A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alapörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában indult eljárásban meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének Rákospalota–Pestújhely–Újpalota Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 31/2000. (VII. 1.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 34/2002. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 31. § (2) bekezdés 4. számú táblázatába foglalt építtetői ingatlanra vonatkozó építési telek legnagyobb beépítés mértéke és az épületek legnagyobb magassága alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést visszautasítja és az indítványt a Kúriához átteszi.
I n d o k o l á s
[1] A Budapest Főváros Kormányhivatala által építési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárást a Fővárosi Bíróság felfüggesztette és egyúttal az alkalmazott 31/2000. (VII. 1.) önkormányzati rendelet 31. § (2) bekezdés 4. sz. táblázatának – 34/2002. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése szerint eltérő területi hatály miatt a 2002. november 18-ai módosítással nem érintett – előírásai közül az építési telek legnagyobb beépítés mértékére és az épületek legnagyobb magasságára vonatkozó előírásainak alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte, ezen felül kérte az alaptörvény-ellenes jogszabálynak az ismételten folyamatban lévő perben való alkalmazásának kizárását.
[2] A megismételt eljárásra, valamint – annak felfüggesztése mellett – az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére azt követően került sor, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 10.K.30.836/ 2007/41. számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, egyben előírta az Alkotmánybíróság megkeresését. A Legfelsőbb Bíróság végzésének indokolása szerint az elsőfokú bíróság nem észlelte, hogy a jogalkotási anomália az Alkotmánybíróság eljárását teszi szükségessé, ezért bírói normakontroll kezdeményezését nem mellőzhette volna. A végzés alapján a megismételt eljárásban „az alkotmánybírósági normakontrollt követően, az alkalmazandó építési előírások ismeretében […] kell az elsőfokú bíróságnak a szakkérdésekben állást foglalnia.”
[3] Az Alkotmánybíróság felhívását követően a Fővárosi Törvényszék bírája az indítvány jogalapját az Alkotmánybíróságról szóló 2011. CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. §-ára módosította, és az Alaptörvény rendelkezéseinek megjelölésével kiegészítette, valamint indítványozta a megjelölt önkormányzati rendeletek Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.
[4] Az indítványozó törvényszéki bíró álláspontja szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, a XXI. cikk (1) bekezdésének és a 32. cikk (3) bekezdésének sérelmét jelenti az, hogy az eljárás alapjául szolgáló közigazgatási határozatban az építésügyi hatóság az önkormányzati rendelet 31. § (2) bekezdés 4. sz. táblázatának 2002. november 18. napjáig hatályos rendelkezését alkalmazta, amely rendelkezés ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Az L4 intenzív kertvárosias övezet keretszámait meghatározó Budapesti Városrendezési és Építésügyi keretszabályról szóló 47/1998. (X.15.) Fővárosi Közgyűlési rendelet (a továbbiakban: BVKSZ) 31. § (14) bekezdés 5. számú táblázata a legnagyobb beépítési mértéket 25 %-ban állapítja meg, szemben a támadott önkormányzati rendelet 35 %-os határértékével. A kertvárosias lakóterületre vonatkozó építménymagasság határértékeit pedig az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 25. §-ának táblázata rögzíti, amely 7,5 m megengedett legnagyobb építmény-magasságot határoz meg, míg a támadott rendelkezés 8 méterben állapította meg a vonatkozó értéket.
[5] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy jelen ügyben nem hozható döntés kizárólag az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata által, mert az indítvánnyal érintett önkormányzati rendelet és az azt módosító rendelet alkotmányos megítéléséhez elengedhetetlen annak összevetése a BVKSZ és az OTÉK megengedett legnagyobb beépítési mértékre és legnagyobb építmény-magasságra vonatkozó rendelkezéseivel.
[6] Az Abtv 37. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az Abtv. 24–26. §-ban meghatározott hatáskörében az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját akkor vizsgálja, ha a vizsgálat tárgya az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata nélkül, kizárólag az Alaptörvénnyel való összhang megállapítása.
[7] Tekintettel arra, hogy a bírói indítványban felvetett kérdés nem dönthető el az indítvánnyal érintett önkormányzati rendeletek magasabb szintű jogszabályokkal való összevetése nélkül és tárgya nem kizárólag az Alaptörvénnyel való összhang megállapítása, az Alkotmányíróságnak nincs hatásköre a kérdés eldöntésére, ezért az Alkotmánybíróság az Abtv. 64. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint az Ügyrend 64. § (1) bekezdése alapján az indítványt visszautasítja és azt a Kúriához teszi át.
Dr. Holló András s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |