Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00581/2014
Első irat érkezett: 03/21/2014
.
Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.339/2014/3. számú végzése (választási ügyben hozott bírság)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § ) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/21/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - a Ve. 233. §-a, valamint az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Kvk.I.37.339/2014/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozó - az Abtv. 43. § (4) bekezdése alapján - kéri a Fejér Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (EVB) 30/2014. (III. 6.) számú határozatának, valamint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 416/2014. számú határozatának megsemmisítését is.
Az EVB - ajánlóívek határidőn túli visszaadása, illetve részbeni elvesztése miatt - bírságot szabott ki a kérelmezővel szemben. Az indítványozó a határozattal szemben rövid időn belül kétszer, elektronikus úton fellebbezést terjesztett elő. Az NVB az indítványozó fellebbezését - a jelölő szervezet bírósági nyilvántartásba-vételi szám, mint kötelező fellebbezési tartalmi kellék hiánya miatt - érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Kúria a támadott végzésben megállapította, hogy az indítványozó felülvizsgálati kérelme eljárási kérdésekben alapos, azonban az ügy érdemében alaptalan, ezért a támadott határozatokat helybenhagyta.
Az indítványozó sérelmezi mind az EVB, mind az NVB, valamint a Kúria eljárását, illetve jogértelmezését szerinte azok - így a támadott határozatok és a végzés is - a Ve. mellett, az Alaptörvény több rendelkezését is sértik. Az indítványozó kifejti, hogy alaptörvény-ellenesnek tartja a Ve. 124. § (2) bekezdésének második és harmadik mondatát, ezért kéri, hogy az Alkotmánybíróság - az Abtv. 28. §-ára figyelemmel - fontolja meg azok megsemmisítését..
.
Támadott jogi aktus:
    a Kúria Kvk.I.37.339/2014/3. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
R) cikk (2) bekezdés
I. cikk (4) bekezdés
IV. cikk (1) bekezdés
VIII. cikk (3) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XV. cikk (5) bekezdés
XXIII. cikk (1) bekezdés
XXIII. cikk (2) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_581_0_2014_inditvany_anonim.pdfIV_581_0_2014_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3075/2014. (III. 26.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/1565
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: nemperes eljárás; nyilvános tárgyalás; tisztességes eljáráshoz való jog; választások során alkalmazott bírság
    .
    A határozat kelte: Budapest, 03/24/2014
    .
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.I.37.339/2014/3. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt vissza­utasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó mint választási eljárásban kérelmező 2014. március 21. napján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúriánál az Alkotmánybírósághoz címezve az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján.
      [2] Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a kérelmező mint jelölő szervezet a választási eljárásban az ajánlások gyűjtése és jelöltállítás céljából ajánlóíveket vett át. A leadásra megadott határidőig, 2014. március 3-án 16 óráig az átvett 100 db ajánlóívet nem adta át az illetékes választási bizottságnak, emiatt a Fejér Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB) a 30/2014. (III. 6.) számú határozatában 5 075 000 Ft bírsággal sújtotta.
      [3] A bírságot kiszabó határozat ellen a kérelmező először hiányos fellebbezéssel élt, majd azt rövid időn belül ismét benyújtotta hiánytalan tartalommal. A fellebbezés folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 416/2014. számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolásában arra hivatkozott az NVB, hogy a kérelmező fellebbezése nem tartalmazta a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltak közül a jelölő szervezet nyilvántartásba vételi számát.
      [4] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megsemmisítését és új eljárásra utasítását kérte, továbbá kifogásolta, hogy az NVB nem vizsgálta érdemben fellebbezését.
      [5] A Kúria Kvk.I.37.339/2014/3. számú végzésében megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem az eljárási kérdésben alapos, az ügy érdemében azonban alaptalan, ezért az NVB határozatát megváltoztatta és az OEVB határozatát helybenhagyta.
      [6] Döntése indokolásában a Kúria rámutatott arra, hogy az NVB helytelenül járt el, amikor azt állapította meg, hogy a fellebbezés a törvényi feltételeknek nem felelt meg, mivel a kérelmező ismételt fellebbezése már eleget tett a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak.
      [7] A Kúria az ügy érdemét tekintve megállapította, hogy az ajánló ívek átadásának elmulasztása miatt a kötelezett objektív felelősséggel tartozik, a mulasztáshoz vezető egyedi körülmények értékelésére, mérlegelésére, méltányosság gyakorlására ezért nincs lehetőség. Erre figyelemmel a választási szerveknek elegendő a mulasztás tényének megállapítása, egyéb körülmény vizsgálata (pl. rendőrségi feljelentés) szükségtelen. A Kúria mindezekre tekintettel a kérelmező fellebbezését alaptalannak találta. A kérelmező ezt követően fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz.

      [8] 2. Az indítványozó szerint a Kúria döntése és az azáltal felülvizsgált határozatok alaptörvény-ellenesek; továbbá az ügyében alaptörvény-ellenes jogszabály (Ve. 124. §.) alkalmazására is sor került, ami miatt szintén az Alaptörvényben biztosított alapjogok sérelme következett be.
      [9] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban hivatkozott az R) cikk (2) bekezdés, az I. cikk (4) bekezdés, a IV. cikk (1) bekezdés, a VIII. cikk (3) bekezdés, a XV. cikk (1), (2) és (5) bekezdés, a XXIII. cikk (1)–(2) bekezdés, a XXIV. cikk (1) bekezdés, illetve XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdés sérelmére.
      [10] Ezzel összefüggésben sérelmezte az indítványozó, hogy az NVB felülvizsgálati kérelmét késve terjesztette fel a Kúriához, a Kúria pedig tárgyalás tartása nélkül döntött ügyében. Kifogásolta azt is, hogy a Ve. szabályait úgy alkalmazzák a választási szervek, hogy az automatikus bírságoláshoz vezet.

      [11] 3. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz az NVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló végzést, az alapul fekvő jogszabály alkalmazását támadja.

      [12] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság tartalmi feltételének nem felel meg.
      [13] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés kimondja, hogy a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy szól, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
      [14] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata során az Alkotmánybíróság a bírói döntés mellett figyelemmel volt a Kúria által alkalmazott jogszabályra is.

      [15] 4.1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában részletesen ismerteti a választási szervek és a Kúria döntéseinek körülményeit, amelyeket az Alaptörvény számos rendelkezésébe ütközőnek tart, azonban alkotmányjogilag értékelhető indokolással álláspontját nem támasztja alá.
      [16] Az Alkotmánybíróság a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jogokkal összefüggésben fontosnak tartja külön megjegyezni a következőket.
      [17] A Kúria az NVB által késedelmesen felterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása keretében orvosolta az indítványozó eljárási kifogását, érdemben döntött az OEVB határozata elleni fellebbezésről is.

      [18] Az Alkotmánybíróság a 1162/D/2010. AB határozatban már vizsgálta azt a kérdést, hogy a nyilvános tárgyalás tartásához való alapvető jogot [régi Alkotmány 57. § (1) bekezdés] sérti-e a választási jogorvoslati rendszer azon szabálya, amelynek értelmében a bíróság nemperes eljárás keretében, tárgyalás tartása nélkül vizsgálja felül a választási szervek döntéseit. Ennek során megállapította, hogy „[a]z Alkotmány 57. § (1) bekezdése a nyilvános tárgyalás tartásához való alapvető jogot a peres eljárásokkal kapcsolatban rögzíti. […] A nemperes eljárás egyszerűsített eljárás, melyre éppen a tárgyalás hiánya miatt nem vonatkozhatnak ugyanazon alkotmányos garanciák, mint a rendes peres eljárásokra, a nemperes ügyet lezáró érdemi döntés – az eljárás jellegéből következően – soha nem tárgyaláson születik.
      A nemperes eljárás egyszerűbb és rugalmasabb eljárást biztosít olyan ügyekben, amely ügyek megítélése egyszerű és az ügy gyors elbírálásához nyomós érdek fűződik.
      A jogalkotó feladatát képezi annak meghatározása, hogy milyen típusú ügyekben tartja alkalmazhatónak a peren kívüli eljárást, valamint, hogy az adott nemperes eljárásban milyen további szabályokat rendel alkalmazni.” (ABH 2011, 2204, 2207–2208.)
      [19] Mindezek alapján – tekintettel arra, hogy a hatályos Ve. szintén nemperes eljárás alkalmazását írja elő a választási jogorvoslati rendszer bírósági szakaszára, és az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szintén a peres eljárásokkal összefüggésben írja elő a nyilvános tárgyalás tartásához való jogot – megállapítható, hogy az indítványozó tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jogokkal összefüggő indokolása nem vet fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.

      [20] 4.2. A jelen esetben az Alaptörvénynek a panaszban felhívott szabályai a Ve. 124. § (2) bekezdésében szabályozott bírság jogintézményével kapcsolatban olyan alkotmányjogi kérdést, amely a panasz befogadását eredményezhetné, szintén nem vetnek fel.
      [21] Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében valamely bírság meghatározásakor a jogalkotó olyan szempontokat vesz figyelembe, mint pl. a jogsértés természete, a jogellenes cselekmény súlya vagy ismétlődése, a megelőzés, a szankció visszatartó hatása a jogsértéstől, vagy a jogsértés által okozott közérdeksérelem. A jogalkotót széleskörű szabadság illeti meg abban a kérdésben, hogy az egyes jogsértésekkel szemben milyen eszközökkel kíván fellépni. [540/D/2002. AB határozat, ABH 2004, 1614, 1616–1617.]
      [22] Így, konkrét esetben, az Alkotmánybíróság a jogbiztonságot erősítő intézkedésnek minősítette a jogalkotó részéről objektív felelősségi alapon nyugvó bírsági szabályok megalkotását. [387/B/2007. AB határozat, ABH 2008, 2690, 2694.]
      [23] A fentiekre figyelemmel nem lehet megállapítani, hogy a jelen esetben és tényállás mellett az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-a szerinti bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel.
      [24] Az Alkotmánybíróság ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alkalmazásával az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
        Dr. Balogh Elemér s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        Dr. Paczolay Péter s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Stumpf István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Szívós Mária s. k.,
        előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          03/21/2014
          .
          Number of the Decision:
          .
          3075/2014. (III. 26.)
          Date of the decision:
          .
          03/24/2014
          .
          .