A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 56.Pkf.632.376/2019/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésre irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, amelyben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban. Abtv.) 27. §-a alapján kérte a Fővárosi Törvényszék 56.Pkf.632.376/2019/5. számú végzésének a 11041/Ü/266/2019/2. számú közjegyzői végzésre kiterjedő hatállyal az alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozó álláspontja szerint a megjelölt végzések ellentétesek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, R) cikkével, T) cikkével, a XIII. cikk (1) bekezdésével, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésével, a 15. cikk (4) bekezdésével valamint a 18. cikk (3) bekezdésével.
[2] 1.1. Az indítvány és a rendelkezésre álló közjegyzői és bírósági végzés alapján az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzménye a következőképpen foglalható össze.
[3] Az indítványozó, 2019. februárjában, mint végrehajtást kérő az adóssal szemben – jogi képviselője útján – végrehajtási záradék kiállítását kérte a közjegyzőtől.
[4] Az indítványozó jogi képviselője az elektronikus ügyintézésről és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényre (a továbbiakban: Eüitv.) hivatkozva elektronikus úton (hivatali kapu) terjesztette elő a kérelmet.
[5] A közjegyző nevében eljáró közjegyzőhelyettes a 11041/Ü/266/2019/2. számú végzésével a kérelmet a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 31/E. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Vht. 12. § (2) bekezdése alapján visszautasította, egyrészt amiatt mert az adott ügytípusban nincs helye elektronikus ügyintézésnek, a kérelem csak (papír alapú) nyomtatványon terjeszthető elő, valamint hivatkozott arra is, hogy az indítványozó jogi képviselője a végrehajtás alapjául szolgáló közjegyzői okirat két darab hiteles kiadmányát és annak két darab nem hiteles másolatát nem csatolta.
[6] A közjegyzői végzés hivatkozott többek között Vht., a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) és a közjegyzői ügyviteli szabályzatról szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet [a továbbiakban: régi Küsz., amelyet 2020. január 1. napjával hatályon kívül helyezett a 29/2019. (XII. 20.) IM rendelet] rendelkezéseire, továbbá az Eüitv., illetve az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet szabályaira.
[7] A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 56.Pkf.632.376/2019/5. számú végzésével a közjegyzőhelyettes végzését helybenhagyta. A végzés indokolásában kimondta, hogy a közjegyzőhelyettes a döntéshez szükséges tényeket helyesen állapította meg és ezek alapján helytálló jogi következtetésre jutott.
[8] A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra tekintettel kiemelte, hogy teljes mértékben egyetértett azzal, hogy a szabatos indokoláshoz való jog a tisztességes eljáráshoz való jog része. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a közjegyzőhelyettes a törvényben előirt indokolási kötelezettségének eleget tett. A másodfokú bíróság rámutatott, hogy a végrehajtást kérő alaptalanul kifogásolta ennek elmaradását. A közjegyzőhelyettes a végzés indokolásában konkrétan, és teljes körűen megjelölte azokat a jogszabályhelyeket, melyekre döntését alapozta. A végzés indokolásából a közjegyzőhelyettes érvelése egyértelműen kitűnik.
[9] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a fellebbezésben felhozott érvek nem adtak kellő alapot a végzés megváltoztatására, a közjegyzőhelyettes így jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a jogi képviselővel eljáró végrehajtást kérő kérelme hiányos, a Vht. 12. § (2) bekezdésének megfelelően mellőzte a hiánypótlást, és határozott a végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelem visszautasításáról. Figyelemmel arra, hogy a közjegyzőhelyettes a végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelmet visszautasította, a Vht. 23/C. § feltételeinek fennállását vizsgálni nem kellett. Ennek hiányát, elmaradását a végrehajtást kérő alaptalanul kifogásolta.
[10] 2. Az indítványozó az eljárás során hozott közjegyzői és törvényszéki végzés alaptörvény-ellenességnek a megállapítását és megsemmisítését kérte az Abtv. 27. §-a alapján.
[11] Az indítványozó álláspontja szerint a közjegyzői határozat a jogszabályi hierarchiát sértő módon nem jelölte meg azt a jogszabályi rendelkezést, amely tiltja az elektronikus dokumentum záradékolását; nem indokolta, hogy miért nincs helye elektronikus kapcsolattartásának; nem jelölte meg azt a törvényhelyet sem, amely meghatározza az elektronikusan benyújtandó kérelem példányszámát (az indítványozó szerint elektronikus kapcsolattartásánál értelmezhetetlen a példányszám. Mindezek alapján a közjegyzői döntés önkényes és sérti többek között az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét is mivel a tisztességes bírósági eljáráshoz, a tisztességes tárgyaláshoz való jognak „hatékony jogként kell érvényesülnie”. Az indítványozó azt is kifogásolta, hogy a bíróság a régi Küsz. szabályait helyezte előtérbe az Eüitv. rovására, ezzel megsértve a jogforrási hierarchiát. Az indítványozó úgy vélte, hogy a közjegyzői és a törvényszéki végzés sérti az „önkényes mérlegelés tilalmát”, így az indokolt bírói döntéshez, a hatékony jogorvoslathoz és a jogbiztonsághoz való jogot (a jogforrási hierarchia megsértése révén). A tisztességes eljárás sérelmét azzal is indokolta az indítványozó, hogy az eljárás tisztességtelensége vezetett a kérelem visszautasítására.
[12] Tulajdonjogának megsértését is állította az indítványozó, mivel nem érvényesíthette anyagi értéket kifejező követelését a rendelkezésére álló a közjegyzői okirat alapján az értékőrző folyósítás körében.
[13] 3. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározottak alapján mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie, ezért az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva elsőként azt vizsgálta, hogy az Abtv. 27. §-a szerinti indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott követelményeknek.
[14] Az Abtv. 27. §-a (1) bekezdése értelmében a bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés sérti az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát, vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza. A törvény szövegéből az következik, hogy a bírói döntések közül csak a bírósági eljárást – az ügy érdemében hozott, vagy egyéb határozattal – befejező döntések ellen van helye alkotmányjogi panasznak {3092/2020. (IV. 23.) AB végzés, Indokolás [24]–[25]}.
[15] A tárgyi ügyben azt állapította meg az Alkotmánybíróság, hogy a támadott határozatok nem a végrehajtási eljárás érdemében hozott, és nem is az azt befejező, hanem a végrehajtási eljárás során hozott döntések, amelyek ellen nincs helye alkotmányjogi panasz előterjesztésének {3092/2020. (IV. 23.) AB végzés, Indokolás [35]}.
[16] Az Alkotmánybíróság végezetül megjegyzi, hogy az indítványozó nem volt elzárva attól, hogy a végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelmét – akár az alkotmányjogi panasz előterjesztése mellett – a közjegyző és a törvényszék által vázolt módon ismételten előterjessze, amennyiben annak jogszabályi feltételi fennállnak.
[17] Az Alkotmánybíróság továbbá rámutatott, hogy közjegyzői és bírósági hatáskörbe tartozó kérdés az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok joghatásainak a mérlegelése.
[18] 4. Az Alkotmánybíróság, tekintettel arra, hogy a támadott határozatok nem tekinthetőek az ügy érdemében hozott, illetve bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek, az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 27. §-a és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Czine Ágnes
alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Juhász Miklós
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Horváth Attila
alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Sulyok Tamás
alkotmánybíró helyett
. |
. |