panaszok elbírálhatósága szempontjából nem tekinthető önmagában alkotmányjogilag értékelhető indokolásnak, ha az indítvány kizárólag a bíróság jogalkalmazását, jogértelmezését, és a bírói döntés irányát vitatja, és további, alkotmányjogilag értékelhető indokolás nélkül a számára kedvezőtlen döntést magát tekinti alapjogi sérelemnek {a XX. cikk (1) bekezdésével összefüggésben legutóbb hasonlóan például: 3159/2020. (V. 21.) AB végzés, Indokolás [19]}. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az alkotmányjogi panasz ebben az elemében nem felel meg a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja követelményének.

      [16] 3.3. Az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben a határozott kérelem követelményét teljesíti.

      [17] 3.4. Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételye, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés felvetése esetén fogadható be. E befogadható­sági feltételek vagylagos jellegűek, így azok fennállását az Alkotmánybíróság külön-külön vizsgálja {3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]}.
      [18] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése sérelmét részben azért állítja, mert álláspontja szerint a bíróság tévesen és iratellenesen jutott arra a következtetésre, hogy megfelelő tájékoztatás esetén az indítványozó nem egyezett volna bele a műtétbe. Az indítvány ugyancsak vitatja, hogy a műtéti ellátás az elvárható gondossággal történt-e, valamint hogy az indítványozó állapota a felhasznált anyag biomechanikai szövődményének következménye (vagy pedig a műtéti technikáé, mely az alperes egészségügyi intézmény felelősségét alapozta volna meg). Az alkotmányjogi panasz szerint ugyancsak a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét okozta, hogy a másodfokú ítélet nem vette figyelembe a műtéti típusok közötti különbséget. Végezetül a panasz szerint ugyancsak az eljárás tisztességtelenségét eredményezi, hogy az indítványozó személyes fizikai vizsgálatát a kirendelt igazságügyi orvosszakértő nem végezte el.
      [19] Az Alkotmánybíróság következetes, az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésére visszavezethető gyakorlata szerint az alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírósági határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének, azaz ez a jogorvoslat nem jelenti a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna {lásd: 3198/2013. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [22]}. Az Alkotmánybíróság gyakorlata abban is következetes, hogy a tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése, illetve a jogszabályok értelmezése a bíróságok hatáskörébe tartozó feladat, melyet az Alkotmánybíróság nem vonhat magához, csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki, ellenkező esetben egyfajta „szuperbíróságként”, a meglévők melletti újabb hagyományos jogorvoslati fórumként járna el {legutóbb például: 3328/2021. (VII. 23.) AB végzés, Indokolás [20]}.
      [20] Az Alkotmánybíróság feladata ennek megfelelően az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz eljárásban nem az, hogy az alkotmányjogi panasz alapját képező eljárás tény- és jogkérdéseit vizsgálja felül, hanem az, hogy az Alaptörvényben foglalt garanciákból fakadó minimumot számonkérje a bíróságoktól, a per alapjául szolgáló adatok, információk helyességének vagy helytelenségének értékelése pedig nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. Annak megítélése, hogy az alapügyben az eljáró bíróság helytálló következtetést vont-e le az indítványozó nyilatkozatára vonatkozóan; helytállóan jutott-e arra a következtetésre, hogy az indítványozó állapota a felhasznált anyag biomechanikai szövődményének következménye vagy sem; helytállóan értékelte-e az egyes műtéti típusok között különbséget; illetőleg szükséges lett volna-e, hogy az indítványozót a kirendelt igazságügyi orvosszakértő személyesen is megvizsgálja, kivétel nélkül olyan tényállás-megállapítási, bizonyíték-értékelési (és ekként nem alkotmányjogi) kérdések, melyek felülbírálata az Alkotmánybíróság hatáskörén kívül esik. Önmagában pedig az a tény, hogy a bíróság az indítványozótól eltérően értelmez valamilyen jogszabályi rendelkezést, illetőleg eltérően értékel valamilyen bizonyítékot, még nem ad okot az Alkotmánybíróság eljárására mindaddig, amíg a bíróság által választott jogértelmezés az Alaptörvény megszabta értelmezési tartományon belül helyezkedik el {legutóbb például: 3433/2020. (XII. 9.) AB végzés, Indokolás [15]}, ilyen körülményt azonban az alkotmányjogi panasz nem valószínűsített.
      [21] Mindez egyben azt is jelenti, hogy az alkotmányjogi panasz az indítványban megjelölt okból nem veti fel a támadott bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, és alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem fogalmaz meg, ekként nem teljesíti az Abtv. 29. §-a szerinti vagylagos befogadási feltételek egyikét sem.

      [22] 4. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapulvételével az alkotmányjogi panaszt – az Ügyrend 5. §-a alapján ­eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében foglaltakra is, visszautasította.
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szabó Marcel s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          08/26/2021
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the judgement No. 4.Pf.20.369/2021/7 of the Nyíregyháza Regional Court (medical malpractice)
          Number of the Decision:
          .
          3469/2021. (XI. 12.)
          Date of the decision:
          .
          10/26/2021
          .
          .